‘Környezetvédelem’ kategória archívum

Kivágják a nyárfasort a Szabadkikötő úton

2008. október 14. kedd

Csepel.hu

A Fővárosi Közgyűlés Főpolgármesteri Hivatala Közlekedési Ügyosztályáról származó információ szerint a hivatal illetékesei „a Szabadkikötő út jobb oldalán lévő élet- és balesetveszélyes nyárfasor kivágásáról intézkedtek”. A fák kivágását hamarosan elkezdik.

A Szabadkikötő út Budapest Főváros tulajdona, ezért a Főváros vágattatja ki és pótolja a fákat. A fővárosi indoklás szerint a Szabadkikötő úton azért vágják ki a fasort, mert „nagyon sok lakossági bejelentés érkezett, a nyárfák balesetveszélyes állapota miatt”. A nyárfákat igazságügyi kertész szakértővel megvizsgáltatták. A Főváros információi szerint a szakértő megerősítette, hogy a fák élet- és balesetveszélyesek.

Egyszer még újra fürödhetünk a Kis-Dunában

2008. október 13. hétfő

Magyar Hírlap

Kis-Duna part

Csaknem harmincötmilliárd forintot szánnak a Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág vízgazdálkodásának javítására. A 2013-ig tartó projekt előkészítő munkálatai már megkezdődtek. Négy fő eleme van: a kotrás és iszapelhelyezés, a szennyezőanyagok parti sávból történő kivezetése, a dél-pesti szennyvíztelep tisztított szennyvizének átvezetése a Nagy-Dunába, valamint az új tassi vízleeresztő műtárgy építése.

“A Soroksári-Dunaág felújításának egyik legfontosabb eleme az 1956-os árvízben megrongálódott tassi vízleeresztő műtárgy, azaz a zsilipkapu újjáépítése” – mondta a Magyar Hírlapnak Magyarics András, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság munkatársa. A szakembert annak kapcsán kerestük meg, hogy 2007 és 2013 között harmincötmilliárd forintot fordítanak a Kis-Duna környezetének rendbetételére. A Ráckevei-Duna-ág mentén huszonkét település és Budapest négy kerülete fekszik. A vízminőség nem a legjobb, s amíg ezt nem rendezik, esély sincs a turizmus, az üdülési és rekreációs fejlesztésekre. A leeresztő kialakítására több változatot dolgoztak ki, közülük kettő valósítható meg. A “csap” alapvető fontosságú, hiszen most csak egy kényszermegoldással, a hajózsilipen át lehet leengedni a vizet a Kis-Dunából. (tovább…)

A csepeli SZDSZ-elnök éber őrei

2008. október 10. péntek

Magyar Hírlap

Murus

Új hordók Murus feliratos autóban 2007. június 28-án a galvániszap-telepen – Kál Károly a szerződés szerint június 13-tól  “felügyelte” a galvániszap telepet

Továbbra is nyugtalanítja a csepeli Fidesz-szervezetet az a gazdasági összjáték, amelyben a helyi SZDSZ-elnök Korund Kft. cégének a szocialista kerületvezetés 1998 óta számtalan megbízást adott, összesen több mint százmillió forintért. A Korund Kft. őrizte a galvániszapot akkor is, amikor a veszélyes hulladék mennyisége gyanús körülmények között megnőtt, 25,7 millió forintos többletköltséget okozva az államnak.

A jogszerű, de ellenzéki vélemény szerint etikailag erősen kifogásolható üzleti összefonódásra az hívta fel Csepelen a figyelmet, hogy nemrég kifosztottak egy játszóteret, amelyre a Korund Kft. járőrei vigyáztak. Az SZDSZ-es cégtulajdonos, Kál Károly azzal védekezik, hogy a járőrszolgálat nem azonos az állandó felügyelettel.

(A Magyar Hírlap cikkének végén nyilvánosságra hozzuk a Fidesz-KDNP 2007-es sajtótájékoztatójának és rendőrségi feljelentésének összefoglalóját – a sajtótájékoztatón elmondottakat a Csepel újság elhallgatta.)
(tovább…)

Parlagfű: Európa legszennyezettebb országa vagyunk – Csepel különösen szennyezett

2008. szeptember 30. kedd

Inforadio.hu

Parlagfű az Adyn

Csepelen idén tízmilliókat költöttek parlagfüvesítésre

Parlagfű szempontjából hazánk Európa legszennyezettebb országa. Magyarországon a létező 350 gyomnövény között a legelterjedtebbé vált a parlagfű, amely évente 70-80 milliárd forintos kárt okoz az országnak, és 2,5 millió ember életét keseríti meg. Kevésbé tudna szaporodni, ha az aratás utáni tarlóhántást és tarlóápolást mindenhol elvégeznék. Csepelen ilyesmivel aligha dicsekedhet az önkormányzat.

A parlagfű a földművelésügyi tárca becslései szerint 32 milliárd forintos veszteséget okoz a magyar mezőgazdaságnak a kieső termésmennyiség és a gyomosodás okozta egyéb káros hatások miatt. Pálinkás József, az MTA elnöke a közelmúltban Budapesten rendezett Első Nemzetközi Parlagfű-konferencia megnyitásakor még nagyobb, 50 milliárdos kárról beszélt. (tovább…)

Hétfőtől két hónapos forgalomkorlátozás lesz a csepeli Szabadkikötő úton!

2008. szeptember 24. szerda

Csepel.info

Bekötőút a csepeli szenyvíztisztítóhoz

Szeptember 29-től várhatóan november végéig a csepeli Szabadkikötő út egy szakasza a meglévő 2×2 sávról 2+1 sávra szűkül, amelyen váltakozó rend szerint haladhat majd a forgalom. A három sávból kettőt a reggeli csúcsidőben Budapest belvárosa felé, délután pedig Csepel központjának irányában lehet majd használni. Az érintett útszakaszon sebességkorlátozásra, a belső forgalmi sávban pedig szélességkorlátozásra kell számítani – tájékoztatta a Csepel.info-t az ügyfélkapcsolatokért felelős Café PR. Kft.

2009 nyarára készül el az a 300 méteres bekötőút, amely a Szabadkikötő útról a Budapesti Központi Szennyvíztisztító telepre vezet majd. A bekötőút a Szabadkikötő útról leágazva a Szabadkikötő út és a csepeli HÉV töltése alatt épülő egy-egy aluljárón keresztül vezet majd. Ennek keretében került sor a nyár folyamán a Csepeli HÉV átmeneti forgalomkorlátozására is. (tovább…)

Alternatív megoldások szennyvízre

2008. szeptember 24. szerda

Hírextra, Csepel.info

A szennyvíziszap tervezett útja

Egyelőre továbbra is ez a szállítási terv

A csepeli központi szennyvíztisztító telepen 2010 után keletkező évi 70.000 tonna szennyvíziszap ártalmatlanításáról kapott tájékoztatást kedden a Főpolgármesteri Kabinet – nyilatkozta a Városháza kommunikációs igazgatója az MTI-nek.

A Cséry-telephez kapcsolódó szállítási problémákkal először az Index.hu portál foglalkozott. Bár a szállítás ésszerűtlensége botrányt kavart és az Indexen kívül is több országos lap írt róla, a csepeli önkormányzat hivatalos oldalára, a Csepel.hu-ra nem került fel a hír, mint ahogy a Fidesz-KDNP frakció reagálása sem. Ugyanez történt a még ma is cenzúrázott Csepel újsággal, amely valahogy szintén nem tartotta fontos hírnek a sokezer tonna szennyvíziszap kerületünkön, kisebb utakon keresztül történő elszállítását. (tovább…)

Kipucolták a Tamariskát

2008. szeptember 14. vasárnap

Magyar Hírlap

Kitakarították a Tamariska dombot

Fotó: Magyar Hírlap

Kitakarították a Humusz aktivistái a csepeli Tamariska-dombot. A Királyerdőben fekvő, csaknem öthektáros Tamariska-dombot 1994-ben helyezték védelem alá. A halmot és szűkebb környezetét botanikai rezervátumként tartják számon: gazdag növénytársulásai mellett páratlanul ritka rovar-, hüllő és madárfajok élnek benne.

A Humusz önkéntesei többórás munkával szabadították meg a felhalmozódott hulladéktól a védett területet. A zöldek a takarítási világnapot kívánták népszerűsíteni. A világméretű pucolást az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) védnökségével szervezik 1993 óta a helyi közösségek. Minden év szeptember harmadik hétvégéjén százhúsz ország harmincötmillió takarító önkéntesét mozgatja meg évről évre. Az akció nálunk is népszerű: e napokon iskolák és zöldszervezetek éppúgy szemétszedésben jeleskednek, mint a települések önkormányzatának dolgozói.

Tízmilliók parlagfüvesítésre

2008. szeptember 10. szerda

Csepel.info

Parlagfű az Adyn

Íme a kertészeti művelet egyik eredménye

120 millió forintot költött a XXI. kerületi önkormányzat a csepeli „elefántos park” rekonstrukciójára, de sokan – az allergiások egészen biztosan – valósággal prüszkölnek a felháborodástól. A lakótelep egész területén, sokmillió forintért kicserélt földből ugyanis pázsit helyett a gyomnövények legszélesebb skálája, de leginkább, és legnagyobb számban parlagfű nőtt ki.

A csepeli Ady Endre út és az Árpád utca közötti park környékén már a termőföld cseréjekor megsűrűsödött a levegő a beruházó és a lakók között. Sokak szerint ugyanis nem a kutyapiszoktól évekig szennyezett föld, hanem a helyére kerülő új termőföld sugárzott magából olyan elviselhetetlen bűzt, hogy még a meleg nyári estéken is inkább csukott ablak mellett próbáltak aludni. Az igazi felháborodás azonban akkor tört ki, amikor a sok-sok gyerek által is áhítva várt „gyep” is megjelent. (tovább…)

Csak október végén lélegezhetnek fel az allergiások

2008. szeptember 10. szerda

Inforadio.hu

Parlagfű a Kis-Duna parton

 Parlagfűerdő a Csevak által kezelt Kis-Duna parton

Idén nyáron az előző évekhez képest magasabb volt az allergiát okozó gyomnövények pollenkoncentrációja. Ráadásul szeptember tizedike körül várható a parlagfű másodvirágzása, aratás után ugyanis a növény ismét ki tud fejlődni – mondta az InfoRádiónak Apatini Dóra biológus.

Jelenleg a pollenkoncentráció 62 százalékát teszi ki a parlagfű, de a levegőben megtalálható többek között a csalánfélék, a pázsitfűfélék és a kender virágpora is – mondta az InfoRádiónak nyilatkozó biológus. A legmagasabb értékeket Nyíregyházán, Kecskeméten és Szegeden mérték. (tovább…)

Megtisztítják a Tamariska-dombot

2008. szeptember 10. szerda

Csepeli Zöld Kör, Csepel.info

Csepeli Tamariska domb

A kerület környezetére, tisztaságára is érzékeny, tenni akaró csepeliek segítségét is várja pénteken 9-14 óra között a Csepeli Zöld Kör, amely a Tamariska dombot szeretné megtisztítani.

A Királyerdőben található 5,2 hektáros Tamariska-dombot 1994-ben helyezték védelem alá. Nevét a rajta található számtalan tamariszkusz bokorról kapta. A terület komoly értékkel bír, botanikai rezervátumként tartják számon. A homokpuszta-gyepre utaló növénytársulásai között megtalálható az árvalányhaj, a báránypirosító, a budai imola, a homoki fátyolvirág és a bakszakáll, a galagonya egyik faja és a szürke nyárfa. A Tamariska-domb hüllő-, rovar- és madárfajokban páratlanul gazdag. A rovarok közt megtalálható itt a védett imádkozó sáska, a nappali pávaszem, a hüllők közül a fürge gyík. A madárfajokat elsősorban a feketerigók, a széncinegék, a csicsőrkék, a kenderikék, fakopáncsok és a fülesbaglyok képviselik.

Az alábbiakban a Csepeli Zöld Kör felhívásából idézünk. (tovább…)