A magyar-lengyel barátság napja alkalmából ma reggel a csepeli Kisboldogasszony templomban a częstochowai Fekete Madonna előtt gyújtottunk gyertyát.
Kertész Péter esperes és Dudás Zoltán diakónus atyával közösen imádkoztunk Magyarország és Lengyelország védőszentjéhez, hogy ebben a nehéz helyzetben is óvja, védje a magyar és lengyel népet. Imádkoztunk a beteg gyógyulásáért, a fáradhatatlan orvosokért, nővérekért, ápolókért , a rendet fenntartó honvédekért és rendőrökért és azért, hogy az ország vezetői jó döntéseket hozzanak.
Kértük, segítsen szeretetben és békében élnünk, adjon nekünk erőt és józanságot, teremtsen összefogást közöttünk, hogy legyőzhessük ezt az arctalan kórt!
A járvány miatt nincs most lehetőség misére, istentiszteletre járni, miközben éppen a nehéz idők, a veszélyhelyzet miatt nagyobb szükség van rá, mint máskor.
Lapunk megpróbált utánanézni, hol és mikor találhatnak olvasóink élő közvetítést. Erről a linkről a katolikus misék rádiós, televíziós és internetes élő adásai ismerhetők meg: https://katolikus.ma/szentmise/. Itt több felekezet élő istentiszteletei, miséi ismerhetők meg: https://istentiszteletekonline.hu/.
Eredetileg a lengyel-magyar barátság napjának lett volna az ékessége, amit 2020-ban éppen nálunk rendeztek – volna. A járvány miatt a rendezvény elmaradt, a képmás viszont megérkezett – ahogy a lengyelek azt ígérték. Most a Kisboldogasszony templomban várja a katolikus híveket.
A częstochowai Fekete Madonna, (Czarna Madonna vagy Matka Boska Częstochowska lengyelül) ikon Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma. A Jasna Góra-i pálos kolostorban őrzik Lengyelországban, Częstochowában. A legenda szerint Szent Lukács evangélista festette egy cédrustáblára, amely a Szent Család otthonából származott. Az egyik legrégebbi Jasna Góra-i irat szerint a kép Jeruzsálemből Konstantinápolyon és Belzen keresztül került a kolostorba, 1382 augusztusában. Ugyanebben az évben kapták birtokul Jasna Górát (magyarul Fényes Hegy) a magyar pálosok. (tovább…)
Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkár január 31-én Varsóban találkozott a lengyel védelmi miniszter helyettesével, Paweł Woźnyval.
A felek közösen avattak emléktáblát az 1918 és 1920 között a lengyel szabadságért hősi halált halt külföldi katonák tiszteletére a varsói helyőrségi templomban. A most felavatott márványtáblán szereplő első név a magyar Buol Artúr ezredesé.
A csepeli Kisboldogasszony főplébániatemplom tornyában 4 harang lakik, délben az 1000kg-os nagyharang szól, melyet Szelzák László öntött Budapesten, 1948-ban, Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.
A fenti videóban most azt nézhetik-hallhatják követőink, ahogy a harang megszólal. Biztosan lesznek, akiknek meglepetést okoz majd – pedig ezerszer hallották már 🙂
A golyóálló ablakokkal felszerelt házban élő főrabbival, egy néhány napja muszlimok által megvert zsidó aktivistával, valamint egy migráns által szétvert kóser étterem tulajdonosával beszélgettünk Hollandiában. A Mandiner videóriportja.
Binyomin Jacobs főrabbi amersfoorti háza nem pont olyan, mint a legtöbb neves közszereplő lakása. Pedig a holland hagyományokba illeszkedően takaros, szolid házat nem sok különbözeti meg a tőle balra álló épületektől: előtte apró kis kert, a gondosan ápolt gyepen hasonlóan gondosan ápolt növények. Az ajtón csak egy apró, héber betűs tábla közli: beit chabad, vagyis Chabad-ház. Belülről a lakás kerül minden fényűzést: vallásos könyvek sorakoznak a polcon, a megannyi gyermek és unoka képei borítják szinte az összes egyéb vízszintes felületet. A rabbi brit-zsidó neje kávét főz (sok tejjel, sok cukorral).(tovább…)
Maróth Miklós tartott rendkívül érdekes előadást kedden Soroksáron az iszlám vallásról és kultúráról.
Az előadásból kiderül, miért nem lehet integrálni a muszlim lakosságot, miért kibékíthetetlen a gondolkodásuk az európai, toleráns társadalmakkal (a fenti videó egy hasonló előadás felvétele). A Fidesz-KDNP országjáró fórumának keretében legközelebb Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fog előadást tartani 2019. május 9-én, csütörtökön, 17:15-kor a Radnóti Miklós Művelődési Házban (1214 Budapest, Vénusz utca 2.).
A fenti fotó valószínűleg a templom 1933. szeptember 17-i felszentelésekor készült
A csepeli Jézus Szíve Plébániának saját honlapja is van, melyen külön oldal foglalkozik a templom építésével.
A honlap szerint Shvoy Lajos megyés püspök 1929. február 2-án értesítette a csepeli plébánia vezetőjét Róbl Jánost, hogy Csillagtelepen új, önálló lelkészséget szervez. A lelkészség első alapító lelkészévé Markó Gyula hitoktató, kórházi lelkészt nevezte ki. Ebben az időben a lelkészségnek 4000 híve volt. 1929-ben a jól sikerült juniális és gyűjtés során befolyt összegből az egyházközség két harangot vett, amelyet Shvoy Lajos megyéspüspök 1929. szeptember 22-én szentelt fel. (tovább…)
A legnagyobb keresztény ünnepet, a húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig tartó negyvennapos böjt készíti elő, az utolsó, virágvasárnappal kezdődő nagyböjti hét a nagyhét (hebdomada sancta). A húsvéti szent háromnapon (Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.
A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztus utolsó vacsoráját, elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi, a katolikus egyházban ez az oltáriszentség szerzésének emléknapja. (Azért “zöld”, mert a böjt okán rendszerint valami zöldet, például spenótot fogyasztanak a hívők.) Az esti “utolsó vacsora miséjén” a Gloria éneklése után elnémulnak a harangok (Rómába mennek), megkezdődik a legmélyebb gyász.
Loading ...