Mániákusan kutatja, ki árulhatja el

Origo

Több szocialista szerint a 2012-es tavaszi tisztújításon a hozzá lojális emberekkel töltötte fel az elnökséget.

Kínkeserves munkával szilárdította meg a hatalmát, és amikor végre elkezdhette volna élvezni, akkor az egészbe belerondított Bajnai Gordon. Ilyen utat járt be az elmúlt években Mesterházy Attila, aki eleinte azért küzdött, hogy egyáltalán meghallgassák, aztán azért harcolt, hogy ne darálja be a saját pártja, most pedig attól retteg a leginkább, hogy elárulják vagy faképnél hagyják.

Az MSZP irányítását vasmarokkal vette át, de ezzel együtt be is zárta, népszerűbbé tenni pedig nem tudta a pártot. Hol tart, és milyen messze van Orbán Viktortól a legnagyobb ellenzéki párt vezetője?

Egy régóta politizáló MSZP-s képviselő néhány hete lakossági fórumot rendezett a városában. Társaival a már évtizedek óta megszokott rutinnal álltak neki a szervezésnek: a termet kibérelték, a párttagokat és szimpatizánsokat riadóztatták, a pogácsákat bekészítették, vendégként pedig meghívtak egy köztudottan MSZP-szimpatizáns közéleti személyiséget, hogy együtt sopánkodjanak az Orbán-kormány döntésein.

Nem sokkal az után, hogy egyeztette a vendéggel a rendezvényt, csörgött a telefonja. “Mesterházy Attila hívott, és üvöltött velem, hogy merészeltem meghívni azt, aki őt egy korábbi fórumon kritizálta, ráadásul kormányfő-jelöltként Bajnait is el tudja képzelni” – mesélte a képviselő, akinek tátva maradt a szája attól, hogy a pártelnök egy szimpla vidéki rendezvény miatt leteremti. “Miért nem az elnökségből hívsz valakit?” – vonta kérdőre Mesterházy. A képviselő azt mondta, hogy a történtek után úgy érezte, a korábbiakhoz képest “valami nagyon megváltozott MSZP-ben”.

Mesterházy Attila 2010 júliusában, a szocialisták számára hatalmas bukást jelentő parlamenti választás után lett az MSZP elnöke. Többek szerint azért kerülhetett az MSZP élére, mert rajta kívül egyetlen befolyásosabb szocialista sem hitt abban, hogy a választások után egyben marad a párt. Mesterházy érdemei között említik többen, hogy megakadályozta az MSZP széthullását, és Gyurcsányék kiválása ellenére is egyben tartotta a pártot. Többen viszont kritizálták, hogy mindezekért feláldozta az MSZP sokszínűségét, és egy Fideszhez hasonló, központosított, az elnök és a tőle függő elnökség kizárólagos hatalmára épülő pártot faragott az MSZP-ből, amely már alig tűri a belső vitákat és a kritikát.

Mesterházy a legkisebb rossz

“Már 2009-ben tudtam, hogy várhatóan én leszek a miniszterelnök-jelölt, és bár esély sincs a győzelemre, azért vállaltam el,  hogy utána újjáépítsem a pártot” – mondta az [origo]-nak Mesterházy Attila, aki először frakcióvezető lett, majd kormányfőjelölt, és már a 2010-es választási kampányban is tudatosan az ellenzéki évek feladataira készült. Járta a vidéki szervezeteket, a biztos vesztes választókerületekbe is ellátogatott, és a Jókai utcai pártközpontban dolgozókat is próbálta lelkesíteni.

Mesterházynak azonban gyorsan szembe kellett néznie azzal, hogy Gyurcsány Ferencnek szintén az a terve, hogy a vesztes választások után a saját csapatával újjászervezi a pártot. Gyurcsány hosszú távú ambíciója akkor tudatosult Mesterházyban, amikor 2009 őszén Gyurcsány és támogatói (közéjük tartoznak a most már a DK-ban politizáló politikusok, Vadai Ágnes és Molnár Csaba) belső kampányt indítottak ellene, hogy ne ő, hanem Kovács László legyen a kormányfőjelölt. Egy akkori pártvezető szerint a Kovács melletti kampány jele volt, hogy Gál J. Zoltán hosszan győzködte őt, hogy az MSZP-szavazók által kedvelt Kováccsal jobban meg lehetne szólítani a nyugdíjasokat, mint Mesterházyval.

Lendvai Ildikó akkori pártelnök és az egyik legbefolyásosabbnak számító szocialista, Kiss Péter eközben Bajnai Gordon miniszterelnököt akarta rávenni, hogy vállalja mégis a kormányfőjelöltséget, de Bajnai nem akarta megszegni a korábbi ígéretét. A miniszterelnök-jelölt így végül Mesterházy lett az “öregek” támogatásával: a legtöbb megkérdezett szocialista visszatérően így emlegeti Lendvait, Szekerest, Kiss Pétert, illetve a szintén régebb óta politizáló Kovács Lászlót, Baja Ferencet és Puch Lászlót. Egyikük szerint azért lett végül Mesterházy a jelölt, mert akkor ő volt “a legkisebb rossz”.

Mániákusan kutatja, ki árulhatja el

Mesterházynak a háttérben sokat kellett küzdenie, hogy átvehesse a párt vezetését, Gyurcsányék ugyanis eleinte Molnár Csaba volt kancelláriaminiszter mellett kampányoltak, végül azonban úgy döntöttek, hogy nem indulnak egyetlen pártvezetői posztért sem, hanem kivárják, hogy Mesterházy belebukik a párt újjáépítésébe. A gyurcsányisták például szisztematikusan “átmeneti pártelnöknek” nevezték őt belső fórumokon, így a párton belül is egyre nyilvánvalóbbá vált a Mesterházy-Gyurcsány konfliktus, amely a következő másfél évet alapvetően meghatározta.

“Gyurcsánnyal, a párt egyben tartásával és a különböző pártbeli erőközpontok közötti egyensúlyozással kellett foglalkoznom, és ez kimondhatatlanul hátráltatta az MSZP megújulását” – emlékezett vissza Mesterházy az első pártelnöki ciklusára. Mesterházy erőközpontoknak azokat a szocialistákat nevezte, akik pártbeli funkciók nélkül is nagy befolyással rendelkeztek, és “kívülről zsűrizték minden lépését”. A más szocialisták által kiskirályoknak is nevezett Kiss Péterrel, Szekeres Imrével vagy Hiller Istvánnal Mesterházy 2010-ben háttéralkukkal egyezett ki, és különböző úgynevezett szakpolitikai kabineteket bízott rájuk. Mesterházynak az elnöksége kezdetén azzal is szembe kellett néznie, hogy üres a pártkassza, és a szűkös erőforrások miatt százakat kell kirúgni a Jókai utcából és a frakció körül. Egy akkori kollégája szerint párttársai éjszakába nyúlóan lobbiztak nála, hogy kit tartson meg, és kitől szabaduljon meg.

Ennél jóval nagyobb problémát jelentett azonban Gyurcsány Ferenc. Gyurcsány eleinte úgy tört borsot Mesterházy orra alá, hogy zárt ülésekről élőben szivárogtatott, például kiposztolta a Facebook-oldalán a saját véleményét a pártvezetés terveiről vagy döntéseiről. 2010 októberében pedig Gyurcsány a társaival megalakította a Demokratikus Koalíció Platformot. “Attila szinte mániákusan nézte, ki tűnik fel a platform körül, jelentették neki, ha valaki elment Gyurcsányék rendezvényére, vagy együtt látták a folyosón egy DK-ssal” – mondta egy MSZP-s, aki Mesterházy támogatójának vallja magát. “Egyszer én is elmentem puszta kíváncsiságból, miről beszélnek Feriék, olyan fejmosást kaptam Attilától, hogy életemben nem szúrtak le ennyire” – mondta.

Mesterházy egyre kevésbé bízott a körülötte lévőkben, az elnökséggel is egyre kevésbé osztotta meg a terveit. A bizalmatlanságra minden oka megvolt. Többen felidézték azt a 2011-es jelenetet, amikor Gyurcsány Ferenc a parlament folyosóján pontról pontra visszamondta Mesterházynak egy néhány nappal azelőtti, titkosnak szánt stratégiai megbeszélés részleteit. “Csak hogy lásd, milyen emberekkel vagy körülvéve, amint elhagyják a szobádat, rohannak hozzám” – mondta több szocialista szerint Gyurcsány Ferenc a pártelnöknek. Mesterházy így 2011 tavaszától szinte csak a legbizalmasabb embereivel, Harangozó Tamás elnökségi taggal, Velez Árpád mostani pártigazgatóval, illetve a kabinetfőnökével, Szakács Lászlóval beszéli meg a hosszú távú elképzeléseit.

Több szocialista szerint ez a bizalmatlanság most is jellemzi, de jelenleg már nem Gyurcsánytól, hanem Bajnai Gordontól tart, akivel – ha nem is kimondva – a miniszterelnök-jelöltségért versenyez. Több MSZP-s szerint Mesterházy “szinte mániákusan kutatja, ki milyen kapcsolatban áll Gordonnal, és adott esetben ki árulhatja el őt”.

Nem álltak le vele vitatkozni

Mesterházy állandó félelme, hogy elárulhatják a háta mögött, a vele dolgozók szerint abból is fakad, hogy a legtöbb párttársa korábban folyamatosan lebecsülte a politikusi képességeit, “soha senki nem tartotta a párt nagy ígéretének, pláne rátermett vezetőnek” – mondta egy közeli kollégája. Mesterházy Attila ugyan már 29 évesen, 2003-ban az MSZP elnökségi tagja lett, és évekig államtitkár is volt, a pártban nem sok lehetősége volt az érvényesülésre. A 2004 utáni politikai pályafutását ugyanis hosszú évekre megpecsételte az, hogy a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkáraként rossz viszonyba került miniszterével, Gyurcsány Ferenccel.

Mesterházy akkori kollégái szerint Mesterházy és Gyurcsány nem egyszer szinte kiabálásig fajuló vitákat folytatott, eleinte csak a sportfinanszírozás részleteiről, később pedig belső pártügyekről, az MSZP kívánatos stratégiájáról is. Mesterházy Gyurcsánnyal szemben az elnökségi üléseken is szóvá tette, hogy egy kevésbé liberális politikát támogatna, a többség azonban sosem állt mellette. Emlékezetes, nagy vitáik ugyanakkor azért nem voltak, mert – ahogy egy akkori MSZP-s vezető fogalmazott – Gyurcsány “jelentéktelen és tehetségtelen politikusnak tartotta Attilát, ezt mindig jelezte is felé, és nem állt le vele vitatkozni”.

Mesterházy óvatos maradt akkor is, amikor először igazán a hatalom közelébe került 2009-ben, miután Gyurcsány először a kormány, majd a párt éléről is távozott. “Attila igazi libikókapolitikus volt” – mondta róla egy régebb óta politizáló MSZP-s, mivel a választások után az öregekkel összefogott, hogy mindenképp megakadályozzák Gyurcsány visszatérését a párt élére, de más fórumokon Gyurcsányékkal karöltve kritizálta az akkori – főként az öregekből álló – elnökséget azért, mert nem adták vissza a mandátumukat a Fidesz kétharmados győzelme után (csak Lendvai Ildikó mondott le a pártelnökségről, illetve a most DK-s Vadai Ágnes adta vissza az elnökségi tagságát). Egy Mesterházy mellett dolgozó politikus szerint “ez nem libikókapolitika volt, hanem bámulatos hatalomtechnikai bravúr”.

A DK-sok másfél éves huzavona után 2011. október 22-én, a platformjuk születésnapján jelentették be a távozásukat az MSZP-ből. Egy mostani elnökségi tag szerint Mesterházy taktikailag folyamatosan felülkerekedett Gyurcsányon (pártszavazás, Pest megyei elnöki harc, az őszödi szivárogtatók neveit tartalmazó boríték ledarálása), de “stratégiailag nehezen tudott mit kezdeni Ferivel, másfél évig képtelen volt kitenni a pártból”. Mesterházy erre most azt mondta, a stratégiája arról szólt, hogy türelmesen vár. Szándékosan nem konfrontálódott nyíltan Gyurcsánnyal, és nem akarta idő előtt “kitolni az MSZP-ből”, nehogy pártszakadáshoz vezessen. Végül néhány százan hagyták el Gyurcsány miatt az MSZP-t.

Következhetett az új szereposztás

“Új szereposztás kell. Arra kérlek benneteket, akik az elmúlt években megjelenítették a szocialista pártot, hogy lépjetek egy kicsit hátrébb, és a háttérből segítsétek a közösséget” – jelentette be Mesterházy Attila 2011 novemberében, a párt első Gyurcsány nélkül tartott kongresszusán. Bár például Kiss Pétert és Szekeres Imrét Mesterházy előzetesen tájékoztatta, hogy a kongresszuson a háttérbe vonulásukat fogja kérni, több érintettet hidegzuhanyként ért a nyilvános felszólítás, és főleg az utána kirobbanó vastaps. “Nem gondoltam, hogy a kongresszus nyilvános részén, a kamerák előtt aláz meg minket” – mondta az egyik évtizedek óta politizáló MSZP-s. Mesterházy ezután a szűkebb körű beszélgetéseken világossá tette, azt várja Lendvaitól, Kisstől, Szekerestől, Kovács Lászlótól, Lamperth Mónikától és például Veres Jánostól, hogy “szó nélkül nyomogassák a gombot a parlamentben, de ne interpelláljanak, és ne menjenek el a tévébe nyilatkozni, húzzák meg magukat” – mondta egy háttérbe küldött szocialista.

Ez a kongresszus Mesterházynak nem csak a régi szocialisták elküldése miatt volt fontos, ekkor szavaztak a küldöttek az új alapszabályról. Mesterházy ugyanis fő bizalmasa, Harangozó Tamás vezetésével az eddigi alapszabály háromnegyedét módosító dokumentumot terjesztett a kongresszus elé, és ez jelentősen bővítette az elnökség hatalmát. A legfontosabb változtatás egyértelműen a választási jelölésnél következett be. Míg korábban a helyi szervezetek választhatták ki saját jelöltjeiket a parlamenti választásokon, most már gyakorlatilag az elnökség dönti el, melyik választókerületben ki indulhat.

Egy akkori elnökségi tag szerint Mesterházyék úgy adták el a küldötteknek a változtatásokat, hogy a hatékonyabb működést, a gyorsabb döntést segítik, így a párt egyhangúlag jóvá is hagyta az új alapszabályt, de már akkor is többen arról beszéltek, hogy “az MSZP elindult a fideszesedés útján”. “Épp azért támadjuk Orbánt, hogy betegesen mindent a kezében akar tartani, és Attila is ugyanerre készül” – mondta egy régóta politizáló szocialista. Mesterházy Attila erről azt mondta, fontos különbség a Fidesz és az MSZP között, hogy a szocialisták nem az elnök, hanem az országos és a megyei elnökség hatásköreit bővítették, “vagyis a Fidesszel ellentétben nem egy kézben, hanem egy testületnél van a döntés”.

Fogalmam sem volt, kire szavazok

“Horn Gyula óta nem volt olyan erős vezetése az MSZP-nek, mint most” – jelentette ki áprilisban Török Zsolt szóvivő. Erről több Hornnal együtt dolgozó MSZP-s azt mondta, hogy Mesterházy valóban erős elnök, de “ég és föld a különbség”. Egy szocialista szerint Horn például nem félt a belső kritikáktól, és nem mondott volna olyat, hogy “aki kibeszél, az mehet francba”. Mesterházy ugyanis többek szerint rendszeresen így figyelmezteti az elnökségi tagokat, hogy a nyilvánosság előtt, de a pártfórumokon is tilos őt és a döntéseit kritizálni. Ehhez ugyanakkor nem kell nagy erőfeszítéseket tennie, mert több szocialista szerint a 2012-es tavaszi tisztújításon a hozzá lojális emberekkel töltötte fel az elnökséget.

A 2012. tavaszi tisztújító kongresszus napján szinte nem is maradt eldöntendő kérdés. Több megyét már akkor Mesterházy szövetségesei uraltak, több tekintélyes megyei elnököt pedig maga mellé állított. Több MSZP-s is azt mondta, hogy Mesterházy és csapata a megyei küldötteknek előre kiosztott egy ismeretlen neveket tartalmazó listát arról, hogy kiket kell megválasztani az elnökségbe. “Volt, hogy fogalmam sem volt, kire szavazok, csak annyit tudtam, hogy Mesterházy embere” – mondta egy budapesti MSZP-s, aki szerint “normális körülmények között” nem kerülhetett volna az elnökségbe olyan teljesen ismeretlen politikus, mint Demeter Márta, Bangóné Borbély Ildikó, Tóth Bertalan vagy Winkfein Csaba.

Mesterházy számára teljes volt a siker: az elnökségbe a régi MSZP-sek közül senki nem jutott be. Az elnökségi ülések több résztvevő szerint az elmúlt egy évben gyorsan és szinte vita nélkül zajlanak, az elnökségi tagok pedig a testületi döntésekről szóló iratokat előre megkapják a pártelnök stábjától. Egy korábbi pártvezető azt mondta, korábban sose fordulhatott volna elő, hogy egy ennyire súlytalan elnökség működjön, amely csak szentesíti a pártelnök akaratát. Úgy fogalmazott, “viccelődtünk is már azon, hogy az MSZP olyan lesz, mint a Fidesz, csak éppen népszerűtlen”.

Mesterházy a párt pénzügyeit is teljesen átvette, míg korábban pénztárnokként, majd pártigazgatóként Puch László felügyelte ezt a területet, ezt a feladatot a tisztújítás után Mesterházy bizalmasa, a pártigazgatóvá választott Velez Árpád kapta meg (több szocialista ugyanakkor megjegyezte, hogy mivel Velez Árpád apja, Velez Zoltán Puch László régi jó barátja, Puchnak valamennyi befolyása továbbra is maradt). Mesterházy és Velez annyira titkosan kezelik a pénzügyeket, hogy még az elnökségi tagok sem tudnak részleteket arról, pontosan mennyi pénze és milyen erőforrásai vannak a pártnak.

És akkor visszatért Bajnai

Az elnökséget, a megyéket és a választmányt is uraló Mesterházy tavaly őszig biztos lehetett abban, hogy semmi és senki nem veszélyezteti a tervét, hogy 2014-ben az ellenzék vezetőjeként ő szálljon szembe Orbán Viktorral. Mesterházy egyre tudatosabban készült is erre a szerepre, hogy ő legyen Orbán vetélytársa, tavaly év végén tanácsadónak hívta Ron Werbert, aki a 2002-es kampányban és utána néhány évig segítette a szocialistákat, és “Ron Werber most nem a pártot, hanem elsősorban Mesterházy imidzsépítését segíti” – mondta a pártvezető egyik kollégája. 2012. október 23-án azonban alaposan keresztülhúzta Mesterházy számításait a politikába visszatérő Bajnai Gordon.

Az MSZP vezetése akkor és azóta is fontosnak tartja az ellenzéki együttműködést, “Gordon azonban egyre nagyobb szálka lett Attila szemében” – mondta egy elnökségi tag. Mesterházy a belső fórumokon folyamatosan azt hangoztatja, hogy Bajnai Amerikában volt, amikor a szocialistákat kívülről “ütötték-verték”, az Együtt 2014-et pedig az SZDSZ-hez hasonlítja, és szerinte az MSZP nem engedhet abból, hogy saját kormányfőjelöltet állítson. Mesterházy Attila azt mondta az [origo]-nak, hogy jó a kapcsolatuk Bajnaival, havonta legalább egyszer négyszemközt egyeztetnek, és mindketten egyetértenek az együttműködésben. Vita csak abban van közöttük, hogy Mesterházy minél előbb megkötné az együttműködési megállapodást, míg Bajnai folyamatosan időt kér (legutóbb az MSZP választmányi ülésén kért júniusig haladékot).

Mesterházynak nemcsak amiatt fontos az ellenzéki együttműködés mielőbbi megkötése, mert így nagyobb eséllyel szállhatnak szembe a Fidesszel, hanem azért is, mert helyi szinten egyre többször teszik szóvá az MSZP-sek a párt alacsony népszerűségét. Március végén például, amikor a Tárki évtizedes mélypontot mért a pártnak, Mesterházy körlevélben magyarázkodott a párttagoknak, hogy manipulációnak tartja az adatokat, és kéri a társait, hogy ne dőljenek be ezeknek. Az MSZP ugyanakkor az adatok szerint nagyjából azon a szinten áll, mint 2009-ben, amikor Gyurcsány Ferenc lemondott a kormányfői, majd a pártelnöki posztról. Mesterházy Attila a párt jelenlegi népszerűségét (az Ipsos a múlt héten 14 százalékot, a Medián májusban 13 százalékot mért az MSZP-nek) az [origo]-nak azzal magyarázta, hogy egyrészt az Együtt 2014 “megállította az MSZP növekedési potenciálját”, másrészt “még idő kell ahhoz, hogy az emberek lássák, hogy az MSZP-ben nem azok politizálnak, akik a 2002 és 2010 közötti időszakot meghatározták”.

Megkérdeztünk több szocialistát is, hogy az elmúlt három évben nyújtott teljesítménye alapján alkalmasnak találják-e Mesterházyt a miniszterelnökségre. Minden megkérdezett egyetértett abban, hogy ha csak az MSZP-kongresszuson múlna, a “központosított struktúra” miatt szinte egyhangúlag kormányfőjelöltté választanák Mesterházyt. Többen viszont hozzátették: nem az a kérdés, hogy az MSZP-ben alkalmasnak tartják-e, hanem hogy az ellenzéki szavazók el tudják-e fogadni Mesterházyt. Egy szocialista képviselő erről annyit mondott: “higgye el mindenki, az országot könnyebb lenne vezetni, mint ezt az MSZP-t”.

Forrás: Origo

A Kancsendzönga sikeres meghódítása után eltűnt Erőss Zsolt és Kiss Péter. A segítségükre küldött sherpák nem találták meg őket, a keresést feladták.

„Szinte semmi remény nem maradt.”

Kollár Lajos vezető kétségbeejtő bejegyzést tett közzé ma 11 órakor a Kancsendzönga-expedíció blogjában:

„Rossz napra ébredtünk!  A tegnapi remények szertefoszlottak. A rádiókapcsolat megszűnt Zsolttal. Tegnap délután három óra óta nem válaszol a hívásra! Petiről tegnap reggel 8 óra óta nem tudok semmit. Zsolt szerint elindult lefelé előtte. De ez egyáltalán nem biztos! A biztos az: Nincs rádiókapcsolat, a négyes tábor és környékének átvizsgálása után sincs nyomuk. Még egy kísérletet tettünk a koreai kollégákkal együtt (akiknek 2 sherpájuk és 2 mászójuk még a 4-es táborban van) egy szervezett, környék és a táborok átvizsgálására ma. Semmi eredmény!”

A „Magyarok a világ nyolcezresein” az alábbi közleményt fogalmazza meg: „A 2013-as Kancsendzönga (8586 méter, Himalája, Nepál) Expedíció két csúcsmászója, Erőss Zsolt és Kiss Péter a csúcsról való ereszkedés közben 8000 méter körüli magasságban eltűnt!”

Egyelőre nem keresik őket

Egyelőre nem keresik tovább a Kancsendzöngán eltűnt két magyar hegymászót, Erőss Zsoltot és Kiss Pétert – mondta el Vincze Szabolcs, a „Magyarok a világ nyolcezresein” expedíció szóvivője szerdán az MTI-nek.

„Nehéz kimondani, de szinte semmi remény nincs arra, hogy a magyar hegymászók életben vannak” – fogalmazott Vincze Szabolcs. Hozzátette: az szinte biztos, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter 7600 méter – a 4-es alaptábor – fölött, a szabadban töltötte az éjszakát, a mentésükre küldött serpák ugyanis sem a táborban, sem a környéken nem találták őket. A szóvivő valószínűsítette, hogy a serpák – saját biztonságuk érdekében – elindulhattak lefelé, arra azonban kicsi az esély, hogy visszafelé találják meg a két magyar hegymászót.

Elképzelhetőnek tartja, de megerősíteni nem tudja a Kiss Péter hegymászó lezuhanásáról szóló hírt a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció szóvivője.

Vincze Szabolcs ezt szerdán délben mondta az MTI-nek annak kapcsán, hogy az index.hu az írta: egy spanyol expedíció meg nem erősített hírei szerint Erőss Zsolt kedden jelentette, hogy társa, Kiss Péter vélhetően lezuhant. Ez lehet a magyarázata, hogy az alaptáborból sokáig látcsövön követték Erőss útját, társát viszont nem látták.
A két magyar hegymászó eltűnését szerda délelőtt jelentették be, miután a mentésükre küldött serpák sem a 7600 méteren lévő alaptáborban, sem annak környékén nem találták meg Erőss Zsoltot és Kiss Pétert.

Magyarország egy emberként szorít a hegymászókért

Már két napja várjuk a jó hírt. Hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter jól van, és túlélte a Kancsendzönga 8586 méteres csúcsának meghódítását követően a táborba való visszatérést. A világ harmadik csúcsának sikeres támadásáról még sikerült hírt adniuk Kollár Lajosnak, aki rádión tartotta velük a kapcsolatot, majd utána csend lett. Az expedíció blogjából kiderül, hogy a hangjuk igen megviselt volt.

Egy ilyen magas csúcs, mint a Kancsendzönga támadása mindig élet és halál küszöbén zajlik. A körülmények elképesztően extrémek, nehezek. Nyolcezer méter felett alig van oxigén, cserébe éjszaka mínusz 30-40 fokra is lehűl a levegő. Mire a hegymászók eljutnak a csúcstámadás pillanatához, alig van már erejük. Az odáig vezető út, a sok teher, a hegy és az egyre ritkuló levegő teljesen kimeríti őket. Nehéz ilyenkor megfontolt döntést hozni, pedig az ember élete múlik rajta.

Minden hegy meghódítása kihívás, a Kancsendzönga a kihívások kihívása. A csúcs támadása előtt fel kell mérni, hogy van-e még elég erő feljutni a hőn áhított csúcsra, és onnan vissza is jönni. Az inak és az izmok sikítva tiltakoznak, a tüdő alig tudja elviselni a fájdalmas levegővételeket, az agy már régen megálljt parancsolt volna. A szív azonban visz tovább. Néha akkor is, amikor már fel kellene adni, ahogyan a magyar expedíció, Erőss Zsolt  2005-ben a K2-n 8350 méterről visszafordult. Pedig oly közel volt már. A hegyen azonban minden helyzet más, a lehetőségek napról napra, időnként akár óráról órára változnak.

Erőss Zsolt a Kancsendzönga expedíció elindulása előtti napon tartott sajtótájékoztatón nem festett valami hízelgő képet a hegyről:

– A nyolcezresek sorában a legdélebbi hegy a Kancsendzönga, ezért nyitott az Indiai-óceán felé. A viharok csillapítás nélkül érkeznek, a sok nedves levegő pedig sok hót hoz. Ritka a jó idő, ami a mászásra és a csúcstámadásra alkalmas. Az alaptábort 5500 méterre tervezzük, ami mondható átlagosnak is, de igazából elég magasan lesz. A későbbiekben legalább négy tábort kell majd építeni. A két magashegyi tábor 7000 méter felett könnyű, mozgó lesz, ezekből szervezzük és kíséreljük meg a csúcs támadását. A terep változatos és nehéz. Lesznek előtte sziklás terepek, jég- és sziklafalak. A legjobban azonban a mélyhavas lejtőktől tartok, azok a legveszélyesebbek.

Már két nap eltelt azóta, hogy hír jött volna a két magyar hegymászóról. Az utolsó előtti még az örömhír volt: sikerült meghódítani a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsát. Az ünneplés helyét nem sokkal később az aggodalom vette át, mert kiderült, baj van, életveszélyben lehetnek a magyar hegymászók. Kollár Lajos, az expedíció vezetője az alaptáborban várja az első jelet, amely a sikeres visszatérést bizonyítja. Amint arról az MNO is hírt adott, tegnap az alaptáborból két serpát indítottak el, hogy megtalálják Erőss Zsoltot és Kiss Pétert, és segítsenek nekik lejutni a hegyről.

– Hogy milyen az esélyünk? Jó esély nélkül senki sem vágna bele – mondta Erőss Zsolt a már említett sajtótájékoztatón.

Az erdélyi születésű, a nyolcezres hegycsúcsok világában már otthonosan mozgó hegymászó szavaiba kapaszkodunk. Jó eséllyel vágtak bele a Kancsendzönga meghódításába, fel is értek a csúcsra, vissza is jönnek. És akkor következhet a magyar hegymászók által még le nem igázott Annapurna és a K2.

Forrás: MNO

A Magyar Vöröskereszt XXI. ker. Szervezete SZOCIÁLIS VÁSÁRT SZERVEZ

A vásár időpontja:

2013. június 12. SZERDA 9.00 – 16.00-ig

Helyszín: Budapest XXI. ker. Ady Endre út 61.

Megközelíthető: 148, 36, 151-es autóbusszal (Papírgyári megálló)

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

Kérjük jöjjön el, segítse ezzel szociális munkánkat!

Csepel.info

Néző László ma délután Csepelen bemutatásra kerülő könyve szerint a kisebb–nagyobb törvénytelenségek, bűncselekmények nem véletlenül, a rendszer ellenére történtek: a korrupció, az állami pénzek lenyúlása maga volt a rendszer

Újabb büntetőügyben hallgatták ki gyanúsítottként Szenteczky Jánost, a csepeli MSZP elnökét, frakcióvezetőjét, 2010-es csepeli polgármester-jelöltjét, a Csepeli Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját – értesült a Csepel.info.

Lapunk úgy tudja, hogy ebben a büntetőügyben hűtlen kezelés valamint magánokirat-hamisítás vétségének gyanúja miatt indult a nyomozás az önkormányzat vagyonkezelő cégének feljelentése után. Ahogy az számos csepeli büntetőügynél előfordult, a nyomozást egyszer itt is leállították – ez esetben elévülésre hivatkozva – azonban az önkormányzat panasszal élt és bebizonyította, hogy nem történt elévülés. A Csepel.info úgy tudja, hogy a büntetőügyről a ma délután öt órakor kezdődő könyvbemutatón fog Ábel Attila alpolgármester beszélni. A csepeli önkormányzat nagy tanácstermében ugyanis Néző László Bűnszövetség – Elszámoltatás  című kiadványának bemutatója lesz.

Szenteczky János, a csepeli MSZP jelenlegi elnöke és frakcióvezetője az önkormányzat vagyonkezelő cégének volt 2010 nyaráig a vezérigazgatója. Akkori tevékenységével kapcsolatban később számos büntető-feljelentést tettek, több esetben pedig – például a csepeli lakásmutyi ügyben – gyanúsítottként is kihallgatták.

Bűnszövetségben?

A Bűnszövetség című kötetet az Éghajlat Könyvkiadó jelentette meg az elszámoltatásról. Néző Lászlót, a HírTV felelős szerkesztőjét az elszámoltatás hiánya miatt érzett elégedetlenség késztette a könyv megírására. Az volt a célja, hogy a nyilvánosság elé tárja: “volt bűn” a 2002 és 2010 közötti kormányzati ciklusokban, másrészt volt szándék az elszámoltatásra az új kormány részéről is.

Néző László oknyomozó munkája kitér arra, hogy az elszámoltatási kormánybiztosság és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal több száz ellenőrzést, vizsgálatot végzett, majd több száz feljelentés született ezek nyomán. Körülbelül 60 milliárd forintnyi eltűnt pénz után kutattak, és ebből pár milliárdot már sikerült visszaszerezni. Rengeteg ügyben folyik ma is nyomozás, de a Zuschlag-ügy kivételével egyetlen egyben sem zárult még le az eljárás.

Csepel.info

Illusztráció

Kiállítás megnyitóval és G.w.M. fellépésével ért véget a Kompánia Alapítvány programsorozata 2013. május 21-én a Nagy Imre ÁMK-ban.

A programsorozat célja a résztvevő gyermekek, fiatalok és családjuk kapcsolatának erősítése és az egyéni tehetségek bemutatása egy közös program és elismerés által. A program során kialakult és megerősödött egy olyan megtartó, bizalommal teli közösség, melynek keretein belül a hasonló nehézségekkel küzdő fiatalok megerősödhettek és egymástól, valamint szakemberektől is segítséget kaphatnak.

A foglalkozásokon résztvevő gyermekek és fiatalok különböző alkotásokon keresztül mutatták be családi, kortárs- és párkapcsolataikat, valamint azzal kapcsolatos élményeiket. A programban résztvevő fiatalok munkájuk elismeréseként egy újabb élménnyel gazdagodhatnak, a Kompánia Alapítvány munkatársai közös libegőzésre invitálták az alkotókat.

A legjobb alkotásokat díjazták, az első három helyezést elért alkotók élményfürdőbe, Tropicariumba és 4D-s moziba szóló páros belépőjegyekkel gazdagodtak.

Az alkotások a tanév végéig megtekinthetők a Nagy Imre ÁMK-ban.

“A feltétel nélküli elfogadás a legnagyobb élmény, amelyet ember átélni képes.” (C. G. Jung)

Forrás: Csepel.hu

Portik Tamás rendelte meg a 90-es évek alvilági leszámolásait. Ezt vallotta egy volt keresztapa a Fővárosi Törvényszéken. Radnai László az Energol-ügyben 12 évet kapott, de Portik elfogása után elhagyhatta a börtönt egészségügyi okokból.

Elsírta magát a tárgyalóteremben Prisztás József lánya, akit tanúként hallgatott meg a Fővárosi Törvényszék. Azt állította, hogy nem tudott apja üzleti ügyeiről, és ügyfelei nevét is csak a médiából ismerte.

A tanú 1996-ban, a gyilkosság idején 18 éves volt, apja után 27 millió forintot örökölt, a vagyon többi része az élettársé lett. „Azért lettem 1 százalékban örökös, hogy ne rajtam keressék a vagyont” – mondta el Prisztás Júlia Ágnes a bíróságon.

Prisztás József lánya Portik Tamást nem ismerte. Ellentétben a koronatanúval, Radnai Lászlóval, a 90-es évek egyik alvilági vezetőjével. Az ő érdekeltségébe tartozott a luxusautókkal kereskedő Conti Car Kft. Ő is megforgatta pénzét az olajüzletben, akkor került üzleti kapcsolatba az Energol Rt.-vel és annak egyik igazgatójával, Portik Tamással. „Mindenek fölé helyezte saját magát, már egy kicsit ilyen filmes, maffiafeelinges volt ez az egész” – mesélte Portikról. Az ügy részleteiről bővebben a Hír TV beszámolójában.

Forrás: MNO

Újra egy hajóban lapátol Kovács Katalin és Douchev-Janics Natasa! A két olimpiai bajnok kajakos a hét végén a szegedi világ- és Európa-bajnoki válogatón ül össze, hogy bizonyítsa: mind 200, mind 500 méteren továbbra is az ő párosuk a hazai mezőny legjobbja.

A 2004-es athéni ötkarikás játékok előtt találtak egymásra, azóta számos sikert értek el közösen a különböző világversenyeken, de Douchev-Janics a tavalyi londoni olimpia után hátat fordított a magyar válogatottnak. Sokáig úgy volt, hogy szülőhazája, Szerbia színeiben folytatja pályafutását, elképzelései azonban nem váltak valóra, így Janics meggondolta magát, s márciusban közölte, mégis marad nálunk.

Tavaly ősszel nagy visszhangot váltott ki a sportolónő döntése, sokan bírálták, ahogyan a távozását intézte, Kovács akkor nem kritizálta párosbeli társát, talán ennek is köszönhető, hogy ott tudják folytatni, ahol augusztusban, az olimpián abbahagyták.

– Mindenkinek meglehet a saját döntése, amelyet tiszteletben kell tartani. Ugyanakkor a döntéseket bizonyos erkölcsi normák szerint kell meghozni – fogalmazott akkor a háromszoros olimpiai bajnok Kovács.

Most is kerestük a Honvéd kiválóságát, mondja el véleményét, de csak az összeülést erősítette meg, többet nem kívánt közölni. Douchev-Janics pedig sajtószóvivőjén, Farkas Dávidon (31) keresztül üzent.

– A közös múlt alapján ez a logikus döntés, nem is volt kérdéses, hogy ők együtt próbálkoznak – jegyezte meg Farkas Dávid. – Nagyon jól ismerik egymást, ezért az sem meglepő, hogy csak egy közös edzésük volt Szolnokon.

Korábban a Szabó Gabriella (26), Kozák Danuta (26) duó volt a legnagyobb hazai ellenfelük. Most azonban változik a kihívó összetétele, a honvédos Szabó nem megszokott párjával, hanem a Douchev-Janicshoz hasonlóan győri színekben szereplő Fazekas-Zur Krisztinával (32) alkot kettőst. A kétszeres olimpiai bajnok Kozák pedig csak az egyes számokra összpontosít.

A kiírás szerint a győztes képviseli Magyarországot a június 14. és 16. között esedékes portugáliai Európa-bajnokságon, míg az augusztusi duisburgi vb-induláshoz a második hazai válogatót is meg kell nyerni.

Forrás: Blikk.hu

A Moore-ra lecsapott tornádó valószínűleg nagyobb károkat okozott, mint a két évvel ezelőtti joplini forgószél – jelentette ki John Doak, Oklahoma állam biztosításügyi biztosa.

A Missouri állambeli Joplinban pontosan két évvel ezelőtt bekövetkezett, 161 halálos áldozatot követelő tragédia okozta anyagi kár megközelítette a 3 milliárd dollárt. Az elmúlt évtizedekben ez volt az Egyesült Államok legsúlyosabb anyagi károkat okozó tornádója.

Az AIR Worldwide katasztrófamodellező cég becslése szerint a pusztítás útvonalától mindkét irányban egy mérföldes (mintegy 1600 méteres) sávban találgató ingatlanok helyreállításának összege elérheti akár a 6 milliárd dollárt is.

A hétfői, moore-i katasztrófában a hivatalos adatok szerint 24-en vesztették életüket és mintegy tízszer ennyien sérültek meg. A romok alól több mint 100 embert mentettek ki élve. Hétfőn a hatóságok még 51 halottról tettek bejelentést, de kiderült, hogy a káoszban több áldozatot kétszer is regisztráltak.

Az országos meteorológiai szolgálat (NWS) kedden felfelé módosította az Oklahoma City elővárosán végigsöprő tornádó besorolását és annak erősségét a Fujita–Pearson-skálán a legmagasabb, EF-5-ös kategóriába sorolta be. Ez azt jelenti, hogy a szélviharon belül a széllökések sebessége meghaladta az óránkénti 320 kilométert.

Barack Obama jelentős katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította Moore területét. Oklahoma mindkét szövetségi szenátora üdvözölte kedden az államnak nyújtott szövetségi segítséget. Pedig a két republikánus honatya, James Inhofe és Tom Coburn, egyaránt nemmel szavazott, amikor az szakkeleti partvidéken tavaly súlyos veszteségeket okozó Sandy szupervihar nyomán 60 milliárd dollárnyi pótköltségvetéssel kellett megemelni a szövetségi katasztrófavédelem (FEMA) költségvetését.

Forrás: MNO

A sport és azon belül a birkózás szimpatizánsai számára a Matura Mihály név legalább akkora jelentőséggel bír, mint például Bozsik József, a felejthetetlen Cucué, a labdarúgást ismerők körében.

A Matura név fogalom a hazai birkózásban, amit apa és fia tettek azzá. Ifjabb Matura Mihály, a budapesti szövetség egykori elnöke, 78. életévében távozott az örök birkózócsarnokok világába.

Édesapja, idősebb Matura Mihály, aki aktív sportpályafutását követően a II. világháború után lett a Csepel SC edzője, majd a Magyar Birkózó Szövetség elnöke. Legendás alakja volt a honi és a nemzetközi birkózás világának, akinek emléke előtt a mai napig is kötöttfogású versennyel tisztelegnek. Fia beleszületett a sportágba, amit „Emlékek Apámról” című kéziratában így jegyez le: „Az igazi emlékek nem az emlékezetben megmaradt történetek, történések kisebb-nagyobb halmazai, hanem ma is létező élőképek, melyek hangban, mozgásban tudják sugározni az egyéniségét – úgy, mint a fennmaradt filmszalagok vagy videokazetták. Édesapám ezeknek az emlékképeknek a csodálatos kincsestárát hagyta rám, és azt hiszem, sőt boldogan állíthatom: rajtam kívül még sokakra”. Az ifjabb Matura Csepelen kóstolt bele a sportágba, ahol édesapja edzőként dolgozott.

A Magyar Birkózó Szövetség honlapján a következő sorokkal idézik fel emlékét: „Igazi sportcsaládba kerültem – írja –, ahol nem a nagy edző fiaként fogadtak, hanem családtagként, testvérként. Az edzéseknek – a kemény munka ellenére – mindig örömteli, ünnepi hangulatuk volt. A versenyzők túlnyomó többsége a Csepel Művekben dolgozott, és a legtöbben a munkából egyenesen az edzésre mentek. De nem azért, hogy gyorsan letudják. Az edzések az estébe nyúltak, szinte végtelennek tűntek ezek az együttlétek. A tanítványok lesték, sőt itták magukba édesapám szavait és szőnyegmunkáját. Magam is mindig a legtöbbet akartam nyújtani. Ma is úgy érzem, hogy a csepeli birkózósikerek gyökereit láttam közelről. Később, még öt évig a Bp. Haladásban birkóztam.”
Bár nem maradt a szőnyegek világában, a sportágtól soha nem szakadt el. Felelős gazdasági vezető lett. A Budalakk, amelynek élén állt, szponzorált versenyeket, emlékezetes Budalakk-kupákon vehettünk részt. Volt az országos szövetség elnökségi tagja, és több mint egy évtizeden át a budapesti szövetség elnöke.
Természetesen állandó vendége volt az édesapja emlékére rendezett versenyeken, és ő adta a család vándorserlegét.

Egy hónap múlva lett volna 78 éves, nagy műtétet követően, már lábadozóként érte utol a halál. Hamvasztás utáni búcsúztatásáról később intézkednek.

Forrás: Csepel.hu

Egyelőre nincs új hír a Kancsendzöngán bajba jutott magyar hegymászókról, Erőss Zsoltról és Kiss Péterről – tájékoztatta az MTI-t szerda reggel Vincze Szabolcs, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció szóvivője.

Elmondta, hogy az éjszaka folyamán nem jutott új információhoz Nepálból. Kollár Lajost, az expedíció vezetőjét szerda reggelig sem ő, sem az MTI nem tudta elérni.

Előző este Vincze Szabolcs az MTI-nek elmondta, hogy két serpa segíthet a két magyar hegymászón, Erőss Zsolton és Kiss Péteren. A serpáknak azonban egy napba is telhet, mire a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsának 5300 méteren fekvő alaptáborából feljutnak a 7600 méteren lévő 4-es táborba.

Erőss Zsolt és Kiss Péter hétfőn jutott fel a Nepál és India határán álló 8586 méteres Kancsendzönga csúcsára, de kedd délutáni információk szerint nem értek le a legmagasabb, 4-es táborba. A hegyen közben lavina zúdult alá, elsodorta a 2-es tábort, egy koreai és egy bangladesi hegymászó meghalt, sokan a szabadban töltötték az éjszakát a mínusz 30 fokban.

A magyar hegymászók kimerültséggel küzdöttek. „A fiúk fáradtak és nagyon le vannak gyengülve, ezért segítséget kell küldeni eléjük” – tájékoztatta korábban az MTI-t Kollár Lajos, hozzátéve: minél előbb biztonságban szeretné tudni a csapatot, hogy a monszun miatt legkésőbb május 25-én elindulhassanak lefelé a hegyről.

Az expedíció honlapján kedden megjelent információk szerint a két magyar hegymászó elszakadt egymástól. Kollár Lajos arról írt, hogy találtak két serpát, akik vállalták, hogy felkapaszkodnak a 4-es táborba, hogy segítsenek a bajba jutott magyarokon.

A Magyarországon tartózkodó Vincze Szabolcs kedd este az MTI-vel azt közölte, egyelőre nem tudja, elindult-e már a két serpa. A sajtófőnök szerint egy napba is telhet, mire felérnek az alaptáborból.

A Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el a 2002-es sikeres Everest-mászás után azzal a céllal, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó.

A Kancsendzönga meghódításával már csak az Annapurna és a K2 van hátra a „nyolcezresek” közül.

Forrás: MNO