Csepel.info

Jótékonysági estet rendezett a csepeli német nemzetiségi önkormányzat a Királyerdei Művelődési Házban április 20-án. Lászlóné Balázsovits Magdolna, a csepeli német nemzetiségi önkormányzat elnöke megköszönte azt a segítséget, amelyet a csepeli önkormányzat, különféle intézmények és jó néhány magánszemély nyújtott azok után, hogy tavaly július 10-én leégett az a busz, amelyen a tánccsoportjuk utazott Olaszországba egy nemzetközi fesztiválra.

Személyi sérülés nem történt, de az anyagi kár 13 millió forint volt. Borbély Lénárd polgármester kijelentette, hogy a csepeli német nemzetiségi tánccsoport továbbra is számíthat az önkormányzat és Németh Szilárd országgyűlési képviselő segítségére.

Nyugdíjas Akták címmel bűnmegelőzési komédiát mutattak be április 19-én a Királyerdei Művelődési Házban. A Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság kezdeményezésére létrejött darabot országszerte nagy sikerrel játszák.

A darab különlegességét a nyugdíjasokból álló amatőr színjátszó csoport adja, akik rövid jelentekben mutatják be az idősek sérelmére elkövetett leggyakoribb bűncselekményeket és a megelőzés módszereit.

Negyven évvel ezelőtt, 1978 április 13-án történt Budapest legsúlyosabb közlekedési balesete: egy Csepelről érkező HÉV szerelvény nem tudott megállni a Boráros téri végállomáson; kidöntötte a fékezőbakot, majd a várócsarnokba csapódott. Összesen tizennyolcan haltak meg, két kivételtől eltekintve valamennyien csepeliek. Heten súlyos, harmincan könnyebb sérülést szenvedtek.

A vizsgálatok szerint a szerelvény műszaki hibás volt, a bíróság két motorvezetőt ítélt el vasúti közlekedés biztonsága elleni, halált okozó gondatlanságból elkövetett bűntettben. A Csepelt érintő legnagyobb közlekedési tragédiájáról Petz Nándor, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület helytörténésze tartott előadást a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sétáló utcai könyvtárában.

A holokauszt magyar áldozataira emlékeztek a Nefelejcs utcai izraelita temetőben április 16-án. 1944-ben a náci megszállók a magyar rendvédelmi szervekkel együttműködve ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén. A magyar kormány 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen.

A megemlékezésen Totha Péter Joel főrabbi mondott beszédet. Mások mellett lerótta kegyeletét Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek.

Pódium műsorral emlékeztek a költészet napjára a Radnóti Miklós Művelődési Házban, ahol Bencze Ilona és Kautzky Armand színművészek idéztek a magyar költészet legjavából.