Tavaly 2,4 százalékkal estek a magyar reálbérek, alig több mint 13 százalékkal ér többet a fizetésünk ma, mint 1989-ben. Bár ennek ellenére sem teljesítünk rosszul a reálkeresetek tekintetében, a Big Mac-index és az ENSZ jólétet mérő mutatója mégis az életszínvonal relatív romlását jelzi. Annak ellenére van így, hogy az elmúlt években a hosszú távú növekedést áldoztuk fel a jólétünkért cserébe. – írja az Index. A grafikonokért és az eredeti cikkért katt ide.
Az elmúlt év reálbéresésével öt-hat évvel ezelőtti szintre esett vissza a kereseteink értéke. A fizetésünk még mindig csak tizenhárom százalékkal ér többet, mint a rendszerváltás előtti évben, igaz, már ahhoz is 2002-ig kellett várni, hogy béreink reálértéke elérje 1989-es szintet. A kétezres évek első felében még nőttek a magyar keresetek, de 2006 óta már másodszor ér kevesebbet a fizetésünk az előző évinél. (tovább…)
Továbbra is ellenforradalomnak tartja ‘56-ot Biszku Béla. Az agg kommunista hangsúlyozta, hogy ő is szenvedő alanya volt az eseményeknek és a rendszerért való harc szerinte igazságos volt. Biszku Béla Duna Televíziónak adott interjút.
„1956 őszén Angyalföldön voltam a pártbizottság első titkára; nem belügyminiszter voltam, hanem szenvedő alanya és átélője azoknak az eseményeknek, amelyek 1956-ban történtek. Ugyanúgy szenvedtem és átéltem, mint más magyar állampolgár” – állította a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának adott exkluzív interjúban Biszku Béla, a Kádár-korszak egyik fontos politikai személyisége, volt belügyminiszter. (tovább…)
Lejtmenetbe kapcsolták hazánkat – hátrányunk egyre nőtt a szomszédainkkal szemben
2002 óta mindössze egy százalékkal került közelebb az európai uniós átlaghoz az életszínvonalat is mutató, a vásárlóerő paritáson mért egy főre jutó magyar GDP. Ezzel bőven a leggyengébben teljesítő régiós ország vagyunk, az észtek tizenkét, a szlovákok tizennyolc százalékponttal kerültek közelebb az uniós átlaghoz. (Az Index beszédes grafikonjainak megtekintéséhez katt az eredeti cikkre!)
Nyolc évvel ezelőtt, 2002-ben a magyar életszínvonal az uniós átlag 62 százalékán állt. Egyszerűsítve így fogalmazhatjuk meg azt, hogy az uniós átlag 62 százalékát tette ki a vásárlóerőparitáson mért egy főre jutó GDP. Ma, 2010-ben a mutatót még nem ismerjük, hiszen azt az év elteltével számolják ki, de gyaníthatóan egy tapodtat sem mozdulunk 2009-hez képest. Akkor a mutató 63 százalékon állt. (tovább…)
Minden szülőben felmerül a kérdés nyáron, de már az évszak közeledtével is, hogy mivel kösse le csemetéje felesleges energiáit a szünidőben, amíg ő munkahelyén küzdve tölti a forró hétköznapokat.
Rengeteg tábor kínál említésre méltó lehetőségeket, ám egész nyáron nem lehet táborban a gyermek, hiszen az megfizethetetlen lenne. És mit tegyen az a szülő, aki akárhogy is próbálja megszorítani a nadrágszíjat, egyszerűen nem jut több tízezer forint a csemete nyári elfoglaltságára, és még nagyszülő sincs, akire rábízhatná a gyermekét? Szakembereket kérdezett az MNO. (tovább…)
Sokkal több gyereknek kell születnie, hogy megállítsuk a demográfiai vészhelyzetet
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete elégedett a kormány eddig megismert terveivel, mondta Székely Hajnalka, az egyesület elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette, szívesen látnának egy olyan adózási rendszert, amely kedvezne a többgyerekes szülőknek.
A kormányprogramnak eddig nagyon pozitív az üzenete – mondta a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, aki szerint ez a csomag figyelembe veszi, hogy a gyermek nemcsak család és magánérdek, hanem közjó és közügy is. (tovább…)
„Illegális filmpremier” Biszkuról, a rózsadombi kommunistáról
Mno.hu
Boldogan él…? Belügyminisztersége alatt 300 56-os hőst végeztek ki
Nagy Imre kivégzésének évfordulóján, június 16-án mutatják be Novák Tamás és Skrabski Fruzsina Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmjét, amelyet Biszku Béláról forgatott a szerzőpáros. A premier helyszíne azonban megváltozott, mivel az ’56-os megtorlást belügyminiszterként irányító Biszku lánya perrel fenyegette meg az Uránia Nemzeti Filmszínházat.
„Kamerás kommunistavadászoknak” írták le magukat a Heti Válasznak Novák Tamás és Skrabski Fruzsina, akik egy két évvel ezelőtti cikk hatására döntöttek úgy, hogy felkeresik a pártállam azon vezetőit, akik mindenféle elszámoltatás és bűnbánat nélkül élték meg a rendszerváltást. A hetilapnak Novák úgy nyilatkozott, azért esett Biszkura a választás, mert „rangban ő a legkiemelkedőbb” és az „ő kezéhez tapad a legtöbb vér”. (tovább…)
Folyamatosan nő a kereslet Budapesten a kokain, a marihuána és az amfetamin por iránt, visszaesett ugyanakkor az ecstasy tablettáké és kis mértékben a heroiné is.
A fővárosi drogpiac kétharmada néhány, egymáshoz lazán kötődő, ám mégis szorosan együttműködő vietnami bűnözői csoport kezében összpontosul. Ródler Norbert, a Budapesti Rendőrfőkapitányság (BRFK) kábítószer-bűnözés elleni egységének vezetője szerint a vietnamiak megjelenése óta marihuánából jelentősen megnőtt a kínálat, s ennek hatására csökkentek az utcai árak. (tovább…)
Több kutatás szerint is hazánk az unió legboldogtalanabb országai közé tartozik. Egy piackutató intézet vezető tanácsadója szerint azért, mert túlságosan szeretünk fogyasztani. Mások szerint viszont az alacsony bérszínvonal, és a kormányzatok által több cikluson át fönntartott politika terelte a lakosságot olykor a lehetőségeit is jócskán meghaladó hitelből fogyasztás felé.
Továbbra is nagy volt hazánkban a lakosság megtakarítási kedve a korábbi évekhez képest 2009 negyedik negyedévében is – derül ki a jegybank közelmúltban publikált, pénzügyi számlákra vonatkozó jelentéséből. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ez a válság keltette bizonytalanságnak köszönhető. (tovább…)
Alfőmérnök hívta fel a Mandiner Blog figyelmét Morvai Krisztina erősen pikáns szereplésére, még a nemzeti radikális ébredése előtti időkből.
2000-ben Morvai a Közép-Európai Egyetem (CEU) színeiben adott elő a Közgáz Társadalomelméleti Kollégiumában (TEK), a (szélső)baloldali-antiglobalista gondolkodás hazai fellegvában, az előadást a TEK egyik kiadványa örökítette meg. A szó Morvai Krisztináé (kiemelések tőlünk): (tovább…)
24 év házasság után is nagy dolognak tartja, hogy a szigorú asszony hírében álló felesége rendet tart otthon – árulta el Orbán Viktor pénteken, amikor a Blikk szerkesztőségében járva az olvasók telefonos és internetes kérdéseire válaszolt. A Fidesz elnöke nem teketóriázott, amikor kényes kérdéseket tettek fel neki, elmesélte, hogy mit gondol a családja a politikáról, kipróbálta-e a drogokat, illetve beszélt arról is, ad-e csajozási tippeket a fiának. Kiderült az is, melyik focicsapatnak drukkol. A pártelnök természetesen arra is válaszolt, mit tervez kormányra kerülése esetén elsőként, mi lesz az elszámoltatással, a nyugdíjasokkal és az adórendszer átalakításával.
Mikorra várható az, hogy 40 év szolgálati idő után a nők elmehetnek nyugdíjba? Már 42 éve dolgozom, és nagyon várom. (Tóthné)
Orbán Viktor: 2011. január 1. Nők esetében ez így korrekt. Ennyi idő után mindegy, hogy mennyi idős valaki, hadd menjen el nyugdíjba, ha akar. (tovább…)
Amióta nincs lakásépítési kedvezmény, otthonteremtési támogatás, néhányan felelnek csak meg a feltételeknek
Változott némileg a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról szóló rendelet. Ennél azonban sokkal nagyobb gond, hogy a lakástámogatásra szánt milliók a kerületi kasszákban maradnak – így a csepeliben is –, mivel a feltételeknek nem igazán tudnak megfelelni.
A legutóbbi képviselő-testületi ülésen módosították a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról szóló 7/2008. (II. 21.Kt. sz. rendeletet. Ezt egy jogszabályváltozás indokolta. – Míg eddig a helyi önkormányzatot az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban teljes személyes illetékmentesség illette meg, és mentes volt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól is, ez 2010. január elsejével megváltozott. Vagyis az újonnan igényelt támogatásoknál nyilatkozni kell a támogatottaknak, hogy vállalják az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének költségét, 6600 forintot – magyarázza Kernné dr. Kulcsár Dóra, a polgármesteri hivatal igazgatási irodájának vezetője. (tovább…)
Március 8-án tartják a nemzetközi nőnapot annak emlékére, hogy 1857-ben ezen a napon New Yorkban mintegy negyvenezer munkásnő sztrájkolt egyenlő bérért, munkaidő-csökkentésért. Az ünnep mára elvesztette politikai tartalmát és jelentőségét, s jobbára virággal, apró ajándékokkal ünneplik.
A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés. Politikai, feminista és szakszervezeti mozgalmak küzdelmeinek eredményeképpen a múlt század elején valósult meg az az ötlet, hogy az év egy napja legyen jelképesen a nőké. Az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy évente rendezzenek világszerte nőnapot, az időpont 1914-ben lett március 8., a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának – más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett tűzben elpusztult 129 munkásnő – emlékére. (tovább…)
Wittner Mária csepeli ‘56-osokkal koszorúzott(fotók: Ábel Attila, a galériához kattintson a képre!)
Szombat este tartott koszorúzással, fáklyás, gyertyás emlékmenettel egybekötött megemlékezést Csepelen a Fidesz-KDNP önkormányzati frakciója.
A kerület Szent Imre téri 1956-os emlékművénél Wittner Mária beszélt a kommunizmus eszméje, zászlaja alatt meggyilkolt vagy megalázott magyar áldozatokról, az 1919-es, az 1945 és 1956 utáni megtorlásokról, leszámolásokról, a gyilkosok “szociális érzékéről” és erkölcseiről. (tovább…)
A kommunizmus áldozataira emlékeznek ma az ország több pontján és valamennyi középiskolájában. A Fidesz és a KDNP képviselői az emléknap alkalmából a főváros mellett számos vidéki nagyvárosban is felszólalnak, valamint összeül az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság és a Polgári Magyarországért Alapítvány.
A csepeli Fidesz-KDNP frakció február 27-én, szombaton 17 órától a tart koszorúzást és megemlékezést a Szent Imre téri 1956-os emlékműnél. Wittner Mária beszédét a Béke térig tartó fáklyás, gyertyás emlékmenet követi, majd Kispál György plébános tart szentmisét az áldozatokért a Jézus szíve templomban. (tovább…)
Bár nem valószínű, de ha Sólyom László mégis aláírja a Btk. módosítását, néhány hét múlva tömegesen indulhatnak büntetőeljárások olyan állampolgárok ellen, akik szerint a történelemkönyvekben levő tények a zsidók, cigányok, melegek, értelmi sérültek vagy kommunisták tömeges kiirtásáról hazugságok, és ennek a nézetüknek nyilvánosan hangot is adnak.
Nincsenek biztonságban a jó szándékú történészek sem, akik a számokon vitatkoznak. Miközben a holokauszttagadás erősödése elválaszthatatlan a rasszizmus és a szélsőjobb térnyerésétől, a törvény megalkotói az áldozatok sérelmére hivatkoznak. (tovább…)
Loading ...