Minden csepeli háztartásba megérkezett az a boríték, amelyben többek között egy kérdőívet találtak a lakók. Ezen a kérdőíven kéri a csepeli önkormányzat a lakók véleményért arról hogyan költsék el azt az egymilliárd forintot, amelyet a kerület fejlesztésére különítettek el.
A kérdőíveket postán, interneten elküldve, illetve a kerületszerte – iskolákban, óvodákban, közintézményekben – elhelyezett gyűjtőládákba bedobva lehet a címzetthez eljuttatni. De személyes találkozók során is átadható a kitöltött konzultációs lap.
Az ügy előzménye, hogy Lukács Zoltán szocialista parlamenti képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva beszélt a Tárki legfrissebb felmérésének eredményéről, amely szerint az MSZP támogatottsága évtizedes mélyponton áll, a teljes népesség körében 9 százalékot tesz ki.
Azt mondta: a Tárki a Századvég-csoport tagja, amelynek 3 milliárd forintot adott a kormány anélkül, hogy nyilvánosságra hozta volna, mit teljesít ezért a csoport. “Most már világossá vált, hogy mit teljesít” – fogalmazott. (tovább…)
Közös honlapot hoz létre öt magyar közvélemény-kutató cég, akiknek szerdai vitáján igazán kardinális kérdéseket nem érintettek, de legalább kiderült, hogy a közvélemény-kutató szakmában nincs helye az elfogultságnak. A legnagyobb eltérések pedig az adatok publikálásában jelennek meg, valamint abban, hogy az intézetek melyik adatokat hangsúlyozzák ki jobban.
Szerda délelőtt a budapesti Benczúr Házban tartotta közös kerekasztal-beszélgetését a Nézőpont Intézet, a Tárki, az Ipsos, valamint a Medián. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon ugyanazt mérik-e a közvélemény-kutató intézetek? A rendezvény első felében az egyes intézetek képviselői – Závecz Tibor (Ipsos), Hann Endre (Medián), Molnár Csaba Gábor (Nézőpont), Sik Endre (Tárki) – mutatták be saját kutatási módszertanukat néhány percben. Ebből kiderült, hogy igazán komoly módszertani különbségek nincsenek az egyes intézetek között; a későbbiekben pedig megtudtuk, hogy a telefonos illetve személyes lekérdezés, valamint a zárt (feleletválasztós), vagy nyitott kérdés használata nem eredményez drasztikusan különböző adatokat. Ezt követően Török Gábor, a BCE egyetemi docense, politológus moderálta a beszélgetést. (tovább…)
Szabad választások esetén viszont a Fidesz tarolna
Mno.hu, Origo, Csepel.info
Igen izgalmas témában végzett kutatást a Századvég: mi lenne, ha csak Bajnai Gordonra és Mesterházy Attilára lehetne szavazni? Az Ipsos is mért, ők a pártok népszerűségét, szerintük félmillió új szavazót szerzett a kormányzó párt. Ha ma lenének a választások, és nem csak Bajnait vagy Mesterházyt lehetne választani, a közvélemény-kutató adatai alapján a baloldalt tönkreverné a Fidesz. A Századvég egy másik közvélemény-kutatása szerint a lakosság döntő többsége egyetért az alaptörvény felsorolt módosításaival.
Bajnai Gordon volt miniszterelnök tavaly ősszel – mint a Századvég MNO-nak megküldött tanulmánya rámutat – azzal a szándékkal lépett újra a közéleti dobogóra, hogy ő legyen Orbán Viktor első számú kihívója. A sietség azonban nem mindig kifizetődő a politikában. Bajnai számai egy rövid kedvező időszak után ugyanis romlani kezdtek – a közvélemény-kutatásokban az általa alapított új baloldali erő, az Együtt 2014 is folyamatosan zuhant. Bajnai politikai karaktere, mint a Századvég írja, jelenleg kiforratlan, sokkal inkább látszik tanult értelmiséginek, mint erős vezetőnek, aki egy ország irányítását határozottan a kezébe tudná venni. (tovább…)
A lakosság döntő többsége egyetért a kormány 10 százalékos rezsicsökkentő intézkedésével. Az ügy támogatottsága a politikai önbesorolástól és a pártszimpátiától függetlenül rendkívül magas – derül ki a Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatásából.
A kormány 2012 decemberében jelentette be, hogy 2013. január elsejétől 10 százalékkal csökkenti a lakossági elektromos áram, gáz és távhő végfelhasználói árát. A Századvég kutatása ennek a döntésnek a társadalmi megítélését vizsgálta a felnőttkorú magyar lakosság körében. (tovább…)
Bár az Együtt 2014 élére álló Bajnai Gordon gyakran jelöli meg magát úgy, mint a „közép” vagy a „centrum” képviselője, mégis úgy tűnik, többségében baloldali és liberális szavazók látnák szívesen a miniszterelnöki székben.
A Századvég friss felmérése szerint támogatói 26 százaléka az MSZP, 14 százaléka az LMP, 16 százaléka pedig a Demokratikus Koalíció szavazójának vallja magát, 22 százalékuk pedig nem voksolna a jelenlegi parlamenti pártokra. A jobboldalt tekintve, Bajnai szimpatizánsainak öt százaléka jobbikos, Fidesz-szavazó viszont nincs köztük. Összesítve tehát kiderül, hogy a jelenlegi pártpreferenciák szerint a volt kormányfő támogatóinak többsége (56 százalék) baloldali és liberális választó. (tovább…)
A Századvég november elején készített közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek döntő többsége nem érzékel Magyarországon diktatúraveszélyt. A kérdés megítélése szorosan összefügg a pártszimpátiával, az LMP és a Demokratikus Koalíció szavazói tudnak leginkább azonosulni az ország fasizálódásával kapcsolatos állításokkal – áll a Századvég sajtóközleményében.
A politikai nyilvánosságban az elmúlt időszakban több alkalommal elhangzott az az állítás, amely szerint „Magyarország fasisztává válik”, és a kormány tevékenységét „az önkényuralmi logika” mozgatja. A Századvég közvélemény-kutatása azt vizsgálta, hogy a választók hogyan vélekednek erről a kritikáról, illetve van-e összefüggés a kijelentés tartalmával való azonosulás és a politikai önbesorolás vagy a pártszimpátia között. (tovább…)
A Századvég 2012. október végén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a pártok erőviszonyaiban nem látható szignifikáns elmozdulás, a Fidesz előnye a legnagyobb ellenzéki párthoz képest továbbra is jelentős mind a teljes népesség, mind a biztos szavazó pártválasztók körében. A Nézőpont Intézet legfrissebb felmérésében a Fidesz-KDNP 36, az MSZP 12, a Jobbik 11, míg a Bajnai Gordon általa alapított egyesület 5 százalékon áll.
2012. október végén a választókorúak 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan részt venne egy most vasárnap tartandó parlamenti voksoláson, azaz a választási aktivitás az elmúlt hónaphoz képest nem változott. A pártszimpátiájukban bizonytalanok aránya a vizsgált időszakban kismértékben növekedett, a megkérdezettek 47 százaléka tartozik ebbe a körbe – áll a kutatóintézet MNO-hoz eljuttatott sajtóközleményében. (tovább…)
A tavalyihoz hasonlóan a kormány idén is kikéri Magyarország lakosságának véleményét – most a munkahelyteremtéssel kapcsolatban.
A kérdések között szerepel az, hogy a húsznál kevesebb embert foglalkoztató kisvállalkozásoknak biztosítsák-e az átalányadózás lehetőségét, legyen-e adómentes a nyugdíjas korú dolgozók bére, a gyermekes családok vehessék-e igénybe a szociálpolitikai (szocpol) támogatást új autó vásárlásához, maradjon-e meg a méltányos tehermegosztás az állam, a nagyvállalatok, a bankok és az emberek között, illetve támogassa-e az állam a nők, különösen a kisgyermekes édesanyák munkába állását. (tovább…)
A Fidesz kis kunkoráról és a pártprefernciák trendjeiről is szó volt azon a konferencián, ahol négy közvélemény-kutató cég munkatársa beszélt a parlamenti pártok népszerűségéről, és arról, hogy vajon mi lesz 2014-ben. A rejtőzkődő szavazók akár Bajnaiékat is segíthetik, és az is kiderült, hogy a magyarok nem szeretik a pártokat.
A négy közvélemény-kutató cég egyetértett abban, hogy most vasárnap nem lenne párt, amely a Fidesz helyébe tudna állni. A kormánypárt nem csak újra nyerni tudna, de a támogatottsága nagy valószínűséggel még erősödne is egy választási kampány során. (tovább…)
Ahogy az olvasóink megszokták, ritkán foglalkozunk közvélemény-kutatásokkal. Mostani összeállításunk is csak azt mutatja: ami az egyiknek csökkenés, az a másiknak pozíció-őrzés, ami a másiknak pozíció őrzés, az előbbinek növekedés. Egy dologban viszont hasonlóak az eredmények: Gyurcsány Ferenc pártja a küszöb alatt van, márpedig itt trükkök százai sem biztos, hogy eleget hoznának a Parlamentbe jutáshoz.
A Tárki márciusi kutatása alapján továbbra is meggyőző a kormánypártok előnye, sőt tovább csökkent a bizonytalanok aránya, amiből az intézet szerint főleg a Fidesz-KDNP profitált. Nem változott a Jobbik és az LMP támogatottsága, viszont csökkent az MSZP népszerűsége, és nem biztos, hogy a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció bejutna a parlamentbe. (tovább…)
Csak a segélyt „kiérdemlő” rászorulókon segítsen az állam – ezt várja el a többség, derül ki a Mediánnak a Haza és Haladás Alapítvány megbízásából készült felméréséből.
A valódi rászorulók köre az általános vélemény szerint jóval szűkebb, mint amilyen méretekben az állam, illetve az önkormányzatok segélyeznek. Szintén közkeletű álláspont, hogy nem elég szegénynek lenni, ki is kell érdemelni, hogy az állam csökkentse valakinek a nyomorát. A reprezentatív felmérés szerint a megkérdezettek relatív többsége (49 százalék) azt szorgalmazza, hogy az állam csak azokat támogassa, akik magatartásukkal, munkájukkal rászolgáltak. A lakás, az udvar rendben tartásához kötött segélyezés gyakorlatával a megkérdezettek 81 százaléka ért egyet, és e véleményt még a pártpreferenciák sem nagyon befolyásolják. Legkevésbé az LMP-szimpatizánsok (74 százalék), leginkább pedig a jobbikosok (86 százalék) várják el a segélyezettektől környezetük rendben tartását a segélyhez jutás „beugrójaként”. (tovább…)
Bár a Csepel.info részéről csak igen ritkán foglalkozunk közvélemény-kutatásokkal, tekintettel a különleges politikai légkörre és a gazdasági világválság európai következményeire, most két különböző közvélemény-kutató méréseit is egybegyúrtuk.
Most vasárnap is kétharmados parlamenti többséget biztosítana a kormánynak az aktív szavazók 58 százaléka, miközben a jobboldal kohézióját adó Orbán Viktor a válaszadók 54 százaléka szerint alkalmas állami vezetőnek – írja a Nézőpont Intézet, mely szerint a Jobbiknak nagyobb támogatottsága van, mint az MSZP-nek. A Népszabadság által idézett Szonda Ipsos kiemeli: arra, hogy egy kormánypárt a parlamenti választásokat követő egy-másfél évben ilyen mértékű veszteséget szenved el, már számos példa volt a rendszerváltás óta, az viszont egyedülálló, hogy a tábor megfogyatkozása ellenére a hatalmon lévő párt meg tudta tartani a pártrangsor listavezető pozícióját. (tovább…)
A legnagyobb kiugrást – kevéssé meglepő módon – a Tárki kérdőívének „cigánybűnözős” kérdésénél mutatták ki: a jobbikosok 79 százaléka részben vagy teljes mértékben egyetért azzal, hogy „a cigányoknak a vérükben van a bűnözés”.
Ami viszont igazán megdöbbentő, az az országos arány: a lakosság 63 százaléka is genetikai meghatározottságnak véli a romák bűnözési „hajlamát” a Tárki szerint. Az arány az LMP-sek körében a legalacsonyabb, de még náluk is 49 százalékos, a fideszesek 60, a szocialisták 61 százaléka is így gondolja – azaz az MSZP-szimpatizánsok hajszálnyival bár, de előítéletesebbek a fideszeseknél. (tovább…)
Helyesnek tartja a többség, hogy a parlament tervezi a kommunista rendszerben magas állami és párttisztséget betöltő személyek nyugdíjának csökkentését – ez derült ki a Nézőpont Intézet, a Magyar Nemzet részére készített kutatásából. A „Lex Biszku” néven ismertté vált javaslatról a megkérdezettek több mint fele hallott már, és a válaszadók kétharmada egyet is ért vele. A szocialista szimpatizánsoknak több mint fele ellenzi ezt a lépést, a Fidesz táborának mindössze ötöde nem ért egyet vele.
Megosztott az MSZP tábora a párt jövőjét illetően, hiszen a szocialista támogatók fele szerint nem várható pártszakadás a következő egy évben. Pedig az összes megkérdezett válaszait figyelembe véve már az derül ki, hogy tízből heten úgy vélik, a jövőben két részre szakad az MSZP. A Fidesz táborának például háromnegyede biztos abban, hogy nem marad meg a posztkommunista párt mostani egysége. (tovább…)
Loading ...