„Túl messzire ment a baloldal a járványkezelés támadásában” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a járvány elleni védekezés ellenzéki támadásaira reagálva. – Ha túl messzire mennek a durvaságban, közönségességben, akkor félreértik a helyzetüket. Ezzel ugyanis a népesség, a nemzet érdekei ellen cselekednek. Akik egy-egy párt nevében beszélnek és dolgoznak, azoknak tudniuk kell, hogy „az egészet” szolgálják – magyarázta.
Azzal, hogy lebeszélik az embereket a megfelelő védekezésről, átlépik azokat a határvonalakat, amelyeket nem szabadna – tette hozzá. A kormányfő felidézte, hogy két éve hozták létre az operatív törzset, ahol felelősségteljes, komoly munka zajlik szakértőkkel, orvosokkal, politikusokkal azért, hogy megmentsék az emberéleteket. Nem azt érdemlik, hogy ilyen durva támadásoknak legyenek kitéve – szögezte le. (tovább…)
Saját kérésére január 31-ig látja el a jegyzői feladatokat dr. Szeles Gábor, aki huszonkét éven át volt a kerület jegyzője. Májusban vonul nyugdíjba, vele beszélgetett a Csepeli Hírmondó.
20 évesen – két év sorkatonai szolgálat után – kezdett első munkahelyén, a Lampart Zománcipari Műveknél dolgozni. 1983-ban került a X. Kerületi Tanácshoz. Eleinte lakásügyi előadóként, majd 1991-től már a Lakásügyi Iroda vezetőjeként dolgozott, és mellette esti tagozaton 1992-ben diplomázott az ELTE jogi karán. (tovább…)
Tizenkét év után született másodfokú bírósági döntés a csepeli lakásmutyi ügy néven elhíresült bűncselekmény-sorozatban csütörtökön. Szenteczky Jánost, az MSZP korábbi elnökét, a Csepeli Vagyonkezelő egykori vezetőjét a bíróság folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés miatt ítélte el.
A csepeli lakásmutyi során rászorulók helyett kivételezett emberek, közöttük Cs. Mihály akkori rendőrkapitány kaptak titokban és törvénytelenül szociális bérlakásokat. Ezeket a lakásokat törvényesen kizárólag rászorulóknak, és kizárólag lakáspályázaton lehetett volna kiutalni. A szociális lakásokat közpénzből felújították, mielőtt a bérleti jogot átadták a kivételezetteknek. (tovább…)
Katonai tiszteletadással emlékeztek a magyar áldozatokra a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján a Nefelejcs utcai izraelita temetőben január 27-én. 76 évvel ezelőtt ezen a napon szabadult fel az auschwitz-birkenaui munkatábor.
A megemlékezésen részt vett Totha Joel Péter vezető tábori főrabbi, Mester Tamás budapesti, és Kerényi Zsuzsa dél-pesti zsidó hitközségi elnök, Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Borbély Lénárd, Csepel polgármestere, Ábel Attila, Morovik Attila és Pákozdi József alpolgármesterek és dr. Szeles Gábor jegyző.
A Csepeli Jégpark idén is bekerült Budapest legjobb jégpályái közé. A páratlan látványvilágú, egyedi jégfolyosóval kialakított pálya rendkívül népszerű a téli sportkedvelők körében. A 950 négyzetméteres összterületen február végéig várják a látogatókat. A tanulópályán hétköznapokon 8 és 14 óra között csoportos oktatás zajlik.
A Csepeli Gyermeksziget Program keretében a csepeli általános és középiskolás diákok a testnevelés órák alatt ingyen korcsolyázhatnak. Számukra a korcsolyakölcsönzést is ingyenesen biztosítják a helyszínen. A Lajtha László Általános Iskola tanulói január 17-én és 18-án csatlakoztak az oktatáshoz. „A legkisebbeket nem viszik tanáraink, harmadiktól felfelé mennek a gyerekek a pályára. Egy osztályfőnök, egy stabilan korcsolyázó tanár és egy pedagógiai asszisztens kíséri őket” – tájékoztatta lapunkat Kálvin Erzsébet intézményvezető. (tovább…)
A 2009. január 7-én történt csepeli kettős gyilkosságról szól az a podcast, melynek első része a gyilkosság 2022-es évfordulóján jelent meg a Youtube-on. Már elérhető a második és a harmadik rész is.
Az internetes műsor szerkesztői nem kezdők: jellemzően bűncselekményekről, társadalmi problémákról készítettek korábban podcastokat. Az első részt itt, a második részt itt hallgathatják meg.
Befejeződött a Csepeli Kajak- Kenu Telep fejlesztésének I. üteme, melyben 60 millió forintot meghaladó értékben került sor felújításokra, fejlesztésekre. Mint ismeretes, csepeli tulajdonban alakulhat újjá az ország egyik legeredményesebb klubja, a Csepel Sport Club, miután a csepeli Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány (KIMBA) 2020 végén visszavásárolta a Csepel Sport Club Alapítványt az Indotek Group-tól.
A tulajdonosváltást követően a Csepel Sport Club Alapítvány megkezdte a Hollandi úti Kajak-Kenu Vízitelep fejlesztését is, és az ott folyó sportélet támogatását. A Magyar Kajak- Kenu Szövetségen keresztül a magyar kormány 38 millió forintos támogatást nyújtott a terület tulajdonosának a Csepel Sport Club Alapítványnak, mely saját forrásból további 24 millió forintot biztosított a sporttelep korszerűsítésére. Az avató eseményen Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a KIMBA alapítója és Schmidt Gábor a Magyar Kajak- Kenu Szövetség elnöke Süle Lászlóval a Csepel Sport Club Alapítvány kuratóriumának elnökével és Galambos Dániellel a Csepeli Kajak- kenu Egyesület edzőjével közösen adták át a felújított létesítményeket és eszközöket. (tovább…)
„Ilyen mértékű parkfejlesztés legalább 50 éve nem történt Budapesten.” Milyennek kell lennie egy városi nagyparknak a 21. században? A csepeli szigetcsúcsra épülő közpark tervei nyomába eredtünk!
Milyennek kell lennie egy városi nagyparknak a 21. században? Mi köze ennek a fenntarthatósághoz és hol áll ebben a kérdésben Budapest? A kormányzati beruházás keretében, a csepeli szigetcsúcsra épülő közpark vezető tervezőivel, Mohácsi Sándorral, Balogh Péter Istvánnal (s73 Kft.), Herczegné Ghyczy Zsuzsannával (Árgus Kft.) valamint Pápai Veronikával (Openspace Kft.) beszélgettünk a fővárosiak életét alapvetően megváltoztató fejlesztésről. (tovább…)
Idén lesz a 10. Csepeli Disznótor. A rendezvényt ezúttal február 19-én 8.00 és 16.00 óra között tartják a csepeli Sport-Szabadidő-és Rendezvényközpontban.
A disznóvágás mellett többek között bábszínház, zenés-táncos mulatság, humorpercek várják az érdeklődőket, és még Szandi is ellátogat hozzánk. (tovább…)
Noha a magyar „mirelit” szót valószínűleg mindenki ismeri, de talán kevesebben tudják, hogy a szó egy csepeli vállalat rövidítéséből keletkezett. A MIRELITE, több változás után, máig ismert márka a hazai boltokban, de a fagyasztott élelmiszerek piacán nemzetközi jelentőséggel is bír a gazdaságtörténetben.
A 19. századig a fagyasztott élelmiszerek szinte semmilyen szerepet nem játszottak az emberiség táplálkozásában. Ekkor azonban gyökeres fordulat állt be ebben, ugyanis a hűtési és fagyasztási eljárások fejlődésével elkezdődött a fagyasztott húsok és zöldségek globális kereskedelme. Az 1870-es években aztán Németországban megjelent az idővel (1901-es megjelenése után) a legelterjedtebbé váló hűtőgép (Linde), amely lehetővé tette a mesterséges hideg előállítását, újabb lendületet adva az iparágnak. Erre épülve később fokozatosan, de lehetségessé vált az, hogy az emberek a hagyományos hűtési eljárások helyett, hűtőszekrényekben, majd az 1918-ban először Detroitban bemutatkozó fridzsiderben (mélyfagyasztókban) tárolják az élelmiszert.
