‘Tudomány’ kategória archívum

Genetikusok: őseink a hunok, az avarok magyarul beszéltek

2017. szeptember 27. szerda

HVG

Újraéledni látszik a magyarok hun eredetéről szóló vita. Szegedi genetikusok honfoglaláskori leletek vizsgálata alapján azt állítják, hogy a Kárpát-medencébe érkező őseink jelentős százalékban a hunok DNS-ével rendelkeztek. Ráadásul azt is feltételezik, hogy nem a honfoglalók, hanem az itt élő avarok beszélték a magyar nyelvet.

A régészeti genetika egy fiatal tudományterület, mely elsősorban csontmaradványokból kivont DNS alapján próbálja rekonstruálni a múltbeli eseményeket és a leszármazásunk ágait-bogait. A legrégebbi leletek, amelyeket sikerrel tudtak genetikailag analizálni, több tízezer évesek. Így állapították meg például, hogy a neandervölgyi ember nem tűnt el véglegesen a Föld színéről, mivel a mai ember DNS-ének 2-4 százaléka tőlük származik, magyarul, szaporodtunk velük. Török Tibor és csoportja a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékén a honfoglalók genetikáját tanulmányozza. A kutatók a csontmaradványokból kinyert mitokondrium DNS-ből próbálják a magyarok őstörténetének mozaikjait kirakni. Tanulmányukbanarra a meglepő eredményre jutottak, hogy a honfoglaló magyarok a hunoktól származnak, legalábbis részben. Ez a nézet, mely sokáig uralkodott, a jelenlegi régészeti felfogás szerint hamis. Nagy vita alakult ki a genetikai eredményeket illetően. A genetikus csoportot vezető Török Tiborral a Szegedi Tudományegyetem professzora, Boldogkői Zsolt beszélgetett.

(tovább…)

“Látjuk épülni az Úristen nélküli falansztert.” – Egy lépés a kommunista egyeduralom felé

2017. szeptember 2. szombat

Csarnai Márk, Csepel.info

Fotó: MTI

70 éve – 1947. augusztus 31-én zajlottak le a hírhedt kékcédulás választások, melyen a Kommunista Párt csalással szerezte meg a szavazatok többségét, és ezzel megnyílt az út a diktatúra kiépítése felé. Csarnai Márk csepeli történész írását változtatás nélkül közöljük.

Amikor 1945 tavaszán befejeződött a háború, Magyarországra a károk fölmérése és a helyreállítás megkezdésének feladata várt. A hatalmas anyagi veszteségek mellett az ország életét a szovjet megszállás is nehezítette, ráadásul hatékony közigazgatás sem állt rendelkezésre. Az ország romokban hevert, újra kellett indítani az életet. Fél évvel a fegyverek elhallgatása után − bizonyos korlátokkal − szabad választásokat tartottak. (tovább…)

Egy nyolcnapos szakadár állam – A Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság

2017. augusztus 15. kedd

“Linder Béla (…) Belgrádban telepedett le. A későbbi Jugoszlávia nem felejtette el a neki tett szolgálatot: halála után, 1962-ben díszsírhelyet kapott a délszláv kommunista vezetéstől”

Csarnai Márk, Újkor.hu

A győztes államok területi igényei Közép-Európában és a Balkánon (Wikipedia)

1918 novemberében a szerb csapatok megkezdték Magyarország déli részének megszállását. A trianoni békeszerződésben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak ítélt területeken túl Baranyát és Baja térségét is egészen 1921-ig ellenőrzésük alatt tartották, ahol 1921. augusztus 14-én a Károlyi-kormány és a tanácsköztársaság prominensei, valamint a helyi szocialisták kikiáltották a Baranya-bajai Szerb–Magyar Köztársaságot. A Horthy-rendszerrel szemben délszláv védelem alá helyezkedő államalakulat mindössze nyolc napig létezett, ugyanis a megszálló csapatok kivonulásával a köztársaság összeomlott. – Bejegyzésünkben Csarnai Márk csepeli történész írását közöljük. 

Az első világháborús vereséget követően a francia antant csapatok által támogatott szerb erők északi irányban nyomultak előre, hogy érvényesítsék Magyarországgal szemben fennálló területi követeléseiket. A történelmi Magyarország feldarabolásánál az újonnan létrejött Szerb-Horvát-Szlovén Királyság legalább olyan mérvű területi igényekkel lépett fel, mint a románok és a csehek. A délszláv kormány – a Trianonban később elcsatolt országrészeken túl – további területek megszerzésére törekedett, így Baranyát is elfoglalták, a Duna-Tisza-közén pedig egész Bajáig nyomultak. (tovább…)

31 éve történt a csernobili atomkatasztrófa

2017. április 28. péntek

delmagyar.hu, Mr. Gabee, Csepel.info

30 éve történt a csernobili atomkatasztrófa

Az 1986. április 26-án bekövetkezett csernobili robbanásokat a reaktor tervezési hibája és egy felelőtlen, nem engedélyezett kísérlet okozta. Harminc évvel ezelőtt 1986. április 26-án következett be az ukrajnai Csernobilban a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége.

A Kijevtől 130 kilométerre épült erőműben 1000 megawattos, könnyűvizes, grafithűtésű, RBMK típusú, külső szigetelő burkolat nélküli reaktorok működtek. 1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktorát két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait. A reaktorban tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.

(tovább…)

Most megnézheti a felvételt: kitört az Etna, majdnem meghaltak

2017. március 17. péntek

Origo, Youtube

Az Etna dél-keleti oldalán február óta folyamatosan folyik a láva, ezt akarta megnézni egy turacsoport, köztük a BBC egyik tévéstábja. Megközelítették a hóhatárt, ahol egy helyen a közelükben a láva hóval találkozott, és robbanás történt.

A robbanás hatására forró gőz és kődarabok repültek a turisták felé, akik közül tiz fő megsérült, hetet kórházba is kellett szállítani. Az eset körülbelül 2700 méteres magasságban történt a BBC beszámolója szerint, a csoportért egy mentőcsapat ment föl a hegyre.

(tovább…)

Évfordulók bűvöletében – Az Arany-számadás fejezetei, 1. rész

2017. február 16. csütörtök

Élet és Tudomány, Csepel.info

arany-janos-portre

Nagyszalontán (Csepel mai testvérvárosában – Csepel.info), 1817. március 2-án született Arany János, vagyis e nevezetes pillanat nemsokára lesz éppen 200 éves. “Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó gyanánt, / Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki.” – kérdezte tőle Petőfi 1847-ben. Ki és mi volt valójában Arany?

A kérdésre a választ Tarjányi Eszter kereste az Élet és Tudomány 2017. január 6-i számában. Az írás szövegének első részét az alábbiakban változtatás nélkül közöljük. A képillusztrációkat saját magunk szerkesztettük. Az Arany200 emlékév eseményeiről honlapunkon igyekszünk rendszeresen beszámolni. (tovább…)

Hideg és még hidegebb napok – Razzia és megtorlás a Délvidéken (1942–1945)

2017. január 11. szerda

Csarnai Márk/Újkor.hu, Csepel.info

hidegnapok_cimlapmeret

Illusztráció. Forrás: pozitivtortenelem.blog.hu

Hetvenöt éve, 1942. január 4-én, Zsablyán kezdődött el a Magyar Királyi Honvédség délvidéki nagy „tisztogató akciója”, amely „hideg napok” néven vonult be a történelembe. Az eljárásnak több mint háromezer áldozata volt. A honvédség razziájára válaszul 1944–45-ben a szerb partizánok több tízezer magyart gyilkoltak meg. Bejegyzésünkben Csarnai Márk csepeli történész írását osztjuk meg.

1942 elején, az előző év tavaszán Magyarországhoz visszacsatolt Bácskában felerősödött a szerb partizánok tevékenysége. A partizánok január 4-én egy lakatlan tanya körül tűzpárbajt folytattak magyar karhatalmi alakulatokkal, az ütközetnek mindkét részről több halálos áldozata volt. A rejtőzködő partizánok felkutatására Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke razziát rendelt el, amelynek levezénylését Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagyra, a területileg illetékes V. (szegedi) honvédhadtest parancsnokára bízta. (tovább…)

Megtöltöttük rendezvényekkel naptárunkat

2017. január 2. hétfő

Mr. Gabee

Ma ismét megtöltöttük rengeteg színes programmal oldalunk naptárát, amiben összeszedjük azokat a rendezvényeket, eseményeket, melyeket csepeli intézmények, szervezetek, művelődési házak, és az Budapest, XXI. kerület Csepel Önkormányzata rendez.

Amennyiben önök tudnak olyan eseményről, mely nem szerepel a jobb oldali sávban található naptárban, írja meg nekünk a csepel.info@gmail.com email címre.

500 új elektromos töltőhely létesülhet Budapesten

2016. december 30. péntek

Budapest.hu, Nemzetgazdasági Minisztérium

elektromos-auto-coolcity-hu

Fotó: CoolCity.hu

Az elektromobilitás elterjesztését célzó Jedlik Ányos Terv megvalósításáról írt alá együttműködési megállapodást Budapest Főváros Önkormányzata és a Nemzetgazdasági Minisztérium. A megállapodás eredményeként közel 250 töltőoszlop és 500 töltőhely létesülhet mintegy 600 millió forint értékben.

A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Tarlós István főpolgármester által aláírt dokumentum rögzíti, hogy a főváros biztosítja a töltőállomások helyét és a hozzájuk tartozó parkolóhelyeket, míg a nemzetgazdasági tárca vissza nem térítendő támogatást nyújt mindehhez az önkormányzati töltőtelepítési program keretében. A Főváros és a kerületek mintegy 250 töltőoszlopra, azaz 500 töltőhelyre pályázhatnak, ezek fedezete az októberben kiírt pályázati felhívás szerinti feltételekkel garantált. Az együttműködés keretében a felek közösen mérik fel a jogszabály-változtatási igényeket, továbbá közös koncepciót dolgoznak ki a kiépítendő töltőpontok helyének kijelölésére is. (tovább…)

Zseniális oldal, amely minden diák álma: magától megoldja a matekpéldákat

2016. december 25. vasárnap

Eduline, Csepel.info

tutshot2b[1]

Sőt, nemcsak megoldja, hanem lépésről lépésre le is vezeti – nagy segítség érettségire, vizsgára készülőknek.

A hvg.hu találta a MathPapa nevű oldalt, amely pillanatok alatt megoldja a legbonyolultabb egyenleteket is, majd lépésről lépésről levezeti őket. Az eredményt meg is oszthatjátok, sőt, az oldalon rengeteg gyakorlófeladatot és tesztet találtok.

csepel.info