Parlagfű: Európa legszennyezettebb országa vagyunk – Csepel különösen szennyezett

Inforadio.hu

Parlagfű az Adyn

Csepelen idén tízmilliókat költöttek parlagfüvesítésre

Parlagfű szempontjából hazánk Európa legszennyezettebb országa. Magyarországon a létező 350 gyomnövény között a legelterjedtebbé vált a parlagfű, amely évente 70-80 milliárd forintos kárt okoz az országnak, és 2,5 millió ember életét keseríti meg. Kevésbé tudna szaporodni, ha az aratás utáni tarlóhántást és tarlóápolást mindenhol elvégeznék. Csepelen ilyesmivel aligha dicsekedhet az önkormányzat.

A parlagfű a földművelésügyi tárca becslései szerint 32 milliárd forintos veszteséget okoz a magyar mezőgazdaságnak a kieső termésmennyiség és a gyomosodás okozta egyéb káros hatások miatt. Pálinkás József, az MTA elnöke a közelmúltban Budapesten rendezett Első Nemzetközi Parlagfű-konferencia megnyitásakor még nagyobb, 50 milliárdos kárról beszélt.

Pálinkás József azt is elmondta, hogy a magyar lakosság negyedét, csaknem két és fél millió allergiás beteget kell gyógyítani, akiknek zöme a pollenre érzékeny. Az ebből fakadó kár eléri, sőt meghaladja a harmincmilliárd forintot. Egy, a kormány számára készült szakértői anyagban ennél is magasabb összeg szerepel: a parlagfű allergén pollenje a táppénzen töltött munkanapok, az egészségügyi ellátás és a fogyasztott gyógyszerek együttes hatásaként mintegy 40 milliárd forintnyi kárt okoz.

Parlagfű

Parlagfű szempontjából Magyarország Európa legszennyezettebb országa, nem véletlen tehát, hogy Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián tartották az Első Nemzetközi Parlagfű-konferenciát 2008. szeptember 10. és 13. között. A rendezvényre Európából, Ázsiából, Amerikából és Ausztráliából is érkeztek előadók.

Amerikai rémálom

Pálinkás József, az MTA elnöke a konferenciáról tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a 19. században a filoxéra pusztította szőlővidékeinket, ötven évvel ezelőtt pedig a burgonyabogár telepedett meg Magyarországon. Mindkettővel sikeresen megküzdöttek a magyar kutatók, erőfeszítéseiknek köszönhetően megszűnt a szőlőt pusztító betegség, illetve eltűnt a krumplibogár.

A Növényvédelmi Kutatóintézet szakemberei most a szintén Amerikából behurcolt parlagfű térfoglalásának megakadályozására keresnek megoldást. A hazai erőfeszítések azonban nem elegendőek, ezért van szükség nemzetközi összefogásra. Az Akadémia elnöke szerint Kanadában ígéretes kutatások folynak, s felcsillant a reményt, hogy új módszerekkel hamarosan akár harmadára lehet csökkenteni a fertőzött területek nagyságát.

Parlagfű-paradoxon: a szén-dioxid-kibocsátás segíti a gyomot!

Lewis H. Ziska előadásában elhangzott, hogy a növekvő szén-dioxid-kibocsátás, a klímaváltozás pozitív hatással van a parlagfű növekedésére. Egy kísérlet során városból hozott talajban vidéken neveltek parlagfüvet. Míg a városi környezetben a parlagfű fa nagyságúra nőtt, vidéken kisebb lett, még akkor is, ha szennyezett talajban nevelték.

Ebből az következik, hogy a levegő minősége, vagyis a szén-dioxid mennyisége fontosabb tényező a parlagfű növekedésének szempontjából, mint a talajminőség. Fényképek tanúsítják: a felhőkarcolók árnyékában fa nagyságúra nő a parlagfű, a mező parlagfüve pedig szinte szelíd fűcsomónak látszik.

Kazinczi Gabriella előadásában Magyarországot parlagfű-központként jellemezte. Mint mondta: külön problémát okoz, hogy Magyarországon a parlagfű többször is virágzik áprilistól a fagyok beálltáig. Az áprilisban kicsírázó parlagfű sokkal nagyobbra nő, és virágzáskor sokkal több pollent termel, mint későbbi társai, ezért főleg ennek a növekedését kell megakadályozni.

Kazinczi Gabriella hangsúlyozta: ismerjük a védekezés módját, már csak alkalmazni kellene. Szerinte eredményesen lehetne felvenni a harcot a parlagfű ellen, ha komolyan vennénk a vegyszeres kezelést a mezőgazdasági területeken és a júniusi kaszálást másutt. A kiemelt cél, hogy sikerüljön megakadályozni a virágzást és a magok keletkezését.

Vészhelyzet

Bár Magyarországon általánosságban rossz a helyzet parlagfű szempontjából, az ország egyes területei az erősen veszélyeztetett kategóriába tartoznak, más körzetekben azonban kevésbé sötét a kép. A legrosszabb a helyzet a Dél-Dunántúlon vagy Kecskemét környékén, míg például Salgótarján környékén e tekintetben jobbak a kilátások.

Az internet segítségével megnézhetjük, hogy lakóhelyünk a legfrissebb mérések szerint melyik kategóriába tartozik.

A fővárosban és környékén meglehetősen vegyes a kép. Budapesten a legfrissebb felmérések szerint a budai oldalon viszonylag jó a helyzet. A II. és a XI. kerület az “alig fertőzött” kategóriába tartozik, a III. kerület azonban, hasonlóan a XV., a XVIII., a XXI. és a XXIII. kerülethez, már az enyhénél is rosszabb, a közepes kategóriába tartozik. A többi fővárosi kerületről nincsenek még adatok.

Az agglomerációban élők parlagfű szempontjából nem örvendhetnek tiszta levegőnek. Az amúgy kedvelt “menekülési célpontok” (Budakeszi, Páty, Érd, Sóskút, Üröm, Budakalász, Csobánka, Dunakeszi, Fót, Mogyoród környéke) az erősen veszélyeztetett kategóriába tartoznak. Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy és Szentendre “fellélegezhet”, hiszen csak az enyhe kategóriába soroltatott.

Amerikából kaptuk a rettegett ambróziát

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) Észak-Amerikából került Európába. Bár az I. világháború után már a kontinens számos részén jelen volt, az 1970-es évekig nem okozott különösebb problémát. A mai Magyarország területén a 1920-as években a Somogyban már megtalálható volt.

Igénytelensége és nagy szaporodási ereje révén a kedvezőtlenné váló környezeti viszonyok között könnyen kerekedik felül más növényeken. A hatalmas építkezések, talajrendezési munkák során a termőtalaj eltűnik, a felszínre a nyers talaj kerül, amelyen évekig egyedül a parlagfű tenyészik, és ezen idő alatt hatalmas magprodukciós képességével a következő 30-40 évre megteremti a fajfenntartás a lehetőségét.

Az első gyomfelvételezés (1950) óta sajnos nagyon megváltozott a helyzet: a 350 gyomfaj közül a 21. helyről az 1. helyre lépett elő. Az ország mintegy 6,2 millió hektár mezőgazdaságilag hasznosítható területéből 5 millió hektáron kisebb-nagyobb mennyiségben megtalálható a parlagfű!

Hiányzó tarlószántás és tarlóápolás

Magyarország területének nagy része, közel 5 millió hektárnyi terület parlagfű által fertőzöttnek tekinthető – mondta az InfoRádiónak a “Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság elnöke, hozzátéve: ebből 2-300 ezer hektárt tesz ki az a tarlóterület, ami erősen fertőzött a gyomnövénnyel. Péterfia Éva szerint az aratás után különös gonddal kell figyelni a parlagfűre, mert ilyenkor alakul ki a súlyos allergiát okozó növény virágzásának második csúcsa. A virágzás első hulláma augusztus 20. körül tapasztalható, majd szeptember 10. környékén jelentkezik egy második, az előzőnél valamivel kisebb pollenkoncentráció-emelkedés. Az újabb csúcs oka a tarlón növő parlagfű virágzása. Péterfia Éva elmondta: az allergén gyomnövény akkor kezd el nőni, amikor a gabona szára sárgulni kezd a termőföldön. Aratáskor a gép átvághatja a parlagfű szárát, aminek következtében több oldalhajtásból is továbbnő, és szeptember 10. környékén ismét tömegesen virágzik. A szakértő szerint régebben nem kellett felhívni a gazdák figyelmét, hogy aratás után tarlószántást és tarlóápolást kell végezniük, mert ez teljesen természetes volt. Péterfia Éva rámutatott: a gazda anyagi érdeke, hogy kevesebb gyommag legyen a területén.

Forrás: Inforadio.hu

17 hozzászólás “Parlagfű: Európa legszennyezettebb országa vagyunk – Csepel különösen szennyezett” bejegyzésre

  1. én szerint:

    Van olyan rossz, amiben nem vagyunk az első öt között?

  2. baniko21 szerint:

    Hogy a csodába ne nőne az a szerencsétlen parlagfű, amikor az Európai
    Úniónak nem érdeke, hogy Magyarországon tisztességes agrárgazdál-
    kodás legyen? Jó lenne ha az illetékesek elmagyaráznák, hogy az utóbbi
    évtizedben miért parlagfüvet termelünk, és nem ehető mezőgazdasági
    termékeket. A tsz-ket szét kellett verni, a földet meg parlagon hagyni.
    Még bőven van a kertekben pl. paradicsom, de Te csak spanyol, vagy
    más külföldről származót tudsz megvenni. A magyar Magyarországon
    rohadjon meg. Az a tőkés piacgazdaság!

  3. Jeniszej szerint:

    Ez már a magyar földműves társadalom megcsúfolása amit az EU művel a magyar mezőgazdasággal!

  4. asdf szerint:

    Makói fokhagyma – származási hely: Kína.
    Holnap már a Téliszalámit fogják Szlovákiában gyártani?
    Szánalmas, hogy idáig rombolták az országot.

  5. Kovács Ernő szerint:

    Vesszen a parlagfű!!!!! A Gyurcsány a hibás ezért is!

  6. miska72 szerint:

    Na erre kellett volna 130 millió akkor szép lenne a kerületünk, és tiszta. Persze ha NORMÁLIS árakon veszik a muskátlikat és a fákat! Erről korábban már voltak számítások milyen sokba kerültek az adófizetőknek a muskátlik és a fák.

  7. miska72 szerint:

    Kedves Ernő

    Ezért Tóth Mihály és gazebber bandálya a hibás! Többek között a jegyző is Dr szeles Gábor! Az IBIZA KFT területén burjánzik a parlagfű, de a KÉNYSZERKASZÁLÁST nem rendelte el a területen! Tehát a Jegyző a hibás!
    DR SZÉLHÁMOS GÁBOR!

  8. Papi szerint:

    Jeniszej!
    Te egy nagy tévedésben élsz. Nem az EU a hibás mert ő nagyon sok mindenbe nem szólhat bele. A Kormány, mert olyan szerződéseket köt ami nem a magyar mezőgazdaságot segíti hanem éppen ellenkezőleg. Emlékez csak ennek a gazember gyurcsánynak az EU-s felszólalására, hogy csökkenteni kell a mezőgazdaság támogatására felhasznált pénzt. Az összes EU-s országban növelik a mezőgazdasági támogatást addig nálunk csökkenti ez az isten barma.

  9. baniko21 szerint:

    Papi!
    Ne haragudj de Te is tévedésben élsz. Igenis az EU-ban határozzák meg,
    hogy melyik országban mennyit lehet termelni. Gondolod véletlenül
    szünt meg Magyarország utólsó cukorgyára is? Sokan nem gondoljátok
    át amikor azt mondjátok, hogy nem az EU-nak volt ránk szüksége,hanem
    mi akartuk. Akarta a fene, meg aki nem gondolkozott. Az EU-ba mi min-
    dég huszadranguak leszünk. A piacunk kellett nekik. Egyébként abban
    tökéletesen igazad van, hogy a kormányunknak kellene karakánul a ma-
    gyar érdekek mellé kiállni és nem hagyni, hogy teljesen lezülessék az
    országunkat. Ehhez nekik is kellene önmérséklet, kevesebbel is be kéne
    érniük a zsebüket illetően.

  10. Papi szerint:

    baniko21!
    Had hívjam fel a figyelmed arra, hogy valóban felállít az EU minden országban termelési kvótákat de az elsősorban a kivitelre vonatkozik. A cukorgyárakkal kapcsolatban szinte kivétel nélkül a konkurens cégeknek adta el a kormány őket. Az is igaz, hogy az EU-nak a piacunk kellett de míg a többi ország vigyázott a saját mezőgazdaságára addig nálunk ez nem történt meg. Ne gyere azzal, hogy az Orbán kormánynak köszönhető ez mert 2002-ben még viszonylag stabil volt a magyar mezőgazdaság. Megkapták időben az állami támogatást. Ha megnézed a statisztikai hivatal adatait akkor rá jössz, hogy az igazi bajok utána következtek. Ne az EU-t hibáztassuk mert nekünk rosszul megy mert más országokban ugyan azok a játék szabályok érvényesek mint nálunk, csak míg más országok vezetői a saját országuk érdekeivel foglalkoznak addig nálunk ez sajnos nem így van. Ez a kormány nem törődik az ország érdekeivel.

  11. baniko21 szerint:

    Papi!
    A mezőgazdaságunk a 89-es évek után rohamosan leépült. Amikor a
    tsz-eket szétverték, vissza adogatták a földeket, vagy kárpótlási jegye-
    kért felvásárolták, már nemigazán beszélhetünk mezőgazdaságról.
    Melyik évben volt, hogy a marhák levágásáért 10.000 Ft-t adtak a gaz-
    dáknak? Olyannyira sikerült tönkre vágni az állattenyésztést és az egész
    agráriumot, hogy hivatalos felmérés alapján a II.világháborút követő
    felmérést is alul múljuk. Kevesebb most az állatállomány, mint a háború
    után volt. Az EU ezt veszi alapul és nem a 89-es évet, amikor különféle
    támogatást ad. Ezért volt szükség a vidék tönkretételére.

  12. Jeniszej szerint:

    Trianon után elvesztettük országunk kétharmadát, most tönkreteszik vagy tették világhirü mezőgazdaságunkat.
    Érdekes a dologban a Franciák szerepe.
    Ők voltak azok akik a magyar gazdák libamáját és egyéb magyar mezőgazdasági terméket szállító kamionok utját elállták!
    Bennük rohadt meg az árú.
    Hová lesz a magyar paradicsom, paprika, burgonya ………?
    Kapható viszont víz ízű sz@r külföldi paradicsom, paprika, hagyma… vagy hamisítvány!

  13. Jeniszej szerint:

    Valamelyik növénytermesztő, tudós ember már régen megállapította, hogy ez az ISTEN ADTA, áldott MAGYAR Föld elhelyezkedése a Glóbuszon olyan speciális, hogy az itt termelt élelmiszerek íz világa a világon egyedül álló.
    Hiszem, hogy a magyar földek nem az energia füvek termesztésére valók, mint ahogy ezt most szajkózzák EU-ban.

  14. Papi szerint:

    Jeniszej!
    Ami írtál mind igaz a magyar földről és a terméséről nincs jobb ennél az egész világon ez nem vita téma. Viszont abban tévedsz, hogy az EU írja elő az “energia füvek” termelését ezt ez az eszement félnótás gyurcsány és a korrupt bandája találta ki azért, hogy végleg tönkre tegye a magyar mezőgazdaságot. Nem azt mondom, hogy erről csak ő tehet de 2002-ben még meglehetett volna menteni és megerősíteni de most már sokkal nehezebb lesz és jóval többe fog kerülni.

  15. Tiborc szerint:

    Néhány forrás:

    – Az építkezésekhez használt sódert parlagfűvel erősen szennyezett bányákból szállítják Szentendre környékén és a Pilisben, a budakalásziból.
    Az otthagyott sóderdombok hozták be a gyomot a korábban jó levegőjű településekre és környékükre. A szállítás során az út szélére szóródott sóder miatt a pilisi utak két oldalán sűrű sorokban állnak őrt és szórják porukat a daliás növények.
    A vadászatnál csalinak használt parlagfű pollennel szennyezett kukoricacsövek helyén a következő évben a sűrű erdőkben is terjed a parlagfű.

    Bizottságok és pénzszórás helyett mit lehetne tenni?

    Tisztességesen összeszámolni és nyilvánosságra hozni, hogy a parlagfű milyen betegséget okoz, és a gyógyítás, kiesett munkaidő mennyibe kerül?

    -Biztosan használna a földek rendes esetleg bio művelése, a külterjes állattartás vagy legalább az intenzívebb legeltetés.

    Ja, és a palántákat nem iskolásgyerekekkel kellene összeszedetni, kigyomláltatni. Minél előbb teszik ki a gyerekeket erős pollenterhelésnek, annál hamarabb betegszenek meg. A növény érintése a bőrön is kiválthat allergiás reakciókat.

    Az antihisztaminok helyett növényi gyógyszereket pl az Apis mellifica (ez egy növény latin neve, nem egy cégé vagy terméké) kis koncentrátumú (3 vagy legfeljebb 5) golyócskáiból 3 *3 tavasztól az első fagyokig szedve enyhíti a szenvedést, kellemetlenséget, és nincsenek kellemetlen mellékhatásai mint a reakciókat elnyomó gyógyszereknek.

  16. Tiborc szerint:

    Ha nem lehet termelni a földeken, telepítsünk fenyőerdőket!
    És keressük meg a parlagfű Ambrosia (Ragweed) természetes ellenségégeit.

  17. Ambróziusz szerint:

    Szép vélemények!!!!

    Azon valaki még nem gondolkodott el esetleg, hogy miért akar ilyen feltűnően erőszakos módon

    “SEGÍTENI!!?”

    a Rendszer ..a szegény, bemanipulált, lebutított, agyontartósítószerezett és vegy- és génkezelt táplálékkal és TBvel ellátot allergiás betegeken, mindenfajta manipulációs eszközt igénybevéve (az ajándékmatricától a 2milliós bírságig)????

    Milliárdokat áldozva minderre???

    Hiszen Ők írják le, hogy a városok közelében sokkal intenzívebben fejlődnek a magasabb széndioxid kibocsátás miatt..
    talán a CO2-t sajnálják..
    talán azt inkább nekünk tartogatják, meg a kiszáradt földeket is, amelyeket érdekes módon a PARLAGFŰ vég meg pont a kiszáradástól!!!
    ja és nem is beszélve a gyógynövény jellegéről, ami a latin nevében is megfigyelhető, nemcsak a hatásában, ami ugye pont az egészséget szolgálná..persze csak ha nem irtod ki, mert utána mi lessz???

    Nem lessz allergia..mese..jó lenne már felébrednetek EMBEREK!!!

Itt lehet hozzászólni !