‘Nemzetpolitika’ kategória archívum
2018. március 13. kedd
Figyelő
Akik a csepeliekkel közösen szeretnének elmenni a békemenetre, azoknak március 15-én, 10:45-kor lesz a találkozó a Szent Imre téri óránál
A március 15-i békemenet nem csak Magyarországról, hanem Európáról is szól. A nemzeti kormány melletti kiállással ugyanis az európai keresztény kultúra védelmében is fellépnek a békemenet résztvevői, ráadásul világos üzenetet küldenek Brüsszelnek: bármennyire is próbálkoznak, Magyarország nemet mond a bevándorlásra.
A tét tehát rendkívül nagy, hagyományaink és eddigi szokásaink megvédése múlik a nemzeti oldal kiállásának sikerén. (tovább…)
Beküldve a(z) Európai Unió, Migráció, Nemzetpolitika, Országgyűlés, Pártok, Társadalom kategóriába | 20 hozzászólás »
2018. január 6. szombat
Negyven éve, 1978. január 6-án adta vissza a Szent Koronát az Egyesült Államok a magyar népnek. A koronázási jelvényeket Cyrus Vance akkori külügyminiszter hozta az Országházba. A nemzeti ereklyéket a koronázási palást kivételével 2000 óta itt is őrzik.
A magyar államiságot jelképező Szent Korona a vizsgálatok szerint még az Árpád-házi királyok alatt, az 1070-es évek után keletkezett (Az eredeti korona, amelyet a hagyomány szerint II. Szilveszter pápa küldött az 1000. évben Szent Istvánnak, az 1044-es ménfői csata után német kézre került, majd visszakerült Rómába, ahol az évszázadok során elveszett).
(tovább…)
Beküldve a(z) Nemzetpolitika, Országgyűlés, Társadalom, Történelem kategóriába | Nincsenek hozzászólások
2017. szeptember 22. péntek
Echo TV
Magyarország sorsát – csakúgy, mint Európa sorsát – igenis migráció és a demográfiai helyzet alakulása fogja eldönteni. Egyebek között ez is elhangzott a Fidesz-KDNP velencei kihelyezett frakcióülésén.
Németh Szilárd a választás tétjének az nevezte, hogy hazánk bevándorló-ország lesz-e, vagy sem.
A felvétel megtekinthető ide kattintva!
(tovább…)
Beküldve a(z) Média, Migráció, Nemzetpolitika, Országgyűlés, Társadalom kategóriába | Nincsenek hozzászólások
2017. szeptember 18. hétfő
Németh Szilárd Facebook oldala
Boldog Jerzy Popiełuszko atya emlékművét avatták fel Csepelen. Az alábbiakban olvasható a megemlékezésen elhangzott beszéd. Popiełuszko atya születésének 70. évfordulóján, a Szolidaritás papjának élete és vértanúsága tiszteletére készült.
„A Szolidaritás azért ejtette oly gyorsan ámulatba a világot, mert nem erőszakkal harcolt, hanem térden állva, rózsafüzérrel a kezében.” Jerzy atyának ez a megkérdőjelezhetetlenül igaz és lényegi megállapítása került a Sárosi Tibor alkotására emlékműre magyar és lengyel nyelven.
(tovább…)
Beküldve a(z) Csepel, Nemzetpolitika, Országgyűlés, Társadalom, Történelem, Vallás kategóriába | Nincsenek hozzászólások
2017. szeptember 12. kedd
Hirado.hu
A magyar kormány támogatásával Nagyszalontán elkészült az Arany János Gimnázium új épületegyüttese, amelyet hétfőn tanévnyitó istentisztelet és átadóünnepség keretében vettek birtokba a diákok.
Az ünnepségen Németh Szilárd országgyűlési képviselő ismertette Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőjét, amelyben a kormányfő rámutatott: mi, magyarok büszkén gondolhatunk őseinkre, akik tetteikkel és alkotásaikkal mindig arra törekedtek, hogy egyre gyarapítsák értékeinket. ”Sokat köszönhetünk Arany Jánosnak, aki műveiben nem csak nemzeti múltunk dicsőséges korszakait elevenítette fel, hanem emberségre és kitartásra is ösztönzött” – írta a miniszterelnök.
(tovább…)
Beküldve a(z) Nemzetpolitika, Országgyűlés, Társadalom kategóriába | Nincsenek hozzászólások
2017. augusztus 25. péntek
Rubicon.hu
Sztána-Varjuvár – fotó: szek-helyek.ro
1977. augusztus 25-én fejezte be hosszú pályafutását Kós Károly, aki építészeti remekművei mellett irodalmi munkásságával, művelődésszervezői tevékenységével és politikusként is számos maradandó értéket alkotott.
A temesvári születésű építész egy nagy múltú erdélyi família gyermeke volt, akit szülei előbb a helyi református gimnáziumban taníttattak, majd a pesti József Műegyetemre küldtek. Kós gyermekkorától fogva vonzódott a művészetekhez – főleg az irodalomhoz és a festészethez –, érdeklődést mutatott a mérnöki szakma iránt, de – 1907-ben – végül mégis építészként szerzett diplomát. A tehetséges fiatal tervező a legnevesebb budapesti irodáknál kapott munkát, és hamar kialakította saját egyéni stílusát. (tovább…)
Beküldve a(z) Életmód, Építészet, Gyász, Megemlékezés, Nemzetpolitika, Társadalom, Történelem kategóriába | Nincsenek hozzászólások
2017. augusztus 15. kedd
“Linder Béla (…) Belgrádban telepedett le. A későbbi Jugoszlávia nem felejtette el a neki tett szolgálatot: halála után, 1962-ben díszsírhelyet kapott a délszláv kommunista vezetéstől”
Csarnai Márk, Újkor.hu
A győztes államok területi igényei Közép-Európában és a Balkánon (Wikipedia)
1918 novemberében a szerb csapatok megkezdték Magyarország déli részének megszállását. A trianoni békeszerződésben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak ítélt területeken túl Baranyát és Baja térségét is egészen 1921-ig ellenőrzésük alatt tartották, ahol 1921. augusztus 14-én a Károlyi-kormány és a tanácsköztársaság prominensei, valamint a helyi szocialisták kikiáltották a Baranya-bajai Szerb–Magyar Köztársaságot. A Horthy-rendszerrel szemben délszláv védelem alá helyezkedő államalakulat mindössze nyolc napig létezett, ugyanis a megszálló csapatok kivonulásával a köztársaság összeomlott. – Bejegyzésünkben Csarnai Márk csepeli történész írását közöljük.
Az első világháborús vereséget követően a francia antant csapatok által támogatott szerb erők északi irányban nyomultak előre, hogy érvényesítsék Magyarországgal szemben fennálló területi követeléseiket. A történelmi Magyarország feldarabolásánál az újonnan létrejött Szerb-Horvát-Szlovén Királyság legalább olyan mérvű területi igényekkel lépett fel, mint a románok és a csehek. A délszláv kormány – a Trianonban később elcsatolt országrészeken túl – további területek megszerzésére törekedett, így Baranyát is elfoglalták, a Duna-Tisza-közén pedig egész Bajáig nyomultak. (tovább…)
Beküldve a(z) Honvédség, Külföld, Külpolitika, Kormány, Megemlékezés, Nemzetpolitika, Pártok, Társadalom, Történelem, Tudomány kategóriába | Nincsenek hozzászólások
2017. július 21. péntek
Fidesz.hu
Amelyik ország nem tudja megvédeni a határát, az az ország nincsen – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.
A kormányfő úgy fogalmazott: minden nemzet a marsallbotját a saját zsebében viseli, és amelyik ország Brüsszelre vár, az megérdemli a sorsát. “Az a nemzet, amely nem tudja megvédeni az érdekeit, az a nemzet nincsen, vagy ha még most van is, el fog tűnni” – hangoztatta.
(tovább…)
Beküldve a(z) Kormány, Migráció, Nemzetpolitika, Társadalom kategóriába | Nincsenek hozzászólások
2017. július 6. csütörtök
Majtényi: Ránk nem vonatkozik a civiltörvény
Pesti Srácok
Kövér László, az Országgyûlés elnöke (b) és Szász Jenõ, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a Martosi Szabadegyetem fórumán 2017. július 5-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba
Az ősszel leplezetlen koalíció jöhet létre a magyarországi ellenzék és a Soros György-féle szervezetek között, hogy utóbbiak a demokrácia intézményrendszere elleni nyílt támadásokkal, utcai zavargásokkal gerjesszenek hangulatot a választások előtt – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán a Felvidéken zajló Martosi Szabadegyetem fővédnöki fórumán.
Kövér László, aki kérdésekre válaszolva a világpolitika elmúlt egy évét értékelte, illetve a jövő évi választásokat megelőző időszak várható eseményeiről beszélt, utóbbiról azt mondta: idén ősszel „forró időkre kell készülni” a magyarországi ellenzék és a Soros-féle, úgynevezett „civil” szervezetek összefogása miatt. (tovább…)
Beküldve a(z) Kormány, Migráció, Nemzetpolitika kategóriába | Nincsenek hozzászólások
2017. június 9. péntek
Ujkor.hu/Csarnai Márk
Kádár-Ceausescu találkozó Debrecenben, 1977. június 15-én (Forrás: MTI)
Trianon eltérő módon, de az elmúlt 97 évben mindvégig jelen volt a magyar politikai gondolkodásban. A Horthy-rendszer súlyos igazságtalanságként fogta fel és elutasította a békeszerződést, a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer pedig sorsukra hagyta a határon túli magyar közösségeket. Romsics Ignác történész szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a társadalom nagy része máig nem tudta feldolgozni a békeszerződés következményeit. A második világháború után a magyar politikai és szellemi elit körében realista fordulatot vett Trianon megítélése. A határon túli magyarok helyzete egészen 1988-ig, az erdélyi falurombolásig azonban nem volt a hazai köztudat része.
A szocialista rendszer célja a hagyományos nemzetpolitika kiüresítése volt. A sors fintora, hogy míg a környező szocialista országok kommunista meggyőződése paradox módon nem kis mértékű nacionalizmussal, sovinizmussal párosult, addig az egyébként az elcsatolt területeken született kommunista magyar vezetők, mint például Rákosi Mátyás, Gerő Ernő vagy Kádár János, teljes érdektelenséggel viseltettek az utódállamokhoz került magyarsággal szemben. (tovább…)
Beküldve a(z) Nemzeti és etnikai kisebbségek, Nemzetpolitika, Pártok, Társadalom, Történelem, Vélemény kategóriába | Nincsenek hozzászólások
Loading ...