Június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából az önkormányzat számos rendezvénnyel emlékezett meg a 103 évvel ezelőtt aláírt trianoni békediktátumról és annak tragikus következményeiről.
Az Összetartozás Háza – Trianon Emlékkiállítás rendhagyó tárlatvezetéssel várta az érdeklődőket. Tarcsa Tímea szakszerű, informatív előadását Trill Zsolt Jászai Mari-díjas színművész egészítette ki élvezetes, lebilincselő stílusával. A kárpátaljai születésű színművész megosztotta a közönséggel, milyen hatással volt családjára a trianoni döntés. Kitért arra is, hogy ő Magyarországon most dezertőrnek minősül, hiszen a katonai behívót a Beregszászi Színház minden művésze megkapta. A több mint egy órás tárlatvezetést mintegy harminc érdeklődő kísérte figyelemmel. (tovább…)
A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából január 19-én megkoszorúzták a csepeli polgármesteri hivatal falán elhelyezett emléktáblát.
Ezen a napon emlékeznek azokra, akiket a II. Világháborúban, a szovjet hadsereg bevonulása után német nemzetiséghez való tartozásuk miatt Németországba deportáltak, és azokra is, akiket a Szovjetunióba hurcoltak el kényszermunkára. (tovább…)
Március 23-a a lengyel-magyar barátság napja. Ennek kapcsán koszorúzott a polgármesteri hivatal falán lévő emléktáblánál Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a csepeli önkormányzat nevében Borbély Lénárd polgármester, Morovik Attila és Pákozdi József alpolgármesterek és dr. Vincze Anikó jegyző. Ezen kívül a Csepeli Lengyel Önkormányzat, a helyi Fidesz-KDNP képviselőcsoportja, valamint a csepeli Fidelitas helyezett el koszorút.
A lengyel és a magyar nép közötti kötelék több mint ezeréves, melyet honfoglaláskori régészeti leletek igazolnak. A lengyel és a magyar állam megalapítása pár évtized különbséggel egy időben ment végbe. 966-tól, a Piast-dinasztiából származó I. Mieszko megkeresztelkedésétől számítják a lengyel állam kezdeteit, míg a keresztény magyar állam alapjait I. (Szent) István megkoronázása teremtette meg 1000-ben. (tovább…)
A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából január 19-én megkoszorúzták a csepeli polgármesteri hivatal falán elhelyezett emléktáblát. Ezen a napon emlékeznek azokra, akiket a II. Világháborúban, a szovjet hadsereg bevonulása után német nemzetiséghez való tartozásuk miatt Németországba deportáltak, és azokra is, akiket a Szovjetunióba hurcoltak el kényszermunkára.(tovább…)
Hetedik alkalommal gyújtottak őrtüzet a székelyföldi autonómiáért Csepelen a Daru-dombnál vasárnap. Csepel idén is csatlakozott a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezéséhez.
Az idei őrtüzet Borbély Lénárd csepeli polgármester és Németh Szilárd országgyűlési képviselő gyújtotta meg.
Mint ahogy Borbély Lénárd polgármester Facebook oldalán beszámolt, a legutóbbi képviselő-testületi ülésen egyhangúlag fogadták el azt az előterjesztést, melyben felkérik Csepel testvérvárosait, hogy támogassák és népszerűsítsék a Székely Nemzeti Tanács által indított európai polgári kezdeményezést Székelyföld autonómiájáért.
A frakciók által aláírt levelet Kielce, Wolomin, Szczecin és Fiume települések polgármestereinek küldik meg. A polgármester reméli, ahogy mi magyarok, úgy a többi EU-s tagállam országai is kiállnak a kezdeményezés mellett, hogy ezek a régiók megőrizhessék történelmi hagyományaikat és mindeközben ne szenvedjenek gazdasági hátrányokat.
Nagy Simon, a cserdi csomagolóüzem vezetője szerint uniós pályázaton nyertek pénzt az üzem építésére, ám sokan visszaéltek Bogdán László bizalmával.
“Erre az építkezésre a környékben sokan voltak irigyek, sokan próbálták kihasználni a saját érdekeik szerint, Laci pedig egy végtelenül jószívű és hiszékeny és ember volt, aki próbált mindent a legjobban csinálni, úgy, ahogy azt a szíve és esze diktálta. Úgy gondolom, sok esetben félrevezették őt.”
A Heves megyei kisváros kilenc év után újra a politika és a média érdeklődésének középpontjába került, miután a bíróság a szegregációs perben 100 milliós kártérítést ítélt meg több cigány tanulónak.
A Hír TV műsorvezetőjének filmje most azokra a nem roma szülőkre koncentrál, akik az állandósult iskolai erőszak miatt nem tudják a helyi iskolába járatni gyermekeiket. A másik Gyöngyöspata című film február 2-án vasárnap 23:05-kor került először adásba a Hír TV-ben.
A 168 Óra testvérlapján, a 444-en tovább mérgezik a közéletet, szítják a gyűlöletet a hamis cikkel
Rasszista indulatokat, a cigány-magyar együttélést szándékosan aláásó és hamis cikket jelentetett meg a balliberális, gyűlöletkeltő álhíreket gyakran közlő 168 Óra. A szerzőt a botrány miatt most kitették a laptól, ám helyesbítést nem jelentettek meg – értesült az Origo.
Az írásban az szerepelt, hogy Nagy Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház orvos-igazgatója rasszista indíttatásból kioperáltatta egy cigány asszony petevezetékét, mondván, hogy ne lehessen gyereke. Természetesen minden hazugság volt: az orvos-igazgató nem rasszista, az asszonynak az egyik petefészke megmaradt és nem is roma.
Jövő héten első fokon ítélkezhet a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság Szabó Balázs, a Jobbik újpesti szervezetének alelnöke és vádlott-társai ügyében. A DK, MSZP, LMP és MSZP által támogatott radikális politikus két társával Budapestre látogató tunéziai állampolgárokat vert össze a vád szerint. A gyűlölet-bűncselekmény azonban csak egy Szabó ügyei közül, egy tavalyi utcai verekedés miatt hamarosan újabb vádat emelhetnek ellene.
A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség eredetileg csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt emelt vádat. A bíróság megállapította, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettének minősülhet. A tárgyaló ügyész a vádirat lényegének ismertetésekor a bűncselekmény minősítését a bíróság vádtól eltérő minősítése szerint terjesztette elő. (tovább…)
