Csepel.info
Folytatjuk az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején készült képekkel a retro-túránkat Csepelről. Ezúttal azonban ráadást is adunk. A Google Maps-nak köszönhetően ugyanis a közelmúltban szintén a helyszínről készült képet is bemutatjuk.
A Csepel újság akkoriban fekete-fehérben és nagyon rossz minőséggel jelent meg. Akinek vannak korabeli képei, küldje el hozzánk a csepel.info@gmail.com e-mail címünkre! (tovább…)
Csepel.info
Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején készült képekkel folytatjuk retro-túránkat Csepelről. Ezúttal az utcákat, tereket mutató fotókat közöljük a korabeli Csepel újságból.
A lap akkoriban fekete-fehérben és nagyon rossz minőséggel jelent meg: inkább ez utóbbi jelent problémát a bemutatásban. A jó fekete-fehér fotók ugyanis ma is jól mutatnak, a pocsék minőség azonban akkor sem, ha abban a korszakban megszokott volt. De lássuk a fotókat! (tovább…)
Pannoniamgtsz.hu, Csepel.info
A Hír TV önálló műsorban foglalkozott a csepeli motorkerékpár-gyártással amit itt tekinthetnek meg
“Már 40 éve hogy leállt a termelés! Muszáj ezt a szomorú dátumot egy vidám megemlékezéssel, találkozóval ünnepelni, hogy ne felejtsük el, a magyar motorkerékpár gyártás fő helyszínéül a Csepel Művek szolgált. Ezért találkozzon itt minél több Pannonia ezen a szép május 1.-i napon, amikor is újra belepheti a Művek levegőjét a kétütemű motorok füstje.
Várunk minden tulajdonost—ha lehet motorral—aznap a főbejáratnál, hogy együtt motorozzunk be a Pannoniákkal a Pannoniagyárba!” – áll a “Pannónia MGTSZ” felhívásában. (tovább…)
Csepel.info
Részlet a lenti képből
Egy olvasónktól kaptuk a fenti panorámaképet, ami állítása szerint 2008-ban készült a Szent Imre téren. A gyár felőli oldalon azóta lebontották a kis boltokat, és megépült a gerincút. A CBA helyett Aldi van, a fénykép elkészültekor életveszélyesen korhadt fákat tavaly cserélték fiatalabbakra, és az igénytelen butiksor is a múlté.
A megújult Szent Imre téren a tervek szerint a közeljövőben az egykori butiksor helyén igényes pavilonok épülnek. Bárki készítette a képet, igen különleges és sok tekintetben utolsó pillanatot örökített meg, köszönet érte.
Csepel.info
Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején készült képekkel folytatjuk retro-túránkat Csepelről. Ezúttal a kultúra, szórakozás, szabadidő témakörbe tartozó fotókat közöljük a korabeli Csepel újságból.
A lap akkoriban fekete-fehér színben és nagyon rossz minőséggel jelent meg: inkább ez utóbbi jelent problémát a bemutatásban. A jó fekete-fehér fotók ugyanis ma is jól mutatnak, a pocsék minőség azonban akkor sem, ha abban a korszakban megszokott volt. (tovább…)
Csepel.info
“A nyolcvanas évek végéig az autóvásárlás gyakorlatilag egyet jelentett a Merkurral – no meg a hosszú várakozással. Ahogy a szocializmusban szinte mindent, az új gépkocsik értékesítését is állami vállalat végezte, a gazdasági berendezkedés adta szűk keretek között.
A listás előjegyezést 1959-ben vezették be, bár a várakozás a viszonylag csekély kereslet miatt ekkor még nem volt jelentős. Az értékesítést 1962-ben átvette a Csepel Kerékpár- és Motorkerékpár-nagykereskedelmi Vállalat, ám hamar kiderült, hogy a feladat külön céget igényel. A következő esztendőben létrehozták a Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalatot, a behozatalt továbbra is a Mogürt intézte. Ekkoriban kezdett nőni a megrendelés és az átvétel közti idő. (tovább…)
Csepel.info
“Balczó András neve mindenkiben az öttusát idézi. Négyszeres egyéni és csapatvilágbajnokunk évek óta a legkiválóbb csepeli versenyzőnk. Tavaly – a változatosság kedvéért – Jönköpingben zúzta szét a bajnokaspiránsok reményeit. Oroszlánrésze volt abban, hogy csapatunk ismét a világ legjobbjának bizonyult.” – írta a korabeli Csepel újság az 1968-as olimpiai kerettagok csepeli vonatkozásairól szóló cikkében.
Az 1968-as nyári olimpiai játékokon a magyar csapat tagjaként 167 sportoló vett részt, közülük 135 férfi és 32 nő. Kiválóan szerepeltek: az érmek számát tekintve (10 arany, 10 ezüst és 12 bronz – 32 érem) a csapat a két nagy mögött a harmadik helyre került. (tovább…)
Csepel.hu
Éppen 25 évvel ezelőtt, 1990. március 14-én szerelték le talapzatáról a Csepel Művek kapuja előtt álló, karját nyújtó Lenin szobrot. A Fidesz, az SZDSZ és a Független Kisgazdapárt közös akcióján a most először közzé tett fotók alapján ott lehetett Krassó György, a Magyar Október Párt vezetője is. Krassó egy évvel később már nem élt, a történtek pedig egy hamis legenda miatt csaknem feledésbe merültek. Az archív képek a közelmúltban kerültek elő a Csepeli Helytörténeti Gyűjteményből, és most először tesszük közzé őket.
Nem akármilyen nap volt az a március 14, amikor Lenin csepeli szobra elbúcsúzott a gyárkaputól. Magyarország államformája ekkor már köztársaság, de aznap még egy utolsó ülést tartott az 1985-ben alakult, pártállami Országgyűlés. Ezen a napon hagyta jóvá az IMF azt az újabb, 206 millió dolláros készenléti hitelcsomagot, amely nélkül az ország csődbe ment volna (ugye ismerős), és ekkor kezdődtek meg Bonnban a nemzetközi tárgyalások Németország újraegyesítéséről is. (tovább…)
Csepel.info
Ma már abszurdnak tűnik, de bizony a nevelő célzatú pofozkodást nem elvető Anton Szemjonovics Makarenkóról óvodát is elneveztek Csepelen. Az intézményt a Csepel Művek gyári munkásainak számára 1949. október 20-án adták át Királymajorban. A Széchenyi út 85. szám alatti, meglehetősen depressziós hangulatú épületet 1972-ben fényképezték le.
Anton Szemjonovics Makarenkóról ma leginkább a “makarenkói pofon” jut eszünkbe, hiszen a szovjet író és pedagógus nem zárkózott el a keményebb módszerektől sem – ha az atyai rábeszélés már kevésnek bizonyult. Noha a nevelő célzatú erőszak a Wikipédián található leírás szerint csak kétszer jelent meg a pedagógus írásaiban, a szocializmus idején, ha elcsattant egy-két pofon, mindig jó hivatkozásnak bizonyult. (tovább…)
Csepel.info
“A XXI. Kerületi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője nyomozást rendelt el, miszerint 1989. január 29-én a rendőrjárőr igazoltatott Budapest XXI. kerületében, a Cservenka Mihály út és a Völgy utca kereszteződésében három személyt, akiknél egy db zsák és egy db, körülbelül 40 cm hosszúságú csőfogó volt.
A nyomozás során megállapították, hogy az előállított személyek 1989. január 28-án 23 óra és január 29-én 01 óra 30 perc közötti időben a csepeli gyorsvasút Kikötő úti megállóhely előtt 10-15 méterrel leszereltek és eltulajdonítottak 7 db, 240 mm keresztmetszetű szigetelt vörösréz kábelből készült – a visszavezető hálózatot alkotó – sínösszekötőt. (tovább…)
A(z) Csepel retro kategória archívumában vagyunk