Csepel.info

Csepel.hu

„…énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak, és adjatok hálát az Istennek, az Atyának mindenkor mindenért, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében.” (Ef. 5,19b-20)

Különleges ünnepe baptista közösségünknek a hálaadásnak a napja, amikor az oltárra tesszük a különféle terményeket, a kenyeret, az ivóvizet, és Isten Igéjét, a Bibliát. Az Úr áldásaiban gyönyörködve adunk hálát évről-évre ezen a vasárnapon, és tesszük a hálaáldozati ajándékainkat az oltárra, amelyekben mind-mind ott látjuk azt a kegyelmet, amely hordozza az életünket egész esztendőben.

(tovább…)

Csepel.hu

Nemrég olvastam: „Egy felmérés adatai arról számolnak be, hogy az amerikai emberek 62 százaléka mélyen spirituális beállítottságúnak vallja magát. Amikor arról kérdezték őket, hogy ez a spiritualitás hogyan befolyásolja őket a döntéseik meghozásában, akkor 31 százalékuk válaszolta azt, hogy erkölcsi döntései azon alapszanak, amit éppen jónak és kényelmesnek érez, 18 százalék mondta azt, hogy ami éppen számára a legjobb, 14 százalék mondta azt, hogy ami a legkevesebb konfliktussal jár, és csupán 16 százalék volt a döntésük alapja az, amit Isten igéje mond.”

Egy ilyen felmérés nálunk is hasonló eredménnyel járna. A Reformáció napja a bátorság és szabadság ünnepe. Csak bátor ember képes kiállni a szabadságért, de csak a szabad ember bátor. Bátorság és szabadság összetartoznak. Ma egyre kevesebb a bátor ember. Miért? „Mondj igazat, s beverik a fejed” – tartja a közmondás. A bátorságra bizony rámehet az ember élete. Ez igaz. Mégsem ez az igazi ok. A bátor ember azért bátor, mert lelkében szabad. De kevés ilyen ember van!

(tovább…)

Magyar Kurír/MNO

Mindenszentek ünnepe hitünk egyik nagy titkát fejezi ki – mondta Erdő Péter bíboros szombaton bemutatott ünnepi szentmiséjén, az esztergomi bazilikában.

A bíboros homíliájában kifejtette: mindenszentek ünnepe a világegyházban évszázadok óta kötelező ünnep. Hazánkban a Püspöki Kar 1973. március 15-én hirdette ki az ünnepek rendjét, mely alapján mindenszentek napja az úgynevezett parancsolt ünnepek sorában már nem szerepelt. Időközben november 1-e állami munkaszüneti nappá vált. Így lehetőség nyílt a szentmisén való részvételre, a halottakért való imádságra és a sírok meglátogatására. Ezért a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia úgy határozott, hogy „az ünnep tudata, a szentekkel való közösség átélése nagyon is indokolja, hogy ez a nap – mint ahogy a világegyházban általában – nálunk is újra kötelező ünnep legyen. Az idén tehát, negyven év után, újra a legnagyobb örömmel és elkötelezettséggel ünnepeljük ezt a napot”.

(tovább…)

Csepel.hu

A nyár végi, több mint hatvan napig tartó ünnepsorozat a zsidó év legmagasztosabb időszaka. A zsidó hagyomány egyrészt Mózes második Sináj hegyi tartózkodására emlékezik. Emellett emlékezünk a világ, és benne az ember, Ádám megteremtésére is, aki célja és lényege a teremtésnek.

Hagyományunk szerint az ember teremtésének dátumára esik Izsák „majdnem” feláldozása. Édes ételek elfogyasztásával és kos szarvából készült kürt-szó megszólaltatásával emlékezünk a teremtés Királyára, és arra a kosra, amit végül Izsák helyett áldozott fel Ábrahám.

(tovább…)