Erdő Péter: Jel lehetünk a világ számára

Magyar Kurír/MNO

Mindenszentek ünnepe hitünk egyik nagy titkát fejezi ki – mondta Erdő Péter bíboros szombaton bemutatott ünnepi szentmiséjén, az esztergomi bazilikában.

A bíboros homíliájában kifejtette: mindenszentek ünnepe a világegyházban évszázadok óta kötelező ünnep. Hazánkban a Püspöki Kar 1973. március 15-én hirdette ki az ünnepek rendjét, mely alapján mindenszentek napja az úgynevezett parancsolt ünnepek sorában már nem szerepelt. Időközben november 1-e állami munkaszüneti nappá vált. Így lehetőség nyílt a szentmisén való részvételre, a halottakért való imádságra és a sírok meglátogatására. Ezért a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia úgy határozott, hogy „az ünnep tudata, a szentekkel való közösség átélése nagyon is indokolja, hogy ez a nap – mint ahogy a világegyházban általában – nálunk is újra kötelező ünnep legyen. Az idén tehát, negyven év után, újra a legnagyobb örömmel és elkötelezettséggel ünnepeljük ezt a napot”.

A vasárnap és a kötelező ünnepek lelke nem a parancs, hanem a szeretet – hangsúlyozta Erdő Péter. „Az eucharisztia az egyház életének forrása, az eucharisztiából születik és születik újjá az egyház”, „az egyház nem élhet a vasárnap, nem élhet az eucharisztia nélkül” – mondta. Röviden ismertette az ünnep kialakulásának történetét, hangsúlyozva: mindenszentek ünnepe hitünk egyik nagy titkát fejezi ki. Ezt a titkot valljuk meg a Hiszekegyben, amikor kimondjuk, hogy hisszük a szentek egyességét vagy más szóval a szentek közösségét.

A szentek közösségben vannak

„A szentáldozásban részesedünk Krisztus megváltó áldozatában, szenvedésében és halálában, hogy részesei legyünk feltámadásának és dicsőségének is. Az egyházon belüli szentségi közösség Krisztussal köt össze, és bekapcsol a Szentháromság életének közösségébe. Ebben a végső és felemelő összefüggésben beszélünk arról, hogy a szentek közösségben vannak egymással. Ha Krisztus befogad minket életének és szeretetének áramába, hogyan is ne lennénk közösségben egymással mindannyian, akik Hozzá tartozunk” – mutatott rá Erdő Péter.

Kiemelte – ha közösségben vagyunk a megdicsőült szentekkel, kérhetjük pártfogásukat, közbenjárásukat is. Ha közösségben vagyunk az elhunyt hívőkkel, van értelme, hogy imádkozzunk értük, szentmisét ajánljunk fel üdvösségükért. Az üdvözült szentek mintájára, akiket Isten személyes szeretete átkarol, nekünk is már itt a földi életben ezzel a testvéri szeretettel kell tekintünk egymásra, az Egyház tagjaira, sőt a többi emberre is. „És akkor jel lehetünk a világ számára. Sziget, ahol nem az önzés, a bizalmatlanság vagy a gyűlölködés érvényesül, hanem a másikra ráfigyelő, segíteni kész, értelmes szeretet” – zárta homíliáját Erdő Péter.

Forrás: MNO

15 hozzászólás “Erdő Péter: Jel lehetünk a világ számára” bejegyzésre

  1. fghfjhgkjhk szerint:

    “Az idén tehát, negyven év után, újra a legnagyobb örömmel és elkötelezettséggel ünnepeljük ezt a napot”
    Ez így természetesen megint nem igaz, de találkozott a demagógia a pénzéhséggel.

  2. ... Grün szerint:

    Az ötvenes évekből már már emlékszek a gyertyagyújtásra és a Halottak napjára!
    Pedig úgy el voltunk nyomva, hogy ihaj!

  3. fghfjhgkjhk szerint:

    Akkor ketten cáfoljuk. 😉

  4. Aladár szerint:

    Nem olvastátok figyelmesen a cikket! 1973-ig parancsolt ünnep volt Mindenszentek, 1973-2013-ig nem volt, és idéntől újra parancsolt! Annak örül a bíboros úr, hogy már újra meg van parancsolva az ünneplés!

  5. Etikus szerint:

    Kiemelte – ha közösségben vagyunk a megdicsőült szentekkel, kérhetjük pártfogásukat, közbenjárásukat is. Ha közösségben vagyunk az elhunyt hívőkkel, van értelme, hogy imádkozzunk értük, szentmisét ajánljunk fel üdvösségükért. Az üdvözült szentek mintájára, akiket Isten személyes szeretete átkarol, nekünk is már itt a földi életben ezzel a testvéri szeretettel kell tekintünk egymásra, az Egyház tagjaira, sőt a többi emberre is. „És akkor jel lehetünk a világ számára. Sziget, ahol nem az önzés, a bizalmatlanság vagy a gyűlölködés érvényesül, hanem a másikra ráfigyelő, segíteni kész, értelmes szeretet”

  6. Vátesz szerint:

    Parancsolt ünnep azoknak, akik járnak templomba! A többi mehet aznap akár a kocsmába is emlékezni a férfi felmenőire! 😛

  7. ... Grün szerint:

    Aladár!
    Te meg nem olvastad figyelmesen a hsz.-emet!
    1953-ról beszéltem, tehát a Rosenfeld elnyomás alatti időről! 😛

  8. ... Grün szerint:

    Vátesz!
    Két székely beszélget a kocsmában:
    Koma! Most legalább ezen a parancsolt ünnepen ne veszekedjünk!
    Legyünk barátok!
    No, iszen! Jól néznénk ki csuhában! 😀

  9. fghfjhgkjhk szerint:

    Aladár! Akkor a KDNP nem igazán hatékony, ha 3 év alatt “lobbizta” ki. 😛

  10. ... Grün szerint:

    “Az elmúlt két napban mintegy 670 ezren keresték fel a fővárosi sírkerteket. A látogatók nyugalmát rendkívüli esemény nem zavarta meg – közölte a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. szolgáltatási igazgatója szombat este.”
    .
    Messzemenő következtetések levonására alkalmas adat a parancs tejesítésre?!
    Egyébként miért számolnák! 😀 😛
    .
    http://mno.hu/belfold/670-ezren-kerestek-fel-a-budapesti-temetoket-1193370

  11. Aladár szerint:

    Grün, a bíboros az utolsó 40 évről beszélt. Abban 1953 nincs benne. Vagyis a megjegyzésed irreleváns volt.

  12. ... Grün szerint:

    Aladár!
    Nem az volt a vita, hogy a bíboros úr miről beszélt, hanem, hogy, ha ’73 előtt abban a “zátkos”-ban parancsolt ünnep volt a Halottak napja, akkor feltételezhetően 1953-ban is!
    Akkor még önként, a zősök iránti tiszteletből tartottuk! 😛

  13. nagyapó szerint:

    Mindig lenyűgöz a baloldalról áradó “intelligencia”!
    Nem tűnt fel, hogy más a Mindenszentek ünnepe és más a Halottak napja?

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.

  14. Éva szerint:

    Aladár a parancsolt ünnep a november 7.-e volt, nem a nov.1

  15. joságos szerint:

    A katolikus Egyházban két fajta ünnepet különböztetünk meg. A parancsolt és az ajánlott ünnepeket. A parancsolt ünnep=kötelező ünnep. Ezeket az ünnepeket Szentmisével és munkaszüneti nappal kell meg ünnepelni. Az ajánlott ünnepekre ez nem vonatkozik. A parancsolt és az ajánlott ünnepekről az egyház dönt. Természetesen figyelembe kell(kellet) venni az állami ünnepi rendet. Mivel az államvezetés 1950. évben kihirdetett az ünnepek rendjét szabályzó M.T. rendelet a mindenszenteket nem sorolta az állami ünnepek közé így az nem volt munkaszüneti nap. Ennek ellenére az egyházi vezetés 1973.-ig nem nyúlt hozzá. 1973-ban azonban az egyházi vezetés kivette a parancsolt ünnepek sorából. Mivel a Mindenszentek időközben munkaszüneti nappá lett így semmi akadálya nem volt annak, hogy ismét a parancsolt ünnepek sorába emelje azt a Magyar Püspöki Kar.

Itt lehet hozzászólni !