Csepel.hu
Közel 80 év után új zsinagóga épül Budapesten, Csepelen. A kerületi önkormányzat által adományozott telken az elkészült és engedélyezett tervek alapján hamarosan megkezdődik az építkezés. Az épület a vallási funkción kívül, kulturális központ is lesz, ahova minden érdeklődőt sok szeretettel várunk.
Téglajegyeket bocsátunk ki 1 000, 2 000, 5 000, 10 000, 20 000, 50 000, 100 000 forintos névértékben.
Befizetni a BZSH Délpesti Körzet 11784009-20203054 számlaszámára lehet. A megjegyzés rovatba kérjük feltüntetni: BZSH Dél-Pesti körzet, téglajegy.
Kérjük, adja meg címét, hogy a téglajegyet postázhassuk.
Támogassa Ön is ennek a hatalmas tervnek megvalósulását téglajegyek vásárlásával!
Az adományozók névsorát megörökítjük.
Forrás: Csepel.hu
phöjj
A hülye komcsik azt hiszik,hogy megússzák. 🙂
Íme a sakkozó Polgár papa interjú az “antiszemita Kádárékról”:
” Várnai Pál (Szombat)
A neveléstudományok kandidátusa. Tanár, mesteredző, sakk-teoretikus, kreativitásfejlesztő játékok kitalálója. Tucatnyi könyv szerzője. A sakkbajnok Polgár lányok édesapja.
– Mennyire elégedett három lánya sakkban elért eredményeivel?
– Egyfelől elégedett vagyok. Hogyne lennék, amikor lányaim tizenöt olimpiai aranyérmet, egy tucat Oscar díjat, világbajnokságokat nyertek és közel harminc éve vezetik a női világranglistát. Zsuzsa volt az első nő a világon, aki férfiak közt nagymester lett, Ugyanakkor ezeket az eredményeket nagyon rossz körülmények között sikerült elérni. Még jobb eredmények születhettek volna, ha gáncsoskodás helyett támogatást kapunk. Elégedetlen vagyok azért is, mert a zseninevelés elmélete nem terjed olyan gyorsan, mint kellene, pedig ez mind az egyén, mind a társadalom számára igen hasznos lenne.
– Elmélete szerint minden egészséges gyerekből zsenit lehetne nevelni. Egy időben volt szó arról, hogy két színes bőrű kislányt örökbe fogadnak. Másik kérdésem az, hogy miért pont a sakkra esett a választásuk, miért nem valami másnak az ismeretére nevelték a lányaikat?
– Arról volt szó, hogy Aruba szigetéről hozatunk két gyereket, de a Népszabadságban megjelent egy cikk, amely kifogásolta, hogy újabb kísérletbe vágjunk bele. (Ez még 1989 előtt történt. A szerk.) Addigra már éppen elegünk volt a hivatalos támadásokból. Mivel egy zseninevelési kísérletet csak nyugodt körülmények között lehet csinálni, lemondtunk erről az újabb szándékunkról. Hogy miért a sakk? Kezdetben szóba került a matematika és az idegen nyelvek is. Végül azért döntöttem a sakk mellett, mert ott a szellemi teljesítmény egzaktabban és objektívebben mérhető, mint a művészetben vagy a tudományban. Ha valaki leül sakkozni, vagy nyer, vagy veszít. Egy versenyen is általában a jobbik nyer. Bár nagyon nehezen ment, itt könnyebben el tudtam érni, hogy a gyerekek magántanulók lehessenek.
– Zsuzsának gyerekként a matematikához volt érzéke.
– Igen. Már ötéves korában oldott meg példákat az egyetemi tankönyvből. Mégis a sakk mellett döntöttem.
– Lányaikat nem is járatták iskolába, otthon oktatták őket feleségével, aki szintén pedagógus. Mi az, ami kifogásolható a mai iskolarendszerben?
– Először is nincs fegyelem, ami nélkül nem lehet tanítani. Túl sok a tantárgy és egyszerre nem lehet sok mindent tanulni. Egy gyereknek minél előbb szakosodni kell és előtte jó, ha megtanul néhány idegen nyelvet. A gyereket továbbá arra kell nevelni, hogy tudjon alkotó módon gondolkodni és cselekedni. A tudás öröme nagyon nagy élmény, de a gyerek azt csak akkor érzi meg, ha egy valamiben már nagyon jó, s a szakosodást kis korban kell elkezdeni.
– Hogyan sikerült ilyen fegyelmezett és rendszeres nevelés, ilyen intenzív specializálódás mellett harmonikus emberekké formálni a lányaikat?
– Fegyelem alatt nem a vak, hanem a racionális és önirányításos fegyelmet értem. Lányaim gyakorlatilag végig nevetgélték az életet. Kisgyermekkoruk óta felkeltettük az érdeklődésüket, megszerettettünk velük egy tevékenységi területet, amit szívesen csináltak. A fegyelem tehát csak egy bizonyos keretet adott. Azt vallom, hogy az ember leginkább úgy lehet boldog, ha alkotni képes, ha magas szellemi teljesítményt ér el.
– A Polgár nevelési elv kiindulópontja, hogy a sikerhez képességre, nevelésre és megfelelő környezetre van szükség. Milyen arányban kellenek ezek a tényezők?
– Minden egészséges és érzelemben gazdag környezetben felnövő gyerekből lehet zseni. Vegyünk például egy olyan vidéket, mondjuk Munkácsot és környékét, ahol sok nemzetiség élt egymás mellett. Ott egy házon belül laktak ruténok, oroszok, zsidók, szlovákok, ukránok és mások, s a gyerekek már kiskorukban beszéltek legalább öt-hat nyelven. A zsidó gyerekek még jiddisül, nem ritkán héberül is. S erre a soknyelvűségre szinte minden gyerek képes volt. Ez is bizonyítja, hogy az iskolákban bizony probléma van a neveléssel.
– Úgy látom, a többnyelvűek között általában nagyobb százalékban vannak a zsidók. Egy kanadai költő egyszer a zsidók „nyelvi promiszkuitásáról” beszélt.
– Nem hinném, hogy a zsidók jobb genetikai adottsággal születtek. Viszont könnyű volt kifejleszteni a nyelvérzéküket. Otthon jiddisül beszéltek, héberül imádkoztak, gyakran két vagy háromnyelvű környezetben nőttek fel.
– Ismeretes, hogy az előző rendszerben a magyar hatóságok, de maga a Sakkszövetség is igyekezett akadályozni a Polgár lányok sikereit. Nem gondolja, hogy ezek a nehézségek még inkább sarkallták Önöket arra, hogy még jobban törekedjenek, hogy ne adják fel?
– Biztos, hogy nem segített. Ha az ember hónapokig nem alszik és attól fél, hogy börtönbe vagy elmegyógyintézetbe zárják, ha a gyerek azt olvassa az újságban, hogy őt lelki nyomorékká nevelik, ez nagyon is akadályozza a gyermekek nevelését.
– Mivel magyarázza a hatóságoknak ezt a dühös és kitartó ellenállását?
– Amikor a lányok elérték a tanköteles kort, azt mondtam, magam szeretném megválasztani a tanulás számunkra legmegfelelőbb formáját. Ez pedig az volt, hogy a gyermekek egy évben egyszer vizsgát tehessenek. Ez azokban az években nem volt szokás. Ahogyan a sakkban, ebben is mi voltunk az úttörők. A másságot pedig nem tolerálja a társadalom.
– Nemcsak a felsőbb hatóságokkal, de magával a pártirányítás alatt álló Sakkszövetséggel is. voltak konfliktusaik. Emlékszem – hiszen magam is nagy híve vagyok a sakknak – hogy Szerényi Sándor, a Sakkszövetség akkori elnöke csak azért utazott ki a Fülöp-szigetekre, hogy megakadályozza Zsuzsa részvételét egy világversenyen.
– Szerényi nem értette meg azt, hogy egy nő csak akkor sakkozhat a férfiakéhoz hasonló magas szinten, ha hasonló feltételek között készülhet, edzhet, játszhat. Ők arra hivatkoztak, hogy a női sakkozók a férfiaknál jóval alacsonyabb szinten játszanak, tehát amit én állítok, az vagy elmebetegség vagy államellenesség. Itt kezdődtek a problémák. Szerényi (Kádár régi harcostársa) valóban kiutazott a Fülöp szigetekre és azt kérte a Nemzetközi Sakkszövetség kongresszusán, hogy Zsuzsát tiltsák el a versenyzéstől és vonjanak le tőle száz értékszámot. (Zsuzsa akkor már a felnőtt női világranglista első helyén állt). A soron következő kongresszuson, Dubaiban, minden versenyzőnek adtak plusz száz pontot, kivéve a Polgár lányokat, Így került le Zsuzsa az első helyről.
– Hogyan viszonyultak mindehhez a magyar sakkozók? Nem foglaltak állást óvatosságból? Vagy inkább irigységből, féltékenységből támogatták a Sakkszövetséget?
– Abban az időben ez nem volt egyszerű dolog. Valóban szerepet játszhatott az irigység, sőt, az antiszemitizmus is. Leginkább azonban a félelem lehetett az ok, hiszen abban az időben a Sakkszövetség volt az, amely engedélyezte a versenyekre való kiutazást. Ezért sem merte senki megkockáztatni, hogy mellettünk egy jó szót is szóljon. Meg szeretném mégis említeni, hogy amikor engem és Klárát börtönbe vagy elmegyógyintézetbe akartak zárni, a gyerekeket pedig állami gondozásba adni, akadt két sakkozó, akik kiálltak értünk: Forgács Gyula nemzetközi mester és Kállai Gábor nagymester. Ők nem vállalták, hogy ellenünk valljanak. De ha 1984-ben Zsuzsa nem kerül a női világranglista élére, és nem jönnek hozzánk külföldi újságírók és tévétársaságok, akkor ki tudja, hogy mi történt volna.
– Szóljunk pár szót a Polgár család zsidóságáról. Ön, személy szerint, mennyiben részesült zsidó neveltetésben?
– Nagyszüleim ortodox zsidók voltak. Sajnos nem ismertem őket, hiszen családunk kilencven százalékát kiirtották Auschwitzban vagy munkaszolgálatban pusztultak el. Szüleim vallásos emberek voltak, apám a gyöngyösi hitközség elnöke, nevelőapám pedig a gyöngyösi főrabbi volt. Én hamarabb tudtam olvasni héberül, mint magyarul, de tizenéves korom óta ateista vagyok. Feleségem, Klára családja pedig, az akkori kárpátaljai viszonyok között igyekezett megőrizni a zsidó hagyományokat. Az én lányaim viszont már a Kádár rendszerben is hatágú csillaggal a nyakukban játszottak.
– Mit gondol, mekkora szerepet játszhatott a fent említett diszkriminációnál zsidóságuk, illetve az antiszemitizmus?
Ez nehéz kérdés. Ha ugyanezt az utat egy nem zsidó járja be, a problémák nagy részével neki is szembe kellett volna néznie, ha nem is ennyire. Bennünket sok ország, így az Egyesült Államok, Hollandia, Ausztrália hívott. Én viszont úgy voltam vele, hogy magyar vagyok, s szeretnék ennek az országnak szerezni dicsőséget. Lehet, hogy ha előre látom a jövőt, akkor másként döntök. Akkor nem az antiszemitizmust éreztük fő problémának. Ma ebben a tekintetben sokkal rosszabb a helyzet.
– Polgár László nemcsak három zseniális lány apja, korábbi edzője, menedzsere, hanem egy ma is rendkívül alkotó ember. Se szeri se száma különböző könyveinek. Nemrég színdarab-írásra is adta a fejét. Újabban pedig kitalált egy új játékot, a csillagsakkot. Csillagsakk könyveket ír, versenyeket, táborokat szervez a csillagsakk népszerűsítésére. Miért volt szükség erre az új játékra?
– Évtizedek óta foglalkozom kreativitásfejlesztéssel. A hagyományos sakk két-háromezer éves, és mindez idő alatt semmit nem változott. Úgy gondoltam, hogy a mai világban a sakknak is gyorsabbnak kellene lennie. Először a hagyományos sakktábla méreteit próbáltam kisebbíteni, majd egyszer, Izraelben véletlenül jöttem rá a csillagsakkra. Ugyanis ránéztem az izraeli zászlóra és benne a hatágú csillagra s arra gondoltam, miért ne lehetne a sakkot egy hatágú csillag alakú táblán játszani. Itthon aztán barátaimmal nekiálltunk csillagsakk könyveket írni, ezekből is van már negyven. Rendeztünk több mint száz versenyt, az idén már a harmadik világbajnokságra kerül sor. Vannak komputer és internetes programok is. A csillagsakk különösen a gyerekek körében népszerű, Izraelben is sok iskolában tanítják.
Jelentős fejlesztésnek számít az Orbán féle sakk ahol a táblán egyharmad-kétharmad a világos és a sötét parasztok aránya! 😛 😛
Idióta Dr. grün t.t., 1/2eszű1/2x hány téglajegyet vesznek?
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Öreg Pöcs!
Venni?!
Esetleg cserébe adok érte kenyérjegyet! 😛 😀
.
https://fbcdn-sphotos-c-a.akamaihd.net/hphotos-ak-frc3/1185570_644071808960081_1033457054_n.jpg
Szemétláda!
Annyit biztosan, mint amennyivel te járulsz hozzá a stadion építésekhez.
Günther!
Te szerencsétlen hülye, mit árt neked egy épület?
Kell a téglajegy!
vegyünk mind egy téglajegyet majd hordjuk szét téglánként ha felépült.
2012. június 28-án Németh Szilárd, Csepel fideszes polgármestere előterjesztéssel élt azzal a céllal, hogy a XXI., XVIII., XXIII. kerület és az agglomeráció lakói új, és könnyebben elérhető helyszínen gyakorolhassák zsidó vallásukat. Ugyan a népszámláláskor semmilyen rubrika sem jelezte ezen nemzetiség, vallás jelenlétét, ennek ellenére mégis kiemelten kezelik egyes politikusok. A területet először 99 évre adták át térítésmentesen, majd néhány hónap múlva ezt korrigálták 15 évre.
Ez is az “átgondolt” döntések egyike volt. Az előterjesztést a Fidesz, MSZP, DK, és az LMP is támogatta. Egyedül a Jobbik képviselője nem.
A csepeli lakosságot nem kérdezték meg, mert ugye “a polgárok felhatalmazása 4 évre szól”. A csepeli Jobbik úgy gondolja, hogy nem a zsidó imaház építésével kell foglalatoskodni Csepelen.
Egy keresztény alapokon nyugvó országban nem a zsidó egyház segítése, hanem a keresztény egyházak támogatása és működésének biztosítása a fontos ügy. Olyan előterjesztést várunk egy magyar város, kerület polgármesterétől, ami a kereszténység felemelkedését segíti Magyarországon. Például azt, hogy a kerületi keresztény egyház vezetői kapjanak célzott támogatást olyan programokra, ahol átadhatják Jézus tanításait a családoknak és a jövő generációjának – írta korábban a Jobbik közleményében.
Szerintem meg több az ateista mint a keresztény ezért aztán nem kellenek templomok.
Ez sem nagyobb hülyeség mint a jobbik javaslata.
Nicolae Patrubani ma a Klub rádióban egyszerűen lecsőcselékezte a Horthy szobor felállítása ellen tüntetőket!
Csak úgy keresztényi szeretetből!
Drága Zöldikém! Aki Horthy ellen lázít, hülye.(és csőcselék) Véleményt normális ember arról nyilvánít, amit tud. Ezek Rákosi hazugságait tudják. Mást nem. Más. És a hetediziglén?
A helyzet az: “Széllel szemben…”
Magyarországon az egyik bevett vallás a zsidó (1895 óta), nyugodtan építkezzenek.
Jeruzsálemben is van keresztény templom.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
bonifác!
Ezt talán beszéld meg annak a pár százezer áldozat hátramaradottaival!
Legyen csak zsinagóga, aki meg kíváncsi rá ki kicsoda, odaáll a kapuhoz bámészkodni! 😉
Te biztosan ott leszel és összeállítod a listádat.
A vagonbérlést meg majd megoldod.
helytörténeti tény:a 60-as évekig volt egy ima-ház,ma panel-ház van Csepelen helyén .Nem olyan nagy csoda ha zsidó-zsinagoga fog épülni. ahozzászóllókat minősitti a stilúsuk.agorombák már kifogytak elfogadható érvelésükbólNo commet!
helytörténeti tény: a 60-as évekig volt egy imaház Csepelen, ma panelház van a helyén. Nem olyan nagy csoda, ha zsinagóga fog épülni. (zsidón kívül nincs másféle zsinagóga). A hozzászólókat minősíti a stílusuk, a gorombák már kifogytak az elfogadható érvelésükből. No comment.
7 hiba, köves most jött Ukrajnából vagy Izraelből, mert éppen hogy csak tud magyarul!
Felix! “Honi soit qui mal y pense”
köves szerint:
2013. november 13., szerda – 20:30
“helytörténeti tény:a 60-as évekig volt egy ima-ház,ma panel-ház van Csepelen helyén”
Annyit még tegyünk hozzá. hogy akik lebontották az imaházat azok mind antiszemiták. Ezért nincs különbség a barna és vörösfasizmus között.
Gordon, majd kérdezd már meg a MAZSIHISZT, hogy kifizették-e a lebontás idején az imaház értékét, mert ha igen akkor jogosan van a helyén panelház! Nagyon sok házat bontottak le a piac környékén, kezdő mérnökként én is egy idős csepeli hölgynél laktam a XI. kerületben egy panelházban, mert az ő családiházukat is letarolták a piacnál.
Sok helyen vidéken meg eladták a zsinagógát, például Kecskeméten Technika Házának, mert nem voltak zsidó vallású emberek, akik fenntartották volna az épületet, az akkori Mazsihisznek meg jól jött a pénz, vagy az ott levő befolyásos “béke rabbiknak”.
Vátesz! Izraelben nem jártam ,csak dél-Afrikában egyszer a 6o-as években amikor az Utasellátónál dolgoztam mint szakács.Ukrajnában is jártam amikor szakács voltam vonaton. nem vagyok tisztafajú árja,bár ezt kevesen mondhatják el származásukról.Vagyok Aki vagyok és talán talán kleinen eszeddel érted amit irtam.Jártam Vladivosztokban ellenben és világkörüli hajó-utazásal szép hazánkba vissza tántorogtam megannyi megprobáltatás után. Gordonnak űzenem: Van még egy gonosz az USA.A 2 gonoszt 1938-ig /Poland lerohanásáig pénzzel támogattákEzek tények,ma már tudva levő tény kutatók szerint.No comment!Na csá!