Március 8-án tartják a nemzetközi nőnapot annak emlékére, hogy 1857-ben ezen a napon New Yorkban mintegy negyvenezer munkásnő sztrájkolt egyenlő bérért, munkaidő-csökkentésért. Az ünnep mára elvesztette politikai tartalmát és jelentőségét, s jobbára virággal, apró ajándékokkal ünneplik.
A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés. Politikai, feminista és szakszervezeti mozgalmak küzdelmeinek eredményeképpen a múlt század elején valósult meg az az ötlet, hogy az év egy napja legyen jelképesen a nőké. Az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy évente rendezzenek világszerte nőnapot, az időpont 1914-ben lett március 8., a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának – más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett tűzben elpusztult 129 munkásnő – emlékére. (tovább…)
Wittner Mária csepeli ’56-osokkal koszorúzott(fotók: Ábel Attila, a galériához kattintson a képre!)
Szombat este tartott koszorúzással, fáklyás, gyertyás emlékmenettel egybekötött megemlékezést Csepelen a Fidesz-KDNP önkormányzati frakciója.
A kerület Szent Imre téri 1956-os emlékművénél Wittner Mária beszélt a kommunizmus eszméje, zászlaja alatt meggyilkolt vagy megalázott magyar áldozatokról, az 1919-es, az 1945 és 1956 utáni megtorlásokról, leszámolásokról, a gyilkosok “szociális érzékéről” és erkölcseiről. (tovább…)
A kommunizmus áldozataira emlékeznek ma az ország több pontján és valamennyi középiskolájában. A Fidesz és a KDNP képviselői az emléknap alkalmából a főváros mellett számos vidéki nagyvárosban is felszólalnak, valamint összeül az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság és a Polgári Magyarországért Alapítvány.
A csepeli Fidesz-KDNP frakció február 27-én, szombaton 17 órától a tart koszorúzást és megemlékezést a Szent Imre téri 1956-os emlékműnél. Wittner Mária beszédét a Béke térig tartó fáklyás, gyertyás emlékmenet követi, majd Kispál György plébános tart szentmisét az áldozatokért a Jézus szíve templomban. (tovább…)
Bár nem valószínű, de ha Sólyom László mégis aláírja a Btk. módosítását, néhány hét múlva tömegesen indulhatnak büntetőeljárások olyan állampolgárok ellen, akik szerint a történelemkönyvekben levő tények a zsidók, cigányok, melegek, értelmi sérültek vagy kommunisták tömeges kiirtásáról hazugságok, és ennek a nézetüknek nyilvánosan hangot is adnak.
Nincsenek biztonságban a jó szándékú történészek sem, akik a számokon vitatkoznak. Miközben a holokauszttagadás erősödése elválaszthatatlan a rasszizmus és a szélsőjobb térnyerésétől, a törvény megalkotói az áldozatok sérelmére hivatkoznak. (tovább…)
Koszorúzást és megemlékezést tart a kommunizmus áldozatainak emlékére a Fidesz-KDNP frakció február 27-én, szombaton 17 órától a Szent Imre téri 1956-os emlékműnél. Az emlékező beszédet Wittner Mária mondja – értesült a Csepel.info.
A koszorúzást a Béke térig tartó fáklyás, gyertyás emlékmenet, majd a követi majd, végül pedig Kispál György plébános szentmisét tart az áldozatokért a Jézus szíve templomban.
Az elmúlt hetekben a nyugdíjkérdés került a kampánytémák középpontjába. A szocialisták – igyekezvén kezdeményezően fellépni a kampány napirendjének formálásában -, mintegy a Fidesz “ellenzékeként” ismét nem saját eredményeik bemutatására, hanem a Fidesz jövőbeni szándékainak “leleplezésére” vállalkoztak. A Századvég kutatása viszont azt mutatja, hogy az MSZP stratégiája magukra a kezdeményezőkre ütött vissza: már a nyugdíjasok sem hisznek a szocialistáknak.
Közel kétszer annyian vannak azok, akik szerint inkább a Fidesz őrizné meg a nyugdíjak értékét (30 százalék), mint akik szerint erre inkább egy szocialista kormány alatt lenne esély (16 százalék) – derül ki a Századvég kutatásából. (tovább…)
Az elmúlt hetek nyugdíjháborújában szitokszóvá lett a skandinávok ellátási rendszere. Ezért megnéztük, milyen is arrafelé valójában az a bizonyos jóléti nyugellátás.
Amikor svédországi emberünk – nevezzük Johan Engbergnek – úgy érezte, eleget dolgozott már életében, elhatározta, hogy visszavonul. Mivel hazájában nincs megszabott nyugdíjkorhatár, de időskori ellátás csak 61 éves kor után jár, Johan a hatodik iksz betöltése után intett búcsút foglalkozásának. (tovább…)
Az Országos Kriminológiai Intézet kutatása szerint a tartós mélyszegénységben élő emberek sorsáért nem csupán a körülmények felelősek, de jelentős mértékben maguk is tehetnek arról, hogy megragadtak lesújtó helyzetükben. Ez a megállapítás a cigányokkal foglalkozó kutatók és kisebbségi ügyek jogvédői körében vihart kavart.
“Az volt a célom a kutatással, hogy megnézzem, hogy élnek, hogyan gondolkodnak a telepen kirekesztettségben élő emberek” – mondta az Indexnek Solt Ágnes, az Országos Kriminológiai Intézet szociológusa, aki a Polgár Alapítvány finanszírozásával másfél éven keresztül szegregált telepeken élő romák életét vizsgálta mélyinterjúkon keresztül. (tovább…)
Időnként elkél a csigavér: a sztrájk a munkavállalók törvényes nyomásgyakorlása
A világon az első ismert sztrájkot háromezer éve, Magyarországon pedig közel fél évezrede tartották a munkások. A leghosszabb tömegközlekedési sztrájk majdnem két hónapig tartott, és egyes régi törvények alapján börtönbe küldhették a szervezkedő munkásokat.
Az fn.hu a legszokatlanabb támogatókat és a legfurcsább felhívásokat is csokorba gyűjtötte. (tovább…)
A totális-teljesség igényével válogatta össze az Index 2009 pillanatait, csak hogy bebizonyítsák, minden összefügg mindennel.
Lapunk ezt az Index-videót, melyet állítólag nem lehet beágyazni, “Csepeli” fórumozónknak külön szeretettel ajánlja, bízva abban, hogy a szilveszteri hangulat egy kicsit a többi olvasóink között is megmaradt.
