A fiataloknak mítosz a kommunizmus
Inforadio.hu, Fn.hu, Csepel.info
A meghívó nagyításához kattints a képre!
A kommunizmus áldozataira emlékeznek ma az ország több pontján és valamennyi középiskolájában. A Fidesz és a KDNP képviselői az emléknap alkalmából a főváros mellett számos vidéki nagyvárosban is felszólalnak, valamint összeül az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság és a Polgári Magyarországért Alapítvány.
A csepeli Fidesz-KDNP frakció február 27-én, szombaton 17 órától a tart koszorúzást és megemlékezést a Szent Imre téri 1956-os emlékműnél. Wittner Mária beszédét a Béke térig tartó fáklyás, gyertyás emlékmenet követi, majd Kispál György plébános tart szentmisét az áldozatokért a Jézus szíve templomban.
Az Országgyűlés 2000. június 13-án határozott az emléknap megtartásáról annak emlékére, hogy 63 évvel ezelőtt ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, jóllehet a politikust országgyűlési képviselő lévén védte mentelmi joga.
Az akció a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítését szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt is.
A fiataloknak mítosz a kommunizmus
Emberközelbe kell hozni a kommunizmus korszakát a mai fiatalok számára, és életszerűvé kell tenni ezt az időszakot, hogy a felnövekvő generációk megértsék, mi is történt Magyarországon 1945 és 1989 között – mondta M. Kiss Sándor egyetemi tanár a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából.
A recski láger egy rekonstruált barakkja (fotó: Ábel Attila)
Erre alkalmas eszköz többek között az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján rendezett köztéri, utcai kiállítások sora is, amelyen keresztül a felnövekvő nemzedékek megismerhetik a korabeli tankokat, fegyvereket, gépkocsikat. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történeti Intézetének vezetője kiemelte: a mai ifjúságnak azt is tudnia kell, hogy miért alakult ki nagyszüleikben, dédszüleikben az a fajta gondolkodás, amit a kommunizmus ideje alatt tettek magukévá, akár az óvatosság szintjén is.
Köztémává kellene tenni a kommunizmus történéseit, és az ezen időszakban elkövetett bűnöket is, melynek során egyebek mellett kötetlen, oldott beszélgetésekben lehetne megtárgyalni az akkori eseményeket. Ezáltal az ezzel az időszakkal kapcsolatos “szorongásokat magunk mögött lehetne hagyni” – jegyezte meg.
M. Kiss Sándor rámutatott: a nagy, országos és helyi megemlékezéseknek súlyuk van, amelyeket immár 10. éve tartanak minden február 25-én abból az alkalomból, hogy 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban.
Diktatúra volt
A formális, nagy megemlékezéseken túlmenően azonban még mindig nem sikerült elérni, hogy “a magyar társadalom szembesüljön a múltjával”, azaz feldolgozza a közelmúltat. A történész elmondta, a kommunizmus időszakát 1945-től mindvégig, azaz egészen 1989-ig diktatúrának lehet tekinteni, noha 1945 és 1948 között a “fenyegetett demokrácia” vagy “burkolt diktatúra” állapotában volt az ország. Már ebben a három évben is a kommunista párt kezében volt azonban a Belügyminisztérium politikai rendészeti osztálya, amivel képesek voltak a kormányzat irányítására és ezzel együtt a visszaélésekre.
Tablókép a recski lágerből: ilyen volt a bánásmód (fotó: Ábel Attila)
Ez az állambiztonsági szervezet mindvégig megfigyelés alatt tartotta az országot, már 1945 és 1948 között sok esetben indokolatlanul internáltak, illetve koncepciós pereket dolgoztak ki, és hajtottak végre. Ezek közül az első a Magyar Közösség elleni per, amely a demokratikus intézmények elleni első támadásnak tekinthető, és végkifejlete Kovács Béla elfogatása lett.
Csak Magyarországon 3 millió ember ellen indult valamilyen eljárás vagy megtorlás
M. Kiss Sándor beszélt arról is, hogy minden harmadik család szembekerült valamilyen szinten a hatalommal, így 3 millió ember ellen indítottak hatósági eljárást. Meglátása szerint ez vezetett az 1956-os forradalomhoz is, “amikor az emberek megcsömörlöttek azoktól a hazugságoktól”, amiket hallottak. A felkelés leverése ugyanakkor megint sok áldozatot követelt, 1956. december 6. után sortüzeket nyitottak a még ellenállókra több mint negyven településen, ennek utolsó állomása Csepelen volt 1957 januárjában.
Az 1962 végéig tartó, kivégzésekkel járó megtorlás áldozatainak számáról nem kívánt konkrét adatot közölni, mert – mint mondta – nem minden esetben egyértelmű a kivégzés indoka. Ugyanakkor hangsúlyozta: nemcsak a kivégzetteket, legyilkoltakat kell a kommunizmus áldozatainak tekinteni, hanem azokat is, akiket perbe fogtak, őrizetbe vettek, munkahelyükről elbocsátottak vagy áthelyeztek, illetve illegálisan elhagyták az országot, sőt még az ő hozzátartozójukat is.
Ennek kapcsán megjegyezte: Kádárék mintegy 32 ezer pert terveztek a forradalmat megtorlandó, ebből hozzávetőleg 22 ezret le is folytattak, amelyeknek jogerős bírói ítélet lett a vége.
Forrás: Inforadio.hu, Fn.hu, Csepel.info
A KOMMUNISTA FENEVADAK CSAK CSEPELEN 14 EMBERT ÍTÉLTEK HALÁLRA ÉS VÉGEZTEK KI AZ 56-OS FORRADALOMBAN JÁTSZOTT SZEREPÜK MIATT!
AZ ÖRDÖGÖK FŐZZENEK ENYVET A POKOLBAN 56 HÓHÉRAINAK CSONTJAIBÓL! A BŰN AZ BŰN MARAD, ÁRULÓ SZENT FÖLDBEN NEM NYUGHAT!
Valaki magyarázza meg nekem Herényi kijelentését: vannak első és vannak másodosztályú áldozatok?
én is most olvastam amit ez a karcsi gyerek mondott azt hittem nem hiszek a szememnek, na az ilyeneket kéne leültetni 30 évre de nem itt hanem valahol a gulágon, hogy lehet ilyeneket mondani, de kibújt a szög a zsákból mert szerinte az a faszagyerek aki lepaktál és besúgó lesz. Megjegyezve akit mondjuk joszif bácsi éhenhalasztott az is maga választotta?
és az is nagy hazugság hogy pl szovjetúnióban “csak” politikai okokból hurcoltak el valakit volt ott is bőven faji alapú is, csak egy kicsit elő kéne venni a történelemkönyveket, és nem csak ibivel meg lalival mdf-et játszani.
…aztán nem ártana kiteregetni a kapitalizmus bűneit sem. Létrehoztak két világháborút, ami csak a frontokon követelt kb 100 millió ártatlan életet, meg a hátországokban mérhetetlen nyomort. Ehhez még hozzászámolhatjuk a koncentrációs táborok áldozatait, ami megint milliós nagyságrend. Aztán lehetne beszélgetni a lovastengerész tiszti különítményeinek viselt dolgairól, meg a “nemzetvezető” vezette gyilkolászásokról is.
Ezen az egy napon kívül, a többi csak azokról szól!
Remélem a náci, a kommunista, a cionista és mindenféle emberkínzók egyformán a pokolban főnek a bográcsban!
A holokauszttagadás mellett be kellene tiltani mindenféle tömeggyilkosság tagadását, sőt ünneplését is!
Purim-ünnep: Ez az Eszter könyvében szereplo 70 000 nem-zsidó lemészárlásának zsidó megünneplése!
KÖVETELEM, HOGY TILTSÁK BE A PURIM DICSŐÍTÉSÉT!!!