Október 6-án, délután 14:30 perckor kezdődik az Aradi Vértanúk kivégzésének évfordulója alkalmából rendezett önkormányzati megemlékezés a Szentmiklósi utca – Aradi Vértanúk útja saroknál.
A megemlékezés érdekessége, hogy a választások utáni átmenet miatt két csepeli polgármester, Tóth Mihály leköszönő, és Németh Szilárd megválasztott, de még eskü előtt álló polgármester fog részt venni rajta.
Életnagyságú oroszlánfejek díszítik majd a Margit híd újjáépülő oszlopsorának pilléreit – közölte a Margit híd sajtóiroda. Az állatszobrok a csepeli öntödében készültek.
Mint írták, a Margit híd átépítése jelenleg Budapest legnagyobb műemléki rekonstrukciója: helyreállítják a híd második világháborúban elpusztult, illetve a későbbiekben lebontott díszítő elemeit. A korabeli obeliszkek, kandeláberek, lámpaoszlopok, öntöttvas korlátok, kőből faragott címerek, Zsolnay csempék és a korona mellett hamarosan újra láthatók lesznek a Margit híd egykor híres oroszlánjai is – emelték ki. (tovább…)
A Typotex Kiadó komoly űrt tölt be vállalt küldetésével: az ipartörténet hiányos fejezeteit igyekszik elbeszélni jó tollú, hozzáértő szerzők segítségével.
„Másnap négymotoros légcsavaros repülővel utaztam Reykjavíkba.” Csak egy mérnök írhat ilyet. Az ember a maga józan paraszti eszével legfeljebb annyit mond: „másnap átrepültem Reykjavíkba”. De a mérnöki agy számára fontos megfigyelni, megjegyezni, sőt közölni is, hogy a gép légcsavaros, ráadásul négymotoros. (tovább…)
A befolyásos szocialista politikusok nagy része úgy gondolja, Gyurcsány Ferenc és köre volt a kiszivárogtató
Mno.hu
Pontosan négy esztendeje annak, hogy a közrádió elsőként sugározta Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő balatonőszödi beszéd néven elhíresült, trágárságokkal tűzdelt kinyilatkoztatását, amelyet hónapokkal azelőtt a tóparti kormányüdülőben adott elő az MSZP-frakció tagjainak.
A 2006. szeptember 17-től napokon át kormányellenes tüntetéseket generáló, több médiumnak, valamint jó néhány dél-amerikai külképviseletünknek is eljuttatott beszédben a volt miniszterelnök egyebek mellett azt is beismerte, hogy az elmúlt másfél évben nem kormányoztak, és végighazudták az időszakot. (tovább…)
A kép illusztráció (forrás: http://mecsekicsaladihaz.blogspot.com)
Már megint kitaláltak valami érdekeset a Helytörténeti Gyűjteményben, ahol eddig is számos relikviát mutattak be Csepel múltjából. Hamarosan lelket melengető kályhakiállítással várják az érdeklődőket, amivel egy időben a réges-régi varrógépeket is meg lehet mustrálni.
A kályhák mindegyikét a Weiss Manfréd gyárban készítették. – Van köztük zománc, öntöttvas, de még Jancsi kályha is. A meglévő darabok gyakorlatilag felölelik a gyárban készített típusokat – mondja Zémann István, a gyűjtemény munkatársa. Van egy hosszú, húszméteres folyosónk, amit eddig nem tudtunk kihasználni. (tovább…)
Samuel Huntington rémálma nem szeptember 11-én vált valósággá, a világ mégis ekkor hitte el. Két civilizáció összecsapását ugyanis élőben közvetítették a világ vezető csatornái: a képernyőn egy eltérített repülőgép szállt bele az égő World Trade Centerbe (WTC), New York egyik emblematikus toronyházába. A 2986 halálos áldozattal járó támadást követően az Egyesült Államok háborút indított a Közel-Keleten, de az új világ területén is folytatódik a harc.
Egy és negyed óra. Ennyi idő alatt csapódott be, illetve zuhant le négy utasszállító repülőgép az Egyesült Államok területén. Az első kettő a WTC épületébe repült bele: több tízezer liter kerozinnal a tankjukban szárnyas pokolgépként rombolták le a Világkereskedelmi Központ épületét. Médiatörténeti jelentőségű, hogy az első becsapódás után mindössze tizenöt perc telt el, amikor a déli torony felé száguldó utasszállító robbanását és összeomlását már élőben közvetítette a televízió. (tovább…)
A történelem paradoxona, hogy igazságosabb határt nehezen lehetett volna meghúzni a két nép között
Index, Csepel.info
Fotók: Barakonyi Szabolcs
Hetven éve kapta vissza Magyarország a nácik kegyéből Észak-Erdélyt és Székelyföldet. A II. bécsi döntés évfordulóját feldolgozó kiállítás minden érintett szempontjait bemutatja: ujjongó magyarokét, kétségbeesett magyarokét, rettegő és bosszúszomjas románokét is – írja az Index.
A Centrális Galéria mostani kiállításának legelképesztőbb fotóján egy rabbi áll egy emelvényen, előtte mikrofonállvány, a háta mögött pedig egy horogkeresztes zászló van. A fotó 1940. szeptemberében, a székelyföldi Kézdivásárhelyen készült. (tovább…)
Hét évtizede, 1940. augusztus 30-án a bécsi Belvedere palota aranytermében Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter ünnepélyesen kihirdette a második bécsi döntést. Ennek értelmében visszakerült Magyarországhoz a trianoni békeszerződés által 1920-ban Romániának ítélt 103 093 km²-nyi terület mintegy 2/5-e, 43 104 km², az ún. Észak-Erdély.
A kb. 60 ezer km²-nyi Dél-Erdély továbbra is Románia része maradt. Az 1941. évi magyar népszámlálás valamivel több mint 2,5 millió lakost mutatott ki Észak-Erdélyben, ebből 52,1% magyar, 41,5% román, a többi német és jiddis anyanyelvű volt. Román statisztikai adatok szerint viszont a lakosság 50,2%-a volt román és csak 37,1%-a „székely és magyar.” Dél-Erdélyben, román fennhatóság alatt hozzávetőleg félmillió magyar maradt. (tovább…)
A harmadik szabadtéri atlétikai világbajnokságon végre megszülettek az első magyar érmek – ráadásul közülük a második kivételesen nem dobószámban vagy ilyesmit is magában foglaló többpróbában.
Bagyula István ezüstjének értékét növeli, hogy egyetlen kísérletre volt a rúdugrás verhetetlen Cárja, az első három alkalommal még szovjetként trónra lépő ukrán Szergej Bubka hat(!) vb-n át tartó egyeduralmának megdöntésétől! (tovább…)
Csak az lehetett Magyarország királya, akit a magyar Szent Koronával koronáztak meg. Attól a pillanattól kezdve vált az uralkodó jogerősen királlyá, hogy a Szent Korona érintette a fejét – mondta az InfoRádiónak Pap Gábor.
A művészettörténész beszélt arról is, hogy viselhette-e Szent István a Szent Koronát, kik lopatták el azt, és miért ferdült el a kereszt a tetején.