Csepel.info
Ünnepi körmenetet rendeznek augusztus 15-én a Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Plébániatemplomban. A rendezvény reggel 8 órakor kezdődik a Szent István út 216. szám alatt található istenházában.
A hívők a fatimai vándor Szűzanya szobra előtt fogják felajánlani egykázközségüket és egész Csepel apraját-nagyját a Magyarok Nagyasszonyának oltalmába. A szentmise végén pedig körmenetben viszik körbe a szobrot a környező utcákon.
Ez a nap nem csak egyházi ünnep, hanem erősen kötődik az egész magyar nemzet történelméhez is, hiszen 1038-ban, közvetlenül halála előtt, első szent királyunk ezen a napon ajánlotta koronáját és nemzetét az Istenanya oltalmába. Szűz Mária azóta Magyarország királynője, Nagyasszonya.
csepel.info
Örömmel nyugtázom ahirt erről a csodálatosnak minősülő programról. A nemzetnek lelki kapaszkodókra van szükség. A Magyarok Nagyasszonya nemcsak szimbólikus KIRÁLYNŐ, hanem Magyarország első Szent István királya által felkért és megkoronázott Királynője.
Ezt a tényt minden szinten ismertté, elismertté kell tenni! A Szakrális királynő spirituális és köznapi mindennapos védelmét érezzü, éreznünk kell, hiszen a több mint ezer éves fennállásunk ennek a ténynek köszönhető. Csepelen ez a nap szerintem egy Szent Ünnep Napja is egyben
vagavi
BOLDOGASSZONY ANYÁNK
Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk:
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
Ó Atya Istennek kedves szép leánya,
Krisztus Jézus Anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
VÁLTOZZ MEG! Világsláger(szerzője, előadója fiatalon a közelmúltban hunyt el.)
Ezt javaslom az Mszp-nek, Vézérének, stb.-k-nek, mert a társadalmi folyamatok a világon, de még szép kis hazánkban is, előbb utóbb ki ill. rákényszerítenek benneteket is! E folyamathoz,
szíves figyelmetekbe ajánlom beható tanulmányozásra SHAKESPEARE 66-os és 7-es szonettjét. Akár eddigi tevékenységük (munkásságuk) értékítéleteként, (66-os), s a jelen: a (7-es)
“de mikor a csúcsról, mint gyönge agg,
fáradt szekerén éjnek dől megint,
alacsony útjára már nem tapad
a régi hűség, s másfelé tekint:”
A kiemelt idézet ellenére javasolt egységes egészkénti tanulmányozása nevezett szonetteknek.
Jobb későn mint soha! Ne tán-tán felemelkedővé válásotokban akár segítségetekre is lehetne,
nem kis mértékben, Pál Apostolnak a Korintusiakhoz írt leveléből a SZERETET HIMNUSZA!
Kissé szerénytelennek tűnik,(elnézést) de neves költőnket idézném: “egész népemet fogom,
nem középiskolás fokon tanítani.” Csak nem ment feldésbe?
TISZTELT HONFITÁRSAIM!
Engedjétek meg, hogy javasoljam felemelkedés kezdő jeleként, társalgási kultúra területén is az emberhez méltó inteligens kommunikációt, hiszen tudjuk, a stílus maga az ember.
Nem kell a sorsfordító választásokig várni, hogy uralkodjék igazság, szeretet! Nekünk kell, s nem
várhatunk senkire, kinek, kinek a maga területén környezetében megtennünk egymás irányába
mind azt, ami a jobbítást, fejlődést hordozza magában.
S nem kissebb a tét mint a nemzet, haza, család gyermekeink, unokáink jövője!
Ez az igazi örökség, amit rájuk hagyunk! Ezért ne a rosszal mérgezzük szívünket, lelkünket.
Törekedjünk a jóra minden tekintetben, mert csak az hordozza a kilábalás, a felemelkedés lehetőségét magában!
„Boldogasszony anyánk, régi nagy pátrónánk…” Ezekkel a szavakkal kezdték a régi idők magyar katolikusai nemzeti imádságukat. Kölcsey Ferenc – Erkel Ferenc megzenésítette – Himnusza előtt ugyanis a Boldogasszony anyánk kezdetű népének volt a magyarság himnusza, amelyben kérték a megváltó Jézus Krisztus édesanyját (egyben a katolikus hagyomány legfőbb segítő közbenjáróját): „ne feledkezzél el szegény magyarokról”.
Augusztus tizenötödikén ünnepli a katolikus egyház Nagyboldogasszony napját, amikor is Szűz Mária mennybevételéről emlékezik meg. A magyar ősvallás és a részben arra alapuló újkori népi hiedelemvilág Boldogasszonyhoz kapcsolódó néphagyományait a dél-alföldi Tisza–Maros-szögben kutatta még a tizenkilencedik század végén a kiváló néprajztudós és katolikus pap, Kálmány Lajos (1852–1919).
Az 1880-as években az akkor szőregi segédlelkészként szolgáló Kálmány Lajos Szőregen, Újszentivánon és Ószentivánon (azaz a ma magyar–szerb határátkelőként is ismert Tiszaszigeten) végzett néprajzi gyűjtőmunkát. Itteni gyűjtésének eredménye a Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya (1885) című írása. Ebben kifejtette, hogy Boldogasszony az ősi magyar hitvilág természetistennője, s akinek a kereszténység Szűz Máriájával való azonosítása – még ezer évvel ezelőtt – Szent Gellért, az első csanádi püspök prédikációinak hatására terjedt el a magyarság körében.
Kálmány Lajos – aki Móra Ferenc szerint „az utolsó magyar sámán” volt – kutatásai szerint a Nagyboldogasszony Mária anyja (vagyis Szent Anna), a Kisasszony pedig Szent Anna másik, egész életében szűzen maradt és gyermektelen lánya (azaz Máriának, Jézus anyjának testvére). Újabban a néprajzi szakirodalom vizsgálta a kérdést, és ezt a magyarázatot a tudálékos adatközlő asszonyoknak tudta be. Akik szándéka az volt, hogy nagyot, különlegeset mondjanak, olyat, amilyet a néprajzi gyűjtő azelőtt még nem hallott. Ezzel akarhattak érdekesnek tűnni vagy örömet szerezni a gyűjtőnek.
Valójában persze Nagyboldog-asszony napja (augusztus 15.) Szűz Mária mennybevételének ünnepe, a szeptember 8-án tartott Kisboldogasszony (régi nevén Kisasszony napja) pedig Mária születésének emléknapja. Mindkét ünnep tartalma tehát Jézus anyjára vonatkozik, az egyik életének kezdetére, a másik befejeződésére emlékezteti a katolikus híveket. A katolicizmus dogmatikája – és a keleti egyházak évezredes hagyománya – ugyanis úgy tartja, hogy Szűz Mária nem halt meg, teste nem enyészett el, hanem élete végén teste és lelke a mennybe vétetett.