Ezzel lőtték a kommunistákat

Ismét vízre bocsájtják a Monarchia legrégibb hadihajóját

Index, Történelemportál

Augusztus 20-án Budapesten, a Roosevelt téren mutatják be a nagyközönségnek az 1871-ben vízre bocsátott és most felújított Lajta monitort, a legrégebbi úszóképes hadihajót az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből. Mára e hajótípusból mindössze hét maradt a világon.

A 110 millió forintból felújított Lajta ünnepélyes újraavatása után a neszmélyi hajóskanzenben foglalja majd el végleges állomáshelyét. A folyami monitor rekonstrukcióját egy nagyobb európai uniós pályázat keretében végezték. A 350 millió forintos EU-s támogatásból a Lajtán kívül két gőzhajó (a Neszmély és a Zoltán), a neszmélyi hajóskanzen, valamint a Hilltop borászat látogatóközpontja is megújul december 23-ig.

A lövegtornyos páncélozott hadihajók gyűjtőnevüket az amerikai polgárháború idején épített, 1862-ben vízre bocsátott USS Monitor elnevezésű hajóról kapták, mert az azon alkalmazott haditechnikai újítások annyira beváltak, hogy az egész világon alkalmazni kezdték őket. Európában másodikként az Osztrák-Magyar Monarchia építtetett ilyeneket. Ezek közül az egyik az Újpesten épült Lajta volt.

A Lajta monitort 1871. május 17-én bocsátották vízre. A Monarchia haditengerészetében is újdonságnak számító hajón volt az első forgatható lövegtorony, s ez volt az első tisztán fémből épült, két csavarral hajtott, csupán géppel mozgatott hadihajó. A Leitha 1872-ben állt szolgálatba, majd végigharcolta az I. világháborút. 1920-ban a hajót Magyarországnak ítélték azzal, hogy a továbbiakban csak polgári hajóként alkalmazható.

A számos átalakításon átesett hajó rekonstrukciójakor az 1887-es állapotot vették alapul. A szlovákiai Komáromban (Komárno) újították fel a hajótestet és készítették el a fő lövegtorony másolatát.

A Neszmély gőzhajón szálláshelyeket és interaktív szimulátort alakítottak ki, a Zoltán gőzösön hajózástörténeti kiállítást és szakkönyvtárat helyeznek el, míg a hajóskanzen új burkolatot, parkolót, játszóteret kap, és akadálymentesítésére is sor kerül. A Hilltop borászat látogatóközpontjában átépítik a kilátót és a kóstolópincét, valamint játszóteret, szabadtéri rendezvényhelyszíneket hoznak létre.

Forrás: Tortenelemportal.hu

64 hozzászólás “Ezzel lőtték a kommunistákat” bejegyzésre

  1. Jeniszej szerint:

    Azért most a “monitorra” költeni ennyi lóvét nem volna ildomos.
    Hasznosabb volna a víz által okozott károk enyhítésére költeni ezt a sok lóvét.
    Nem egy technikai “was ist das” az egész vas teknő úgy cuzámen.
    A háromdimenziós digitális fénykép teljesen kielégítené azt, hogy az utókor számára is bemutatható legyen az operettekbe illő színházi kellék monitor.
    😀 )))))

  2. grün szerint:

    “újították fel a hajótestet és készítették el a fő lövegtorony másolatát”
    Ócska gatyafenékből vadonatúj túrós zacskó?
    Az alatta lévő Duna vizet állítsák vissza eredeti állapotába!
    Jut eszembe, mekkora ágyúba fér bele egy ilyen zsebcirkáló, hogy vele lőttek? Esetleg összecsukható?

  3. Gordon szerint:

    A 350 milliót az unió adta, de ezt hagyjuk, mert aki olvasni se tud az ne olvasson híreket.

    Az oktondi fanyalgókat nyílván az zavarja, hogy a régi hajók életre keltése arra emlékezteti őket, hogy a fehér lovas bohóc anno átadta a flottát az antantnak.

    A németekben is több gerinc volt az I. vh. végén, mint a fehér lovas bohócban. Scapa Flow-nál amit tudtak a tenger fenekére küldtek a flottájukból, hogy ne lehessen az antanté (74-ből 52 hajót sikerült megmenteni a szégyenletes átadás-átvételtől, azaz elsüllyeszteni).

    A fehér lovas bohóc talán már a jövő lehetőségeire gondolt, amikor majd az antatnt pajzsán emelik a király nélküli királyságunk képzeletbeli trónjára.

  4. Jeniszej szerint:

    Ez a baj, hogy az unió is ilyen értelmetlen dolgokra költi a pénzt. Az embereket meg sanyargatni szeretné az elvonásokkal. A vas teknő nem képvisel semmi kulturális értéket, amiért költeni kellene rá., (mint ahogy egy fegyvergyár sem)

  5. Jeniszej szerint:

    ….. ))))) 😀 ((((

  6. Gordon szerint:

    Jeniszej mindjárt megkérdezi, hogy mit jelent a “történelem” szó. Eddig ő csak a kenyérről halott, és csak annak megszerzése köti le a gondolatait. Már ha egyáltalán vannak saját gondolatai, hisz mindent a faterja mond tollba neki. 🙂

    Jeniszej kétségtelenül haspárti.

  7. Manitu szerint:

    Jeniszej, ne butáskodj már. Amikor a monitort felújították, még nem is volt az idei árvíz, de a kettő egyáltalán nem is függ össze.

  8. Manitu szerint:

    Az viszont kár, hogy akkor, amikor a kommunistákat lőtték, nem voltak elegen.

  9. Manitu szerint:

    Sok-sok ember élete menekült volna meg, ha időben leverik a kommunista rémuralmat.

  10. Jeniszej szerint:

    Gordon:
    Mi van nyerésre, állsz? Az emberek meg dögöljenek éhen. Remélem te, tudod! Csalódnánk, – bólogat a Fater is és még azt is mondja a kis unokája , hogy a Gordon miért ilyen buta, saját magát dicsérő (akármi)
    ))))) 😀 (((((

  11. Jeniszej szerint:

    Matinu:
    🙂 Jó

  12. grün szerint:

    Gordon!
    “Eddig ő csak a kenyérről halott” ???
    Vigyázz már kicsit!

  13. pricpracpruc szerint:

    Minden hadsereg a világon előre fejlődik, modernizálódik. A magyar honvédség (nem hadsereg!) visszafelé fejlődik az időben. Nincs messze az idő, amikor nyereg alatt puhítva a húst, Ausburg felé lovagolnak az ellenséget nyilazva. Addig mi nézzük a Horthy-féle katonákat, most 1920-44 között tartunk visszafejlődésben. Legalább is ami a látványt illeti. Bohóc-sereg!

  14. miska72 szerint:

    13 hozzászólás “Ezzel lőtték a kommunistákat”
    Most is lehetne!
    🙂 🙂 🙂
    Üzemkészek a fegyverek?

  15. Jeniszej szerint:

    A borkóstoló a Faterom szerint a környéken Budafok kazamatáiban és annak hasonló helyein a jó? – azt mondja a Fater a legjobb.
    A HÉV átmehetne már Budafokra, így az öregem kényelmesen utazhatna.

  16. Királyerdei szerint:

    A Fater tudja,hogy a budafoki pincék Kuncze vejének a tulajdona?
    Talán azt is látta,hogy Kuncze ellenőrizte ott a Dunán,amikor az uszályokból olajszőkítést csináltak?

  17. grün szerint:

    Királyerdei!
    Nehogy már azért ne igyak tokajit, mert esetleg Orbán Viktor verejtéke csepegett bele, ahogy húzta a sutut!

  18. Ditte szerint:

    Önmagában elég nagy baj, hogy “grünnek” még futja a nyugdíjából Tokajira. Valaki hasson már oda!

  19. grün szerint:

    Ditte!
    A PET palackos tokajinak 190 Ft literje, csak azért, hogy a nyuggerek is ihassák!

  20. Ditte szerint:

    grün, beléd az is túl jó!

  21. grün szerint:

    Ditte!
    A felcsúti kordonbontó meg egyenesen pocsékolás?

  22. " ?! " szerint:

    Ismét elsőként szólaltak meg és kezdtek köpködni azok a hazafiság minden megnyilvánulását lejáratni igyekvő, a nemzeti hagyományokat lebecsülő, cinikus és kocsonya gerincű képmutató kozmopolita alakok,

    – akik a Lenin lába között hordott nyúlványból szívták magukba az általuk képviselt ideológiát,

    – akik soha nem tudják megállni, hogy a magyar nemzeti hagyományokat ne ócsárolják, és mások nemzeti érzésébe bele ne gázoljanak,

    – akiknek érdekeltsége az ország helyzetének alakulását illetően az, hogy „minél rosszabb annál jobb”,

    – akik a fentebb említett módon magukba szívott ideológia miatt, soha nem lesznek képesek felfogni a Magyar Honvédség „A Hazáért mindhalálig!” jelszavának, vagy alakulatunknak (amelyhez életem végéig tartozni fogok) a „Becsülettel az utolsó percig!” jelszavának a tartalmát.

    A Lajta újraavatására hivatkozva kezdtek szemtelenkedni:

    – „Jeniszej”, a nagy vízhozamú folyóhoz hasonló agyú ál-békegalamb, aki a magyar katona-elődeink véres áldozatai nélkül valószínűleg meg sem született volna, mert az őseit kiirtották volna az országunk megszerzéséért küzdő ellenséges erők.
    Aki még nem fogta fel, hogy azért van szükség a világunkban a fennmaradáshoz a fegyverekre és a katonákra, mert a történelem már számtalanszor igazolta azt a bölcs mondást, hogy „Ha békét akarsz, akkor készülj a háborúra.

    -„grün”(Fityisz Jenő tanár úr), aki képmutató szövegekkel ágál az általa imádott Kun Béla kommunistái ellen is bevetett Lajta nevű folyami hadihajónak az EU pénzből történt felújítása ellen.
    Aki még azt a tényt is figyelmen kívül hagyva szemtelenkedik, hogy a monitor felújítását még az általa istenített Bajnai-kormány időszakában kezdték el, hagyományőrző szervezetek kezdeményezése alapján.

    – „Gordon” a hazafiság minden megnyilvánulását lejáratni igyekvő, a történelmünket igazi kozmopolita módon rendszeresen a nemzetünk ellen megítélő személy.
    Aki ismét Horthy Miklós lejáratására próbálja felhasználni a felújított „Lajta nevű monitor” avatását, mert történelmi távlatból sem képes tárgyilagosan megítélni Horthy Miklósnak a tevékenységét, amelyet a II. világháború győztes hatalmai is elismertek azzal, hogy nem állították a bíróság elé, és a legcsekélyebb büntetésben sem részesítették.
    Magyarországról származó tisztességes és hálás zsidó emberek pedig a haláláig anyagi támogatásban részesítették.
    A magyar nemzet lejáratásában rendszeresen jeleskedő kozmopolita „Gordon” nem képes tárgyilagosan értékelni Horthy Miklós arra irányuló tevékenységét, hogy a nemzetáruló Károlyi Mihály és hazaáruló honvédelmi minisztere, a „nem akarok katonákat látni” mondatot ismételgető Lindler Béla által előkészített 1919-es kommunista terrorral, majd az erre reagáló úgynevezett fehérterrorral, továbbá a trianoni döntésekkel legyengített és szétzilált országot összefogta és ujjá szervezte.
    A II. világháború kitörése után pedig, Európának ebben a háborús övezetében a körülményekhez képest sokáig megőrizte Magyarország függetlenségét a majdnem egész Európát megszálló náci (nemzeti-„szocialista”) Németországgal szemben.

    – “pricpracpruc” a kozmopolita bohóc, aki szemtelenül a Magyar Honvédség szánalmas állapotán, valamint a magyarságon élcelődik, de tisztesség híján azt nem említi meg, hogy a Magyar Honvédség az MSZP-SZDSZ-es Medgyessy, Gyurcsány, és Bajnai kormányok 8 éves kártékony tevékenysége miatt van ilyen sok tekintetben valóban szánalmas állapotban.
    A “nyereg alatt puhított húst” illetően pedig nem tudja a barom, hogy ezt az állítást a magyarok lejáratására találták ki az ellenségeink, akikhez Ő is tartozik.

    Véleményem szerint a fent bemutatott emberszabású kozmopoliták méltatlanok arra, hogy magyaroknak nevezzék magukat.

  23. delamole szerint:

    “Gondold meg és igyááál…!”
    Tokaji borárak, nem kizárólag nyugdíjasoknak 🙂 🙂 🙂
    http://www.arukereso.hu/bor-c1053/?st=tokaji

  24. grün szerint:

    “?!”!
    “-„grün”(Fityisz Jenő tanár úr), aki képmutató szövegekkel ágál az általa imádott Kun Béla kommunistái ellen is bevetett Lajta nevű folyami hadihajónak az EU pénzből történt felújítása ellen.”
    Maradjunk a Kohn Bélánál, ha kérhetem!

  25. Gordon szerint:

    “?!” hsz-e kapcsán eszembe jut, hogy anno még a tüzszerészes vitánál ígért Gordonnak egy választ, mely azóta sem jött meg. Ez nem tragédia csak tény.

    A lényegre térve:

    Gordon nem lejáratni akarja a fehér lovast, hisz lejáratta ő saját magát épp eléggé. Rendszere mintegy 1 millió magyar ember halálával és az ország – közte a főváros – infrastrukturájának és épített örökségének pusztulásával járt.

    A “sokáig nem voltunk elkötelezettek” c. megállapítás pedig nem állja meg a helyét. A háború ’39-ben kezdődött, és mi ’41-ben már a németek mögött masíroztunk be a Délvidék egy részére (saját erőből ez nem biztos hogy sikerült volna). Teleki sem véletlenül lett öngyikos 41-ben. Igaza volt: szószegők lettünk (lásd: jugoszláv-magyar örök barátsági szerződés gyors megszegése) és a gazemberek (német nemzetiszocialisták) oldalára álltunk. “Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok.” -írta Horthynak találóan.

    folyt.köv

  26. Gordon szerint:

    Sok szempontból lehet vizsgálni egy korszakot. Az általam alkalmazott szempont ebben az esetben:
    1. Az adott vezető előélete és a hatalomra kerülésének körülményeinek vizsgálata (Horthy átadta a flottát, valamint az antant mely ellenségünk volt segítette hatalomra kerülni – mert ő maga és seregei egy románt ki nem tudott volna verni Budapestről);

    2. Az adott rendszer bukásakor kialakult általános közállapot, gazdasági helyzet (ezért beszélek romokban heverő országról és gazdaságról, 1 millió halottról, elveszített világháborúról – nem beszélve a rendszer alatt elkövetett gazemberségekről).

    Az utóbbi tények nem csupán a Szálasi banda bűnei, hanem a Horthy bandáé is. Akár tetszik, akár nem.

    Ugyanezen szempontokból szoktam bírálat tárgyává tenni pl. a Kádár-rendszert, és magát Kádár Jánost is. Horthy fehér lovon jött Budapestre antant támogatással, Kádár meg orosz tankon. Van a kettő között lényegi különbség?

    Szerintem nincs.

    Egyiket a magát konzervatívnak mondó, de a konzervativizmus lényegét nem értő közvélemény az egekbe emeli, míg a másikat – némi személyes nosztalgiával kísérve ugyan, mert ugye nagyrészt akkor élte fiatalságát és az “jó” volt – bőszen fikázza.

    Én meg inkább – általában forrásokkal alátámasztva, melyektől vitapartnereimnek félelmükben kiütései lesznek – vizsgálódom. Gyülölet nincs bennem, legfeljebb csalódottság az egymást váltó középszerű 20. századi magyar politikusok ténykedései/ károkozásai/ és szüklátókörüsége miatt.

  27. Királyerdei szerint:

    Gordon!
    Qrvára unalmas vagy ezzel az idióta komcsi agit.prop dumáddal.

  28. Gordon szerint:

    Szeretni mindenki azt szeret amit akar, és azt gyülöl amit akar. Szeretheti Horthyt, szeretheti Kádárt. Napjaink társadalma és a társadalmi gondolkodás is kutatások tárgya lesz évtizedek, évszázadok múlva. A tények viszont makacs dolgok. A történelem iránt az érdeklődik igazán aki a tényket veszi górcső alá. Ezért kerülöm az aktuálpolitikát, az aktuális ideológiai és politikai ellentétek belerángatását a történelmi kérdések megítélésébe .

    Sajnos néhány magyarországi történész képtelen kihagyni saját emócióit, saját ideológiai meghatározottságait a munkáiból. Ők azért foglalkoznak a történelemmel hogy saját prekoncepcióikat igazolják. Én meg azért, mert érdekel a múlt tudományos vizsgálata.

  29. Királyerdei szerint:

    Már betettem neked több linket,melyek a “tényeidet” cáfolják.
    Ezekszerint nem tudsz angolul.
    Még emlékszem,amikor az öregjeink olyanokat mondtak,hogy “míg Horthy volt az Apánk,selyem volt a gatyánk,mióta Sztálin az Apánk,ki van a pi….csánk”.
    (Ez 6 hónap kényszermelót ért.)

  30. Gordon szerint:

    Mitől komcsi agit.prop, hogy leírom: Horthyt és Kádárt is idegen hatalom/ hatalmak juttatták “trónra”? Mindkét uriemberhez köthető rendszer a kormányzati hatalom monopolitzálására törekedett, és mindkét rendszer alatt voltak előre eltervezett, politikai okokból végrehajtott (néha külső hatalom nyomására) és az adott politikai elit által támogatott vagy megtűrt gazemberségek. Emellett mindkét uriembernek voltak még a teljhatalomra kerülése előtti életszakaszaiból nehezen vállalható cselekményei (Horthy flottaátadó volt, Kádár pedig a nem kevésbé gazember Rákosi belügyminisztere).

    Mindketten meghatározó személyek a 20. századi magyar történelemben, ezért vizsgálni kell az életútjukat.

    Ez nem komcsi agit.prop, hanem a tények ideológiai maszlagtól mentes vizsgálata.

    Bár néha vannak érdekes cikkek, interjúk, ezért is kerülöm, hogy történelmi ismereteimet politikai napi-, vagy hetilapokból szerezzem be. Ha valamit olvasok is, véleményalkotás előtt inkább utánazézek az adott kérdésnek/eseménynek a szakirodalomban, történelmi folyóiratokban és egyéb forrásokban. Főleg ha az adott eseményről egy politikai publicisztikában olvasok. Nem jó keverni a napi politikát a történelem tudományával.

  31. Királyerdei szerint:

    Jaj,pedig ma is nagy szükség lenne rá:

    “”Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözködött. Ez a város börtönbe vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait, és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani (…) Katonáim, miután betakarították Isten áldását, fegyvert vettek kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt, e hazában. Ezek a kezek nyitva állnak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell.”

  32. " ?! " szerint:

    Tisztelt Admin!

    Ha lehet, akkor megkérem, hogy szíveskedjen törölni az általam 22:11-kor véletlenül elküldött szöveget!

    Csak idézni akartam a 18:24-kor küldött hozzászólásomból, de közben elvonták a figyelmem és véletlenül rákattintottam a “Hozzászólás elküldése” szövegre.

    Köszönöm: ?!.

  33. nagyapó szerint:

    Néhány apróság. A monitor neve Leitha volt, amit a monarchia egyik folyójáról neveztek el, a régi magyar határfolyóról. A testvérhajó a Maros nevet viselte. Hogy a Leitha magyarul Lajta, ez nem változtatja meg a hajó eredeti nevét. Tudom, a kurucosság ezt követeli, de ez azért hamisítás.
    Gordon viszont, ha nem talál “zsidó” szót, pótcselekvésként, ne irkáljon mindenféle butaságokat. Vegye fel a sábeszdeklit, és írjon a Tóráról!
    Horthy a Monarchia legkiválóbb tengerésze volt. Ha ö a főparancsnok, nem veszik el a Szt. István csatahajó. Érdemes átnézni csatáit a sokkal tűzerősebb olasz flotta ellen.
    A többi szövegét már a Rákosi korszakban hallottam, utáltam.

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.

  34. Gordon szerint:

    nagyapó írja nekilelkesedve:
    “A többi szövegét már a Rákosi korszakban hallottam, utáltam.”

    Nem tudtam, hogy nagyapó Rákosi – korszakban tanult Horthyról és az ő beszédeiről. Biztos “tudományosan megalapozottak” az ismeretei. 🙂

    De kérésének eleget teszek és írok a Tóráról.

    “A Tóra (héberül: תּוֹרָה Tórá, ask: Tajró / Tajre, jiddis kiejtéssel tojre), vagy más néven a Mózesi könyvek vagy Pentateuchus a Biblia ótestamentumi részének első öt könyve, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány a 18. századig, kevés kivételtől eltekintve Mózesnek tulajdonított, és amelyet a konzervatív bibliamagyarázat lényegét tekintve ma is Mózestől származtat.

    A Mózesi könyveket a zsidók az időszámításunk előtt II. századig egy könyvként kezelték és Tórának (héber: tanítás, törvény) nevezték, amely elnevezés ma is használatos. A Tóra a Héber Biblia részét képezi, de az Izraelita vallás azon belül különleges jelentőséget tulajdonít neki.

    A Tóra a zsidóság legrégibb írásos emlékeit őrzi és leírja a zsidó nép őstörténetét a világ teremtésétől, Istennel kötött szövetségein keresztül, a Mózes közvetítése által kapott törvényekig. Az időszámításunk kezdete körüli időkben a Tórát technikai okokból öt könyvre osztották és Pentateukhosznak is nevezték (a pente = öt és teukhosz = tekercs, könyv görög szóból).”

    Sábeszdeklim nincs, ezért nem tartok itthon, de egyszer felpróbáltam egy zsidó származású barátomnál az övét. Azt mondta jól áll.

    Muhaha. 😀

    És nagyapónak hogy áll? 🙂

  35. Jeniszej szerint:

    Az biztos leghasznosabb időszaka a monitornak Fleisch mann cégnél 1928-tól 1994-ig volt. amikor is munkagépnek, – kavicskotrónak használták.

  36. Jeniszej szerint:

    Azt mondják, nem volt ellenfele. Ejha! – akkor meg minek volt? 🙂
    Idézet:
    “Már a megjelenése is tekintélyt parancsolt és feljegyezték, hogy előfordult olyan is, hogy csak a levegőbe lőttek és az ellenség így is megadta magát, akkorát szóltak az ágyúk.
    Viszont a tüzérek a zárt helyen hamar megsüketültek. a legénység szinte elviselhetetlen körülmények között élt a hajón. Nyáron az acéltest felforrósodik így most is legalább 50 fok volt, hidegben viszont teljesen lehűl.”
    Azért mégis ezt a rengeteg lóvét, amit a roncsra költöttek hasznos kulturális értékekre kellett volna fordítani, és nem erre az operett hajóra.
    Még jó, hogy nem tervezik a flottilla visszaállítását a monitorra alapozva, hogy állandó legénysége is lehessen.

  37. Jeniszej szerint:

    Mikor az angolok és a hollandok az északkeleti átjárást keresték, ugyanakkor orosz kozáksereg rabolgatott a Don és a Volga vidékén és a haragos czár csapatai előtt futva, a Csuszovája-folyó vidékére menekült. Innen 1580-ban JERMAK TIMOFEJ vezetése alatt áthatoltak az Ural-hegységen és megtámadták a nyugat-szibériai tatár törzseket; elvették Szibir várát, a mely a mostani Tobolszk közelében feküdt és a melytől Ázsia egész északi része nevét kapta. Az elfoglalt országot engesztelésül a czárnak adták, a ki gondoskodott, hogy a prémes állatokban bővelkedő terület birtokában maradjon. Kozákjai minden irányban bejárták, kikutatták a kelet felé eső tájakat és Európa az ő révükön ismerkedett meg Ázsia legészakibb részeivel.

  38. Jeniszej szerint:

    A tatárok legyőzése után csak gyenge halász- és vadász-népekkel volt dolguk az oroszoknak az ország északi részén, és minthogy az ország legbecsesebb és legkönnyebben szállítható kincseit,a drága czoboly-, hód-
    és rókaprémeket is épen azon a vidéken lehetett nagyobb mennyiségben szerezni, a kozákok önkénytelenűl is az északi népek között nyomultak előre kelet felé. Valamint a spanyolokat vonzotta az arany, úgy kecsegtették őket a prémek, és előnyomulásuk nem volt lassúbb, mint a spanyoloké Amerikában.
    A XVI. század végén már az Ob folyamvidékének legnagyobb része birtokukban volt. Az Ob torkolatától 1610-ben a Jeniszejhez jutottak, és megvetvén Turuchanszk városának alapját, le akartak ereszkedni a Jeges-tengerig, de a jég föltartóztatta őket; ekkor fedezték föl a Pjeszina-folyót és vetettek adót a mellette lakó szamojédekre. A tungúzok földjén keletre haladva, 1627-ben a Léna-folyóhoz értek és elszéledtek a vidéken vadászgatva, prémeket cserélve és a jakutoktól adót követelve.
    Jeniszejszkből 1636-ban JELISZEJ (Elizeus) BUSZA nevű kozákot azzal az utasítással eresztettek útnak, hogy vizsgálja meg azokat a folyókat, a melyek tovább keletre a Jeges-tengerbe ömlenek és a partjukon lakó népekre adót vessen ki. Tíz kozákkal indúlt el és negyven prémvadász csatlakozott hozzája. Ő fedezte föl az Olenek és a Jana folyókat.
    Ugyanekkor más kozákok fölfedezték az Indigirkát és a Kolymát, a hol 1644-ben azt a szállást építették, a melynek helyén Nizsnij-Kolymszk támadt. Itt hallották először hírét a keleten lakó harczias csukcsoknak, a partról látható nagy szigeteknek és az Anadyr folyónak.

    Az első utazás vezetője a dán származású BERING volt. Társaival 172 februárius havában indúlt el Szt.-Pétervárról; de három évig tartott, míg utazásának tulajdonképeni kiindulóhelyét, Kamcsatkát elérte. Ugyanis magával kellett vinnie a hajóépítésre és fölszerelésre szükséges összes készletet; erre pedig az

    Irtys, Ob, Kety, Jeniszej, Tunguzka, Ilim, Léna és Aldan folyókat és a rajtuk járó lassú hajókat kellett használnia.

  39. Jeniszej szerint:

    Gordon:
    – mondja: és még dicsekszik is.
    “Sábeszdeklim nincs”

  40. grün szerint:

    nagyapó!
    “A monitor neve Leitha volt, amit a monarchia egyik folyójáról neveztek el, hogy a Leitha magyarul Lajta, ez nem változtatja meg a hajó eredeti nevét”
    Most pedig újra keresztelték megkapta a még magyarosabb Lalyta nevet?

  41. " ?! " szerint:

    Tisztelt “Admin”!

    Köszönöm, hogy kérésemre törölte a tegnap 22:11-kor véletlenül elküldött szöveget.

  42. Jeniszej szerint:

    Két macskaköröm közé szorult mondatjelző.
    A fejedre esett a kérdőjel vagy netán átlyukasztotta az agyadat a felkiáltó jel.
    Dühödben nem találod a gyógyszeredet.
    Ócska elvtelen szitkokat szórsz rám miközben magad a szitok pocsolyájába, süllyedsz.
    A Lajta újraavatására hivatkozva kezdesz szemtelenkedni!
    A Két macskaköröm közé szorult mondatjelző lehet, hogy a szombathelyi Legio XV. Apollinaris római hagyományőrző csoport tagja, így bizonyára az átlagosnál járatosabb a római kultúrában.
    Előszeretettel Idézi: „Ha békét akarsz, akkor készülj a háborúra”
    (“Sic vis pacem, para bellum, ejtsd: Szik visz pácem, para bellum.”) azonban másoknak is ismerős lehet, ám kevesebben vannak tisztában annak eredetével is.
    A két macskaköröm közé szorult mondatjelző is erősíti ezek táborát? Sebaj, olvasson tovább, alább mindent megtudhat.
    “Qui desiderat pacem, bellum preparat” (“Aki békére vágyik, háborúra készül.”), szólt Flavius Vegetius Renatus római katona és filozófus eredeti mondata, amelyet a “De re militari” című írásában jegyzett le, Krisztus előtt 390-ben.
    A szállóigévé vált intelmet később átfordították angolba, majd onnan latinra visszaírva jött ki a macskaköröm közé szorult mondatjel által is használt verzió. Ez utóbbi aztán a későbbiek folyamán olyannyira ismert lett, hogy a latinul beszélők nagy része általában ezt idézi, nem pedig a filozófus eredeti, szó szerinti latin mondatát.

    Qui desiderat pacem, bellum praeparat; nemo provocare ne offendere audet quem intelliget superiorem esse pugnaturem.”
    *
    (“Aki békére vágyik, háborúra készül; senki sem provokál, és nem is támad azok közül, akik tudják, hogyan lehet győzedelmeskedni a csatában.”)
    *
    Flavius Vegetius Renatus: “De re militari” (részlet)

    A nagy gordont is csipegeted mikor annak térd hajlatáig sem érsz fel.
    😀

  43. " ?! " szerint:

    ELŐSZÓ, “Gordon”-nak és “Jeniszej”-nek egy későbbi válaszadáshoz:

    Linder Béla (elhunyt Belgrádban, 1962. április 15.-én) tüzérkari ezredes, a Károlyi-kormány hadügyminisztere, a Berinkey-kormány tárca nélküli minisztere, a Tanácsköztársaság bécsi katonai megbízottja, majd a délszláv csapatok által megszállt Pécs polgármestere.
    Linder Béla zsidó származású katonatiszt, egyike volt Ferenc Ferdinánd trónörökös bizalmas híveinek, de miután a trónörököst meggyilkolták, Lindert kitették a vezérkarból.

    Feltételezhető, hogy Linder Béla ezredes a mellőzöttsége miatt kereste a kapcsolatot az elégedetlen elemekkel.

    Az őszirózsás forradalom idején személyes kapcsolatainak köszönhetően váratlanul felívelt politikai karrierje. 1918. október 31-én hirtelen hadügyminiszter lett.

    November 2-án tettek esküt a budapesti helyőrség tisztjei az új úgynevezett népkormányra.
    Ekkor hangzottak el Linder híres-hírhedt mondatai:

    „Ezer évek tradícióit, ezer évek szolgaságát, ezer évek zsarnokságát kellett romba dönteni.
    Ez az új győzelmes élet a pacifizmus jegyében születik meg.
    Nem kell hadsereg többé!
    Soha többé katonát nem akarok látni!
    Esküdjenek meg arra, hogy gyermekeiket olyan szellemben fogják nevelni, hogy ezentúl minden háborúnak a lehetősége ki legyen zárva.”

    Dilettantizmusa miatt sokan bírálták, ezért a hadügyminiszterségről kénytelen volt lemondani, de tagja maradt a kormánynak, először mint a béketárgyalások előkészítésével megbízott tárca nélküli miniszter.
    E minőségében Linder Béla írta alá a Károlyi-kormány és a keleti antantcsapatok parancsnoka között létrejött fegyverszüneti megállapodást.

    A Tanácsköztársaság idején különböző diplomáciai feladatokat hajtott végre, a Tanácsköztársaság hadügyminisztériumának katonai megbízottjaként.

    A Tanácsköztársaság bukása után a Pécsi Szocialista Párt tagjaként a megszállt Pécs polgármestere lett, majd az 1921. augusztus 14-én megalakult, de csak 8 napot megért „Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság” egyik vezetőjeként tevékenykedett.

    Amikor a délszláv csapatok elhagyták Baranyát (1921. augusztus 14.), velük tartott az újonnan megalakult Jugoszláviába.
    Ezt követően a Magyarországot sokszorosan elárult Linder Béla élete végéig Jugoszláviában élt.
    Úgy a királyi Jugoszlávia, mint a titói Jugoszlávia megbecsülte.
    Halálakor a hatóságoktól díszsírhelyet kapott.

    Ő volt a Ti felfogásotokat méltó módon képviselő elődötök kedves “Gordon” és kedves “Jeniszej”.

  44. Jeniszej szerint:

    T.
    Macskaköröm közé szorult mondatjel!
    Teljesen elferdítetted a valóságot, miszerint bármi bajom lenne a történelmi nagyságokkal – természetesen Magyar szempontból.
    És most a lényeg. Fenntartom azon állításomat, miszerint haszontalan dolog volt ennyi lóvét feláldozni akkor amikor az ország ilyen helyzetben van.
    Sokkal hasznosabban és mégis méltó módon, a jelen kor technikai eszközeivel is lehetett volna emléket állítani a Monarchia szellemének.
    Igaz az is, hogy minden számítógép mellé nem lehetett borkóstolót felállítani, aminek a fater igen csak örülne, de hát azért meg van nélküle.
    Átjár az Öregem Budafokra, mert ízlik neki az a jó kis bór, amit ott tárolnak.
    Igaz a beígért kompjárat nem indult meg de szeretné.
    🙂

  45. Jeniszej szerint:

    Kedves
    Macskaköröm közé szorult mondatjel!
    Miattam a világért se strapáld magad. Foglalkozz valami hasznosabb dologgal, mert már én javíthatatlan vagyok.
    Ezt ajánlom neked, hidd el tiszta szívemből.
    És még azt is ajánlom, hogy a gyógyszerekről ne feledkezz meg.
    Ajánlani tudom neked, hogy esténként egy jó pohár vörös bórt. Igyál meg.
    😀

  46. Jeniszej szerint:

    Kedves
    Macskaköröm közé szorult mondatjel!
    Miattam a világért se strapáld magad. Foglalkozz valami hasznosabb dologgal, mert már én javíthatatlan vagyok.
    Ezt ajánlom neked hidd el tiszta szivemből.
    😀

  47. Jeniszej szerint:

    Majd el felejtettem egy lőszer és fegyvergyárosnak nem állítanák emléket.

  48. " ?! " szerint:

    Kedves “Jeniszej”!

    Nem leptél meg azzal a kijelentéseddel, hogy már javíthatatlan vagy.
    Viszont, ha ezt magad is tudod, akkor szerintem célszerű lenne kevesebbet nyilatkozni.
    De ha nem tudod visszatartani, akkor hagyd, hogy kijöjjön! Nehogy ……………..

    A gyógyszerekkel kapcsolatos ajánlatra válaszolva közlöm, hogy nem élek gyógyszerrel.
    A jó vörös bort viszont szívesen megiszom (akár veled is), annak ellenére, hogy a kedvenc italom a rum.

  49. anticsóka szerint:

    Jeniszej:
    A kocsmába járó, köztudottan nem túl magas iskolázottságú közönség igencsak megorrolna rád, ha bór-ral itatnád őket bor helyett.
    Viszont a bórt lehet hogy a patikusod neked ajánlotta, mivel csökkenti a kalcium és a magnézium ürülését a vizelettel, ezáltal segíti a csontképzést, akadályozza a csontritkulás kifejlődését. A bór leginkább tengeri eredetű élelmiszerekben fordul elő. Jelentős hazai források még a különböző, több-kevesebb bórt tartalmazó ásványvizek. A tejben is kimutatható valamennyi bór.
    Egészségedre!

  50. islander szerint:

    zsír..:-)

    mit tudtok ti rágódni az elcseszett múlton…

  51. nagyapó szerint:

    Gordon péntek 23:54-kor!
    Nagyon szépen másol, de amikor gondolkodni is kell, baj van. Javasoltam írjon a Tóráról, nem sikerült, csak egy silány másolat. Most javaslom, keressen leírást a Talmudról is.
    Apropó a zsidók kipát viselnek, nem sábeszdeklit. Muhaha. (idézet Gordontól).

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.

  52. nagyapó szerint:

    T. Jeniszej! Azért érdemes elolvasni a cikket is „A folyami monitor rekonstrukcióját egy nagyobb európai uniós pályázat keretében végezték. A 350 millió forintos EU-s támogatásból a Lajtán kívül két gőzhajó……” Ezek után nem volt érdemes egy műszaki, haditechnikai remeket felújítani?

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.

  53. Gordon szerint:

    nagyapó:
    2010. augusztus 21., szombat 22:29-kor

    “Apropó a zsidók kipát viselnek, nem sábeszdeklit. Muhaha.”

    Nos én nem értek ehhez, és nagyapó érintettként láthatóan sokkal jobban otthon van ebben a témában, de a sábeszdekli név alatt az alábbi infót találtam:

    sábeszdekli: zsidó férfiaknál a kör alakú fejfedő; egyéb elnevezések: kipa, kapedli
    – bővebb infó:

    http://caddik.shp.hu/hpc/web.php?a=caddik&o=Ja8wgvub92

    Nyílván nagyapó majd elmeséli nekünk, hogy mit mikor kell hordania és miért. Én csak annyit tettem, hogy egy barátomnál felpróbáltam a fejfedőt, és végül kiegyeztünk abban, hogy nem áll rosszul. 😀

  54. Gordon szerint:

    nagyapó:
    2010. augusztus 21., szombat 22:29-kor

    “Most javaslom, keressen leírást a Talmudról is.”

    Nagyapó nem is tudja még, hogy ezzel felvetésével mennyire rossz utcába kanyarodott be. 🙂

    Konkrétan most nem keresek a Talmudról semmit, mert épp olvasom. Részleteket, hiteles forrásból és magyar nyelven. Lásd.: Domán István – Talmud, részletek, kommentárok magyarul. Kiadó: Ulpius-Ház Könyvkiadó, Bp. 2007, ISBN 978 963 254 084 9

    Mindenki érdeklődő számára elérhető a főváros egyes Libri boltjaiban (érdemes megkérdezni, mert már nem mindenhol van). Legalábbis nekem szokásom (több itteni fórumozóval ellentétben), hogy olyasmiről beszéljek melyről fogalmam is van.

    Szóval köszi a tanácsot nagyapó, de szokás szerint lépéshátrányban vagy. 🙂

  55. Jeniszej szerint:

    T.
    nagyapó:
    Nagyon sok pénz – ám! – száz milkó amit elnyelettek vele.
    És az alkalmazott technikából csak makettek találhatok. Pl. a lövegtorony mozgató szerkezet a fő gőzmotor. ezek csak működésképtelen fa modell.(értéktelen
    – nem vetekszik a háromdimenziós fényképekkel sem)
    A lényegesebb részt, a teknő rendbehozatalát mintha a hajógyárban ingyen végezték volna el, jegyzem meg.
    Ettől természetesen a hobbi szinten dolgozó alkotóknak, minden elismerésem.
    Nagyon szép dolog a modellezés.
    Csak kicsit drága, mint olvashattuk.
    Azt mondja a fater nem jó borospincének, mert túlzott mértékben ingadozik a hőmérséklet a teknő belsejében.
    Azt olvasom – szenvedés volt, ezért a matrózok élete rajta, benne. – de a kapitányé sem volt sokkal különb. A hőség, – kondenzálódó emberi lélegzet folyt reggelente a teknő belsejében a falakon.
    A hajót nem kellett, hogy találat érje a saját ágyúinak elsütése is tizedelte őket. Borzasztóan nagy légnyomás alakul ki a nagyot “robbanó, durranó” lövegek miatt.

  56. Jeniszej szerint:

    Tegnapi egészségügyi sétámon egy nagyon szép kecses vonalú elhagyatott hajótestet láttam a Királyerdei komp mellett.
    A vízi cserkész mozgalomnak milyen hasznos darabja lehetne egy ilyen rendkívül kecses hajótest. Gondolom olcsón hozzá, lehetne jutni. Gondolkodom is rajta. Nagyon nagy kedvet kaptam most.
    Az önkormányzat is szívesen támogatná ezt a vízi cserkész mozgalmat-, gondolom, például egy vízparti telekkel, az unió meg lóvéval. Néhány száz milkó pont elég is volna és a sok hobbi társadalmi munka.
    😀 ))))

  57. Jeniszej szerint:

    A ziccert azt nem szabad kihagyni! De nem tudatos volt a felcserélés!
    Ha te így ismered a kocsmák közönségének iskolázottságát, akkor tudatom veled, hogy rossz úton jársz.
    Megbotránkozom rajtad, hogy ilyen “Alacsony iskolázottsági szintű (!)” emberek között iszod a lőrét? Az, aki tudja, vagy igyekszik, hogy miképp kell helyesen írni.

    Ejnye – ejnye anticsóka: – mondja a Fater. 🙂

    Csak mellékesen megjegyzi az Öregem:Te Fiam a
    “hogy” előtt mindig vesszőt kell tenni? – ezt hallotta valahol.

  58. Jeniszej szerint:

    Nem leptél meg azzal a kijelentéseddel, hogy már javíthatatlan vagy.”
    Azt mondja a fater kedves volt ez a kijelentés tőled, látszik, hogy törődsz másokkal is.
    Példás dolog ez a tulajdonságod.
    Viszont saját magaddal is törődjél többet ne csak másoknak, írogasd, mondjad a visszafogottságot.
    Azt mondja a Fater, látja Ő, hogy milyen hosszú lére fogod a mondani valód. – Ja és mindenkit piszkálsz.
    *
    Viszont, ha ezt Magad is tudod, akkor szerintem célszerű lenne kevesebbet nyilatkozni.
    *

  59. Jeniszej szerint:

    Nem érti az Öreg Királyerdei kompnál két hajó is szolgálatban, van.
    Nem lehetne az egyiket Csillagtelepi viszonylatban üzemeltetni?
    Nem kellene szegény Öregemnek kerülni a bórós (!) pinecék-ig

  60. " ?! " szerint:

    Károly Mihály és Linder Béla kártételei: avagy fejtágító „Gordon”-nak és „Jeniszej”-nek.

    Az első világháború végén, annak ellenére, hogy Magyarország területén egyetlen idegen katona sem tartózkodott, 1918. november 1.-én Károlyi Mihály hadügyminisztere, Linder Béla hadügyminiszter úgy rendelkezett, hogy a katonáinknak fegyver, lőszer és felszerelés nélkül kell megérkezniük Magyarországra.

    Ezek a hazaárulók csak azzal törődtek, hogy a hazatérő fegyveres embertömeg veszélyt jelent a forradalmukra, de azzal nem törődtek (vagy direkt azt akarták), hogy a külországi frontokról hazatérő katonáink határátlépés előtti lefegyverzésének az eredményeként Magyarország teljesen védtelenné válik.

    Lindernek az erőszakot, mint konfliktus megoldási módot elvető pacifizmusát, Károlyival a gyakorlati politikába kívánták átültetni, és fölöslegessé akarták tenni a haderő létét.

    Politikai alapelveik sarkalatos pontjait Wilson amerikai elnöknek a beszédeiben körvonalazódott elvek jelentették, amelyeket 1918 novemberében a Károlyi-kormányon kívül senki sem vett komolyan.

    A katonák hazatérésekor a határ túloldalán működő nemzeti tanácsok a magyar kormány felhívását lobogtatva szorgalmazták a katonáink lefegyverzést.

    A magyar oldalon pedig az agitátorok lepték el a legénységet azzal, hogy a királyt elzavarták, nincs többé hadsereg, a katonák ne engedelmeskedjenek a tisztjeiknek, és menjenek haza.

    A mégis teljes fegyverzetben hazatérő alakulatokat a hatóságok leszerelték és feloszlatták.

    1918 november közepéig 1 200 000 katonát szereltek le, december végére pedig a személyi állomány leszerelése teljesen befejeződött.

    Közben a szerbek már a demarkációs vonalnál jártak.

    A csehek november 11-én törtek be Magyarországra.

    A románok november 13-tól kezdték meg a demarkációs vonalhoz az előnyomulást.

    A Károlyi-kormány, az antant szimpátiában bízva, hadsereg nélkül szemlélte az eseményeket és jegyzékben tiltakoztak az agresszió ellen az antantnál.

    A politikájuk csődjét Károlyiék az 1918 december 18-i minisztertanácson látták be először, amikor Buza Barna és Lovászy Márton miniszterek a kormány lemondását javasolták.
    Jászi Oszkár akkori szavai: „… miután ezzel a politikával az antantnál a kormány célt nem tudott érni, szükség lenne egy olyan kormányra, amely seregeket gyűjt és kiveri a románokat és a tótokat.”
    Lovászy szerint: „… ez a kormány befejezte szerepét. Lekötötte magát egy módszerhez, amellyel nem lehetett boldogulni, ezért távoznia kell.”

    A kormány lemondására azonban – a bolsevizmus veszélyére hivatkozva – nem került sor.

    Károlyi és Linder katonapolitikája a fenti módon tette kiszolgáltatottá az országot.

    A hadsereg teljes megsemmisítésével lehetővé tették az országnak a trianoni diktátum szerinti szétdarabolását, az agresszív szomszéd országok számára Magyarország természeti kincsekben leggazdagabb 2/3-ának a megszerzését.
    Pedig ez ugyanúgy elkerülhető lett volna, mint az Törökország esetében megtörtént.

    Törökországban Kemal pasa vezetésével elutasították az antant hatalmak által a „sévres”-i békeszerződésben előírt, az ország szétdarabolását eredményező feltételek elfogadását, majd 3 évig tartó harcok árán kiverték az országból az antant csapatait és megőrizték az országuk területi egységét.

    Ugyanezt Magyarország is megtehette volna, ha a magyar nép (elsősorban Budapest lakossága) a kozmopolita ál-békegalambok agitációjának bedőlve, 1918 őszén nem a hazaáruló Károlyi Mihály és Linder Béla kezébe adta volna az ország irányítását.

    Folytatás következik. (Ha lesz időm.)

  61. nagyapó szerint:

    Gordon!
    A másolatokat értelmezni is kell. Menjen el a Siratófalhoz (gy.k. Jeruzsálem) és, ha nincs fejfedője, kérjen sábeszdeklit! Hogy mit kap, azt nem vágja zsebre, ugyanis a sábeszdekli pejoratív.
    Ami a Tórát illeti olvasgassa nyugodtan. A Tórának ugyanis NINCS HITELES MAGYAR FORDÍTÁSA, amik vannak, azok kilúgozott változatok.
    Ami Horthyt illeti, érdemes tanulmányozni pályafutását, harcait, nem csak a szocializmus hazugságait ismételgetni.

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.

  62. Jeniszej szerint:

    Értelmetlen halál a lőszer és fegyvergyárak miatt.
    Pesterzsébet nagy részét három angol légitámadás (1944. április 3-án, 13-án és 16-án) döntötte romba. A halottak száma 213 volt és ezres nagyságrendű a sebesülteké. A lakóházak közel egyötöde romossá vált. Teljesen romba dőlt a városháza (tornyainak felépítésére máig sem volt pénz), leégett a villanytelep, súlyosan megsérül a Széchenyi utcai polgári iskola és még számos iskola, valamint a vasútállomás. A városi tanács Albertiba költözött. A túlélők máig tűnődnek azon, hogy miért kapta a város ezeket a szörnyű szőnyegbombázásokat. Többen a csepeli, a ferencvárosi katonai célpontok közelségét vélik felfedezni ebben, mások azt a néhány mozgó német légelhárítót teszik felelőssé, akik az átvonuló repülőgépeket rendszeresen lőtték hol egyik, hol másik utcasarokról.

  63. Szabó jános szerint:

    Tisztelt barátaim!
    Ez a hadihajó egy műszaki emlék. rendbehozatala egy gesztus és a tett maga nem irányul senki ellen. Úgy tudom és emlékezem rá, hogy az ilyen hadihajókhoz kiegészítő felszerelésként a fedélzetet borító napvédő ponyva tartozott a ponyvát tartó vasváz rendszerrel együtt. Nem tudom elképzelni, hogy a hajón belül belső faburkolt és így egy primitívebb hang és hőszigetelés ne lett volna.
    Nekem változatlanul teszik a jármű még így vontatva is.

Itt lehet hozzászólni !