Nagy és érdekes vállalkozásba kezdett néhány Pannónia-fanatikus: a régi motorjaikkal fedezik fel Magyarország ágát-bogát. A fenti rész különleges, hiszen az országjárók Csepelre érve természetesen megnézik a motorok szülőhelyét is, visszaidézve azokat a magyar motorgyártás szempontjából daliás időket. Aki a sorozat többi részére is kíváncsi, itt csemegézhet.
Isten veled hazánk! – Dokumentumfilm a svábok kitelepítéséről
Anno magazin: hadifoglyok, magyarok, németek kitelepítése 1945 után, régi filmhíradók bemutatásával
Január 19-én, szombaton emlékezünk meg a Magyarországi Németek Elhurcolására. 1946-ban ezen a napon indult el az első vagon Budaörsről, ezzel vette kezdetét a magyarországi német kisebbségek kitelepítése.
A kitelepítés lebonyolítására felállított Népgondozó Hivatal adatai szerint a magyar kormány 1946 és 1948 között legalább 185 ezer német nemzetiségit fosztott meg állampolgárságától, valamint teljes ingó és ingatlan vagyonától, s telepített ki az éhező és romokban heverő Németországba. Csepelen a reggel 9 órakor, a Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban tartott istentisztelet után emléktáblát lepleztek le a polgármesteri hivatal falán.
A Pesten született világhírű írónak, Arthur Koestlernek mégis igaza lehet: új genetikai vizsgálatok alapján a ma élő zsidóság 90 százaléka csak kis részben közel-keleti, azaz szemita eredetű. A kelet- és közép-európai zsidók inkább kaukázusi népekkel rokoníthatók. Ezzel gyakorlatilag megdőlt az antiszemitizmus genetikai alapja.
Az európai zsidóság – amely a világ 13 milliós zsidóságának 90 százalékát jelenti – eredetéről régóta vitatkoznak a szaktudósok. Sokáig megmosolyogták az 1905-ben Budapesten született író, Arthur Koestler “fantasztikus elméletét”. Eszerint a volgai, doni pusztákról és az elő-kaukázusi térségből érkezett az európai zsidók őseinek zöme, az egykori kazár birodalom területéről – és nem Palesztinából. Koestler – aki a Sötétség délben című antisztálinista művével vált világhírűvé – ezt az elméletet egy 1976-os könyvében, A tizenharmadik törzsben fejtette ki, amely 1990-ben jelent meg magyarul. (tovább…)
Az utcanévtábla üzenet, amely arra hív fel, hogy ismerkedjünk a névadóval és tanulni tőle. Mit tanulhatunk Teller Edétől, aki 10 éve távozott el, és éppen 20 éve járt itt, Csepelen? (tovább…)
A Csepeli Gerincút első szakaszát 2012. november 22-én adták át, ma pedig – Teller Ede születésének 105. évfordulóján – a közterület hivatalosan is az atomfizikus nevét viseli.
Ahogy Németh Szilárd polgármester elmondta, sem a tavaly nyári kerületei testületei, sem az októberi fővárosi közgyűlési ülésen nem volt vita, amikor a képviselőknek dönteniük kellett a csepeli polgármester javaslatáról: a képviselők egyhangúlag megszavazták, hogy Teller Ede, a magyarságát mindvégig megőrző atomfizikus legyen az új útszakasz névadója. (tovább…)
A 70. évforduló alkalmából a második világháborúban, a Don-kanyarban harcoló 2. magyar hadseregre és az odaveszett több tízezer katonára emlékezett Csepel január 14-én.
A Szent Imre téren koszorút helyezett el a hősök emlékhelyénél Hende Csaba honvédelmi miniszter, Németh Szilárd polgármester, valamint a Fidesz, Jobbik, MSZP és a Vitézi Rend képviselői. (tovább…)
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önöket a Magyarországról elhurcolt németek emléknapja alkalmából tartandó 2012. január 19-i megemlékezésére, melynek keretében emléktáblát avatunk a polgármesteri hivatal falán.
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében tisztelettel meghívom Önöket a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei között számon tartott, a Don-kanyarban vívott csata 70. évfordulója alkalmából megrendezendő ünnepségre. (tovább…)
101 éve, 1912. január 9-én kedződött meg az SMS Csepel nevet viselő Tátra-osztályú rombolóhajó építése a Ganz Danubius fiumei hajógyárában. A hajó az első világháborúban részt vett a Durazzói és az Otrantói csatában. A maga idejében gyors és korszerű egység volt, sok bevetést teljesített.
1913. december 29-én állt szolgálatba SMS Csepel névvel, a ma Budapesthez tartozó, akkoriban még önálló Csepel településről kapta nevét. A háború kitöréséig Pólában állomásozott. (tovább…)