Csepel.hu
Lezárult a Nyirő József kárpát-medencei irodalmi és műveltségi verseny első fordulója – ennek apropóján tartott sajtótájékoztatót dr. Cserhalmi Zsuzsa irodalmár és dr. Takaró Mihály irodalomtörténész január 21-én.
Ahogy az irodalomtörténész elmondta, sokan jelentkeztek a vetélkedőre, s ami külön öröm, nemcsak a határon túli, hanem az anyaországi középiskolák is igén szép számmal adták be pályamunkáikat. Az első forduló az erdélyi prózával foglalkozott: a dolgozatok témájául a történelmi regényt jelölte meg a szakértő zsűri.
„Sok értékes, tartalmas munkát olvashattunk, végül 16 csapat dolgozatát tartottunk színvonalában méltónak arra, hogy továbbjuttassuk a második fordulóba” – tett hozzá Cserhalmi Zsuzsa. A második forduló az erdélyi lírával foglalkozik: Reményik Sándor, Áprily Lajos és Tompa László, vagyis Helikoni Triász költészetének elemzése, értékelése a feladat. A harmadik fordulón pedig – ami már a csapatok szóbeli mérkőzése lesz – mindkét témakörből számot kell adniuk a tudásokról a középiskolásoknak.
Forrás: csepel.hu
Vátesz egy lapáttal rátesz.
Közben az a hír járja, hogy a Madarász kórházban megszűnik a gyermeksebészeti ügyelet.
Lehetne ok nyomozni!
felix!
Ez a hír a zsidó-magyar kultúrharc (vagy régebbi nevén a népi-urbánus vita) egyik állomásáról szól. Az ön hozzászólása egy másik állomásról.
Béla!
Nincs zsidó-magyar kultúrharc.
felix!
Ön csak azt hiszi, de…
Béla!
Ja akkor biztos úgy van.
Persze hogy van. Nem bírják megemészteni, hogy a magyarok 6300 éve ismerik az írást (tatárlaki rovásírásos koronglelet), miközben ők csak ie. 900 körül érkeztek Kánaánba birkát és kecskét legeltetni. Hol a fenében töltötték az elmúlt 5773 évet?
Hát igen, minden izraelita ezzel problémával kel és fekszik.
Az is lehet, hogy ez csak a salakmagyarnak jelent gondot.
salakmagyar!
Már megint hazudtál.
Semmi sem bizonyítja a lelet és a magyarok szoros kapcsolatát.
Nekem nem okoz gondot, hogy hol töltöttétek az 5773 évből levonva 2013+900-at, tehát az azt megelőző 2860 évet. Hát az indiai Thar sivatagban, a cigányok szomszédságában, onnan van a kölcsönös szimpátia! II. Ramszesz is a hettitákkal és a hurritákkal (Mitanni) csatázott Kádesznál, azon a vidéken akkor még egy fia sémita, azaz asszír nem volt, zsidó meg pláne nem. Mellesleg a hettiták és a hurriták is főként szkíták voltak, de még az ie. 1700-1600 körül Egyiptomot uraló hikszoszok is. Mind kiváló lovasnépek voltak, sőt íjfeszítő népek, a harciszekeret a hurriták találták fel. Azután meg jöttek a kecskepásztorok, akik azt fantáziálták hogy kazárokként lovagolni is tudtak. A kengyelt a magyarok találták fel, de nem csak a lólengés nevű sportban világelsők, bármely magyar csikós szőrén is megüli a lovat!
Mi a baj a tatárlaki koronggal, nem a magyarok ásták ki, a román régészek meg nem érdekeltek a mi ősíségünk bizonyításában. Sajnálhatjátok, nem héber felirat van rajta!
Salakmagyar!
Hallgasd meg a magyar szakember véleményét, fent van a neten keresd meg.
Már megint a beteges már nem mániád, hanem egyértelmű hazudozásod.
Le nullázódtál.
Ez már más mint a Kórus utcában paraszt gyerekké válni.
Nem olvasom zsidó szakértők munkáit, mert nem ülök fel a hasbarának!
Te szerencsétlen salakmagyar!
A Duna TV arról híres, hogy zsidó szakértőt hív be a stúdiójába.
Te szerencsétlen vagdalkozó barom.
Persze hogy azt. Lépten nyomon mutogatják az RMDSZ magyar nevű zsidó vezetőit is (Markó, Kelemen Hunor, stb.).
Emberek VÁTESZEN kívül mindenki zsidó.
Ezt jó ha tudjátok magatokról.
Leírtalak.
1/2x, te egy undorító barom vagy a jelzőiddel !
Próbáld meg a más véleményét tudomásul venni, még akkor is, ha nem értesz vele egyet !
Amit itt műveltek, annál lejjebb nincs! Ennyi provokátor és hülye!
Csak a rend kedvéért! A kengyelt i.e.200 /esetleg500/ körül Ázsiában találták fel. Innen terjedt el az akkor ismert világban.
spectator!
És a Te jelzőid?
“Közben az a hír járja, hogy 1/2aszű1/x megint lopott!!”
Lehetne ok nyomozni!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Joságos, a magyarok bejövetele előtt melyik európai nép használt kengyelt? És melyik nép találta fel Ázsiában a kengyelt? Talán mégis a magyarok?
ebihal !
Ez csak a viszonzás volt felix megnyilvánulására.
Egyébként naponta többször is átolvasom a hozzászólásokat. sokszor kellene figyelmeztetni kollégáinkat a jó modorra.
joságos Minden stimmel, de mi az i.e.? isten előtt, vagy idő előtt. esetleg időszámítás előtt, avagy időszámításunk előtt?
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Vátesz, nem a magyarok voltak! Pontos adatok/egyértelmű, cáfolhatatlan/ nincsenek. Először Indiában írnak egy eszközről amelybe a lovas a nagy láb ujját dugta és így szált fel a lóra. Ezt i.e. 200-500 körülre teszik. Más források Kínának tulajdonítják az eszköz kitalálását.Itt i.e 300-ról szol a történet. Ez a ma elfogadott helyzet. Akár tetszik magának akár nem.
nagyapó! Maga tényleg ennyire sötét? Ha igen iratkozzon be a mindenki iskolájába. Amúgy i.e.=időszámítás előtt
i.e. = szerintem a ma érvényes időszámítás “0” éve (kb. Krisztus születése) előtti idő értendő.
A kengyelbe a lovas nem a nagy lábujját teszi, hanem a lábfejét! Ezért tudtak a magyarok hátrafelé nyilazni, mert a nyereg és a két láb három ponton szilárd pozíciót biztosított nekik! Európában miért nem ismerték, sőt a hunok sem ismerték, mert akkor az európai népek már ismerték volna, mire a magyarok bejöttek! Egyébként az alsónadrágot is a magyarok találták fel vagy hozták be Európába. Az autentikus római, német-római sőt skót viselet alatt sem volt semmi, csak a csupasz fenék.
A boszorkányok azért nem viseltek bugyit mert úgy jobb a fogás a söprűnyélen! ))) 😛 (((
Vátesz! mindegy, hogy maga mit mond az igazság az amit leírtam!
Vátesz! NEM! A források nem egyértelműek.
spectator!
Azok nem jelzők hanem vélemények, ezért fogadd el szó nélkül.:)
Néhány napig nem voltam gép előtt, és úgy néz ki elszabadultak az indulatok. Akkor azért valami mégis csak van a levegőben.
Ebben a színházi évadban voltam a Spiró György:Koccanás című darabján, és nem a “…jönnek a magyarok, jönnek a szarból..” strófája járt elsősorban a fejemben, és elolvastam két Nyirő művet is, a Madéfalvi veszedelmet és A sibói bölényt, és itt sem az járt a fejemben, hogy az író miért maradt a Szálasi-féle parlament tagja. A Spiró darabban nem volt magyarellenesség, és a Nyirö művekben sem volt antiszemitizmus.