Csepel.info

Csepel.hu

Számos olyan utca található Csepelen, melynek névadójáról nem sokat vagy éppen semmit sem tudunk. Ki lehetett vajon Csehi Mihály, Bud János, vagy Csepely Mátyás?

Néhány királyerdei utca névadójáról dr. Bolla Dezső helytörténésszel beszélgettünk, aki Csepel története című könyvében is írt erről a témáról.

1935-ben közel 4600 telket parcelláztak a Királyerdőben és az akkori helyi elöljárók olyan névadókat kerestek, akik az idők próbáját is kiállják. Ezért az egykori csepeli ispánokról, tizenhárom utcát neveztek el: mindezt én is Perényi József 1934-ben megjelent könyvéből tudom. Az ispán a vármegyék királyok által kinevezett első embere volt. A csepeli ispánsághoz tartozott Solt, Dömsöd, sőt egy időben – a XV. században -, Gárdony, Adony és Martonvásár is. A korabeli írások szerint az első csepeli ispán Tiborc (1217) volt. Nevéhez fűződik – többen között –  az 1222-es Aranybulla egy olyan záradékának kieszközlése a királynál, amely szerint törvényes jogalapjuk van szembefordulni az uralkodóval, ha nem teljesülnek az okmányban rögzített pontok. Az ebből is adódó cselszövéseket Katona József írta meg Bánk Bán című történelmi drámájában. Tiborczot Gál (1259), Bud János (1293), Bessenyő Bekő (1342), Vesszős fia János (1371), Hardi Miklós (1389-1402), Turóczy Balázs (1435), Sáfár Péter (1438), és Pakos Imre (1440) követi az ispánok sorában.

– Ha jól tudom volt egy ispánunk, aki egyben az ország nádora címet is birtokolta, és egy olyan történelmi időben viselte rangjait, amikor jó időre megállítottuk az egész Európára veszélyt jelentő törököt.

– Ő Garai László volt, aki igen nehéz időkben volt Csepel ispánja. Neve összeforrt a Hunyadi családdal, hiszen Anna lányát Mátyás vette volna el, ám Csehországból való szabadulása érdekébent a cseh királynak ígérte a lányát. Másik gyermekét, Garai Máriát korábban Hunyadi László jegyezte el, de mint tudjuk, őt kivégezték. Később Garai László szembefordult Hunyadi Mátyással is.

Összesen 18 ismert ispánja volt Csepelnek, de kevesekről tudunk ilyen sokat, mint Garai Lászlótól.

De haladjunk tovább: Farkas László (1456), Csepely Mátyás (1484) és Csehi Mihály (1518) közül az utóbbiról van kőbe faragott írásos emlékünk, ami a tököli templomban található. Latin nyelvű feliratát dr. Bokor Imre fordította magyarra. Így szól: „Sírja a kiváló Csehi Mihálynak, ezen Csepel-sziget ispánjának, aki Szent András apostol ünnepén halt meg, a megváltás 1519. esztendejében.” Ennek a táblának a Helytörténeti Gyűjteményünkben megtalálható a pontos másolata. Külön érdekesség még, hogy az utcanevünkben lemaradt az i betű, így helytelenül Cseh Mihály a Szent István útból nyíló utca elnevezése.

Azt nem tudjuk, miért csak tizenhárom ispánról neveztek el utcát Csepelen.

Forrás: Csepel.hu

This entry was posted on 2013. január 24. csütörtök at 10:45 and is filed under Csepel, Közterületek, Történelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.