Csepel.hu
Polgármester Úr, Kedves Kollégáim és Barátaim!
Az utcanévtábla üzenet, amely arra hív fel, hogy ismerkedjünk a névadóval és tanulni tőle. Mit tanulhatunk Teller Edétől, aki 10 éve távozott el, és éppen 20 éve járt itt, Csepelen?
Vermes Miklós, a mi „Muki bácsink” 3 éves volt, amikor Teller Ede 1908-ban Budapesten megszületett. Már gyermekként szerelmese lett a számok világának, a zenének és a magyar költők verseinek. Amikor tíz évesen a Pázmány Péter Tudományegyetem Trefort utcai gyakorlóiskolájának tanulója lett, már németül és angolul is értett. 1925-ben, amikor érettségizett Teller Ede már a középiskolai matematikai és fizikai versenyek egyik győztese volt, majdnem profi zongorista, és a magyar irodalom legszebb verseinek ihletett tolmácsolója volt.
1925-ben a József Nádor Műegyetem vegyészmérnöki karán kezdte meg egyetemi tanulmányait, de a következő évben már az akkori világ egyik vegyipari központjának, Karlsruhenak egyetemén tanult matematikát, kémiát és fizikát. Itt ébredt tudatára annak, hogy – ahogy később írja — „ami ifjúságom idején a 20. század első három évtizedében a fizikában történt, olyan gyönyörű, talán még szebb, mint a reneszánsz művészet vagy a barokk zene”.
18 évesen belevetette magát az 1926-ra éppen kialakuló új természettudományos világkép, a kvantummechanika tanulmányozásába. Ekkorra Planck, Einstein, Rutherford, Marie Curie, de Broglie, Bohr, Schrödinger és az ifjú Heisenberg munkássága nyomán megszületett az anyag belső világát is megmagyarázó, a kémiát és a fizikát egyesítő kvantumfizika.
A 18 éves Ede kereste a legjobb iskolát, a legkiválóbb mestert. Karlsruhéból a Müncheni egyetemre ment, majd hamarosan Lipcsében jelentkezett az akkor újonnan kinevezett 27 éves professzornál, Werner Heisenbergnél, akinek doktori iskolájában 1930-ban, 22 évesen, a hidrogén-molekula-ion ma is érvényes elméletének kidolgozásával doktorált.
Göttingában kapott kutatói állást, de a nagyszerűen induló fiatal kutatónak három év múlva, 1934-ban már menekülnie kellett Németországból. Niels Bohr a Koppenhágai Elméleti Fizika intézetébe hívta, ahol nagyszerű csapat dolgozott, többek között George Gamow, a későbbi szerzőtárs és Nobel-díjas jó barát. 1934-ben itt kötött házasságot, Harkányi-Schütz Auguszta Máriával, „Micikével”, aki élete végéig szeretett társa és hűséges segítője lett.
A közben Amerikában, a Goerge Washington Egyetemen professzori állást elnyerő Gamow 1935-ben társ-professzornak meghívta az akkor 27 éves Edét, aki így amerikai egyetemi tanár, 1941-től amerikai állampolgár lett.
Az intenzív kutatómunka évei folytatódtak. 1936-ban Gamow-val együtt adtak magyarázatot az atommagok betabomlására, 1937-ben született a fizikai-kémia ma is fontos JahnTeller-törvénye, és 1938-ban a csillagok, közöttük a Nap energiatermelését a magfúzióval magyarázó GamowTeller elmélet.
33 éves, amikor az atombomba fejlesztését kitűző „Manhatten Project” munkatársaként együtt dolgozott Enrico Fermivel és Robert Oppenheimerrel. Chicagoba, Berkeley-be, majd Los Alamosba vezetett az útja.
1947-től Teller Ede lett az energiatermelő atomreaktorok biztonságával foglalkozó állami bizottság elnöke. Az Egyesült Államok Reaktorbiztonsági Bizottsága minden tervezett reaktort megépítése előtt bevizsgált, mindig az elképzelhető legnagyobb üzemzavarokat is feltételezve. E kutatás kapcsán ismerte fel a „Teller-effektust”, amely a neutron láncreakció megszaladásának veszélyére mutatott rá. A Bizottság javaslata alapján leállították és betiltották az u.n. grafitvíz reaktorok üzemét. A Szovjetúnióban tovább működtek e veszélyes reaktorok, és 1986-ban Csernobilban a Teller által előre jelzett „megszaladás” súlyos tragédiához vezetett.
Az amerikai atomreaktorok biztonságának elérésében Teller Edének elévülhetetlen érdemei vannak. Nevéhez fűződik az inherensen biztonságos u. n. TRIGA reaktorok kidolgozása.
Éppen húsz éve annak, hogy Teller Ede Micikével együtt itt járt Csepelen, a ma már Károli Gáspárról elnevezett, akkor még Tanácsház utcában.
Teller Ede – ahogy a legkiválóbb csepeli fizikatanárok, Vermes Miklós, az itt ülő Krassói Nelli is — mindig szívén viselte a természettudományok tanítását és a természettudományos műveltség terjesztését.
Aggodalommal figyelte, hogy a természettudományos „írástudatlanság”, és a tudománytól és eredményeitől való félelem napjainkban vészesen terjed.
Küzdeni próbált a tudatlanság, az áltudományok és az ostoba tévhitek ellen. „Physical Sciences Appreciation Course”-okat tartott.
A modern természettudomány kritikus problémáit megmagyarázó előadás-sorozatot tartott, amiről könyv is készült: Conversations on the Dark Secrets of Physics címmel. Ezt fordította magyarra Csurgayné Ildikó, és e közös munkához kapcsolódva került sor Teller Ede és Micike csepeli látogatására is.
A magyar fordítás címe A fizika nagyszerű, mert egyszerű. Nem véletlenül.
Teller Ede meggyőződése volt, hogy ugyan sokan azt gondolják, hogy napjainkban a tudás oly gyorsan nő, hogy képtelenség követni, ez egyszerűen nem igaz!
„A természettudomány a logikát és az egyszerűséget keresi – és találja meg – a természetben. A matematika pedig arra törekszik, hogy az emberi gondolkodásban teremtsen rendet és egyszerűséget.”
A természettudományos és matematikai műveltség birtokában, ahogy egyre több dolgot megértünk, egyre egyszerűbbnek látjuk az anyagi világot. Egyre egyszerűbbnek és egyre gyönyörűbbnek.
„A ma tudománya a holnap technológiája” – mondta gyakran. A huszadik század gyermekei ezt sokszor megtapasztalhatták, de a természet megértése nemcsak hasznos. A természet ismerete csodálatos szépségeket tár fel, és tanulásaművelése sok öröm forrása is.
A természettudományos írástudatlanság nemcsak az emberi életet magát veszélyezteti, nemcsak a megélhetéstől fosztja meg a családokat, de az élet sok örömétől is.
Középiskolában tett látogatása során így szólt egy aggódó diákhoz: „Nincs okod a félelemre, ne félj. Van fejed és van szíved. … és én hiszem, hogy a fejed és a szíved jól együtt tudnak működni”.
Amikor 56 éves távollét után, először hazatért, 1990-ben, meghatódva találkozott újra szeretett Budapestjével. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta, visszakapta magyar útlevelét, és ezt követően rendszeresen hazalátogatott. Sokan találkozhattunk vele, tanulhattunk tőle, nemcsak fizikát, de bölcs hazaszeretetet is.
„… hosszú éveken át nem léteztem Magyarországon. 80 születésnapom táján újjá születtem. Most, mint ilyen újjá született magyar mutatkozom be önöknek” – mondta.
Az utcanév tábla emlékeztessen bennünket, de különösen az ifjúságot Teller Ede világraszóló eredményeire, hazatérésére, és tanítson a természettudományok, a zene, a magyar nyelv és irodalom szeretetére. Tanítson egymás tiszteletére, azaz a bölcs hazaszeretetre.
Forrás: csepel.hu
Szép, nyugodt élete lehetett Micikével, bűntudatban élni, hogy a világ legpusztítóbb fegyverének kitalálásában elkészítésében segédkezett, – melytől milliók haltak meg.
“Tanítson egymás tiszteletére, azaz a bölcs hazaszeretetre.” 🙂
Szerintem egy kicsit foghíjasra sikerült Teller Ede bemutatása, mert dr. Csurgai Árpád előadásából kimaradt Teller életének az atom- és hidrogénbomba megalkotására 1938. és 1947. között, valamint a csillagháborús programra az 1980-as években fordított, de Teller Edét leginkább jellemző alábbi időszakok ismertetése:
“Teller 1939-ben egyike volt azoknak, akik felismerték annak veszélyét, hogy német tudósok felfedezték az atommaghasadást, ezét Szilárd Leóval és Wigner Jenővel figyelmeztető levelet írtak Roosevelt elnöknek, majd Einsteint rávették a levél írására és a levélnek az elnökhöz továbbítására.
Az Einstein által aláírt levelük eredményeként indították el Los Alamos-ban az amerikai atombomba előállítása céljából a Manhattan-projektet.
Teller Ede, Szilárd Leóval és Wigner Jenővel a Los Alamos-i laboratóriumba került, ahol Oppenheimer vezetésével készült el az első amerikai kísérleti atombomba, valamint a Hirosimára és Nagaszakira ledobott két atombomba.
Teller már 1940-ben vizsgálta az atombombánál nagyobb teljesítményű hidrogénbomba létrehozásának a lehetőségét.
A két atombomba Japánban történt bevetése után, a Los Alamos-i tudósok jelentős része ellenezte a következő nukleáris fegyvergeneráció kifejlesztését, de Teller nagy energiával küzdött egy új termonukleáris kutatólaboratórium létrehozásáért.
Amikor a Szovjetunió felrobbantotta az első atombombáját, Truman elnök elrendelte a fúziós fegyver kidolgozását, és az amerikai Atomenergia Bizottság megalapította a Lawrence Livermore Laboratóriumot, amelynek Teller előbb a tanácsadója, majd igazgatóhelyettese, végül igazgatója lett.
Ezekben a beosztásaiban végzett munkájával Teller olyan jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy sikeresen megalkották és kipróbálták az első amerikai hidrogénbombát, hogy
Teller ezért világszerte „a hidrogénbomba atyjának” nevezik!
A nyolcvanas években Teller Ede kezdeményezte az Egyesült Államok elnökénél a csillagháború néven ismertté vált rakétaelhárító-rendszer kifejlesztését is.
Ez a fejlesztés az Egyesült Államok és a Szovjetunió között olyan fegyverkezési versenyt eredményezett, amely jelentősen hozzájárult a szovjet gazdaság meggyengüléséhez és Európában a szocialista rendszer összeomlásához!”
Most Ti jöttök bértollnokok, de ne a személyemre, hanem az általam fent leírtakra koncentráljatok!
Púpos!
Ezt nem te írtad, hanem másoltad. Más tollával ne ékeskedj! A kommentek arról szólnak, hogy önálló véleményt formálsz jól megalapozott érvekkel.
szigetország!
Feltételezem azért van igézőjelek között!
Bár a Semmijen Zsoltnál lennél ilyen igényes! ))) 😛 (((
Figyelj, Te “szigetország” fedőnéven vitézkedő és magát “országnak” képzelő szánalmas idióta!
Tudom, hogy a Te szellei képességedből kiindulva elképzelhetetlen, hogy a 17:14-kor elküldött hozzászólás az én művem, de közölhetem, hogy azt a szöveget – a témával kapcsolatos saját ismereteimre alapozva – az első szótól, az utolsó szóig én írtam!
(Az idézőjelek se tévesszenek meg, és vitéz bihari Grünt sem, mert azokkal csak a bejegyzés kiegészítéseként leírtakat választottam el a véleményemtől!)
Ezzel a tájékoztatással egyúttal biztatást adok részedre, és a többi bértollnok részére is arra, hogy minden tudásotokat bevetve próbálják megcáfolni azokat, amit 17:14-kor az idézőjelek között leírtam!
Tehát rajta, Te csak pofátlankodni tudó gerinctelen szellemi toprongy, és személyeskedő szemtelen röfögés helyett, próbáld megcáfolni az általam leírt tényeket, vagy ezek leírásának az indokoltságát!
Utóirat:
Nézz a tükörbe Te szerencsétlen, és látni fogod, hogy Te nem “szigetország” vagy, hanem csak légyszar a falon, ezért vedd fel a “légyszar” fedőnevet, mert az illik hozzád!
Albert Einstein angol nyelvű levele megtalálható az interneten. Ezt küldte el 1939 augusztus 2-án az amerikai elnöknek. Ebben Fermiről és Szilárd Leóról tesz emlílést, de nincsen benne szó Teller Edéről és Wigner Jenőről.
A levél külön érdekessége, hogy Einstein maga sem tudta pontosan, hogyan lesz szállítható egy atombomba. Nem tartotta valószínűnek, hogy az atombombát légi úton lehessen célba juttatni. (ld. alább)
Albert Einstein
Old Grove Road
Peconic, Long Island
August 2nd, 1939
F.D. Roosevelt
President of the United States
White House
Washington, D.C.
Sir:
Some recent work by E. Fermi and L. Szilard, which has been communicated to me in manuscript, leads me to expect that the element uranium may be turned into a new and important source of energy in the immediate future.
….
A single bomb of this type, carried by boat and exploded in a port, might very well destroy the whole port together with some of the surrounding territory. However, such bombs might very well prove too heavy for transportion by air.
Röhejes, amikor ságvári et. az akadémikusokat oktatja (Idióta Dr. grün t.t., 1/2eszű1/2x , törött gerincű felkiáltójel alakjában).
A szerencsétlen szocik nem jutnak el addig, hogy az atombombát nem a los alamosi tudósok, hanem az amerikai légierő dobta le, Paul W. Tibbets ezredes parancsnokságával.
Nem a tudósok, hanem Amerika politikusai, az elnök, Truman adta a parancsot a szörnyű tettre.
Teller ellenezte a bevetést, elrettentésnek szánta az atombombát, amint később a hidrogénbomba ezt meg is tett.
Országunk Corvin-lánccal tüntette ki.
Teller, mint tudós ízig-vérig antikommunista volt.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Vén pöcs!
Ha a “szigetország” akadémikus akkor elnézését fogom kérni a zoktatásért, mert bátorkodtam felhívni a figyelmét a zigézőjel jelentésére!
Te ismered a régi komcsikat! ))) 😛 (((
Noé s gerinctelen hazugláda nagyapó, mit változtat a 22:25-kor elküldött röfögésed az általam 17:14-kor leírt tényeken!
Jegyezd meg, hogy én nem oktattam ki egyik akadémikust sem (még a szintén Corvin-lánccal kitüntetett akadémikus anyai unoka-nagybátyámat sem).
Kioktatási szándék nélkül egészítettem ki a fenti bejegyzésben leírtakat, függetlenül attól, hogy Teller Ede mint tudós kommunista vagy antikommunista volt”.
A kiegészítést pedig azért írtam, mert senkinek nem áll jogában nemlétezőnek tekinteni, vagy elhallgatni Teller Ede 1938. és 1947. közötti munkásságát, amely időszakban az atom- és a hidrogénbomba megalkotásával foglalkozott!
Noé s a “csillagháború”-ban játszott szerepéről sem illik hallgatni!
Ugye így már egyetértesz a kiegészítésemmel, arcátlanul hazudozó tolvaj hajlamú, köpönyeg forgató volt mszmp-tag “nagyapó”?!
Ha pedig nem értesz egyet, akkor menj el remetének az Ararát-hegységbe!
Azt monya a fater, hogy büszkék lehetünk erre az emberre? – Akit egy dolog foglalkoztatott, az atombomba kitalálása után, hogy miképp lehet egyszerre még több embert “kinyírni.”
“Teller már 1940-ben vizsgálta az atombombánál nagyobb teljesítményű hidrogénbomba létrehozásának a lehetőségét.”
Én és a családom nem büszke erre az emberre, – sőt utálja azt, akinek kényszere támadt a tömegpusztító fegyverek megálmodására.
A Fater foglalkozásköri ártalma, hogy …… 🙂
Jeniszej!
Ilyen erővel Albert Einsteinre sem lehet büszke az emberiség, mert bizony ő maga is szorgalmazta az atombomba kifejlesztését. Erről szól a levele, amelyet 1939-ben írt az amerikai elnöknek.
Másrészt: az atombombát előbb-utóbb valaki kifejlesztette volna, s ha történetesen a náci Németországnak sikerül ez, akkor félő, hogy még nagyobb bajban lennénk. Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede éppen erre a veszélyre figyelmeztetett.
Jeniszej senkire és semmire se büszke, csak a fröccsre ami előtte van.
Az a helyzet, hogy az atomfegyverek rengeteg ember életét mentették meg (a háború viszonylag gyors befejezése az ázsiai fronton) és visszatartották Sztálin degeneralisszimuszt azon elképzelésében, hogy háborúval terjessze a kommunista mételyt.
Az amerikai politikai és katonai elit egy részét nem sokra tartom, de két rossz között kellett választaniuk:
1. Bevetik a nukleáris erőt és gyorsan térdre kényszerítik a fanatikusan harcoló Japánt. Ezzel vélhetően japán és amerikai életek millióit megmentve (helyi civilek + harcoló alakulatok) + küldenek egy egyértelmű üzenetet Sztálinnak, hogy abban a pillanatban kié a katonai fölény (értsd.: nem Sztáliné), tehát ne ugráljon Európában.
2. Nem vetik be a bombát, a háború Ázsiában elhúzódik, meghal milliónyi japán civil és katona + százezernyi amerikai katona.
Az összes japán városban utcai harcok veszik kezdetüket és az összes japán város, gyár, üzem, és minden egyéb materiális érték elpusztul, vagy megsérül a harcokban.
A szovjetek esetleg átcsoportosítanak és bevonulnak a japán szigetek egy részére (német megosztottság állt volna elő – mely a jelenlegi kurili japán-orosz konfliktusnál ezerszer nagyobb veszélyt jelentett volna).
Nem hiszem, hogy ez a világ szabad részének érdeke lett volna.
Nem az USA kezdte Ázsiában a háborút, de be kellett fejeznie.
http://htka.hu/2011/12/17/oroszorszag-helyorsegeket-epit-a-kuril-szigeteken/
Gordon azoknak a pártján áll, akik jobbnak látták “helyben gyilkolni” és nem a “haláltáborokban”.
Lehet ezt megmagyarázni, ezzel is meg azzal is.
De lehet az is, hogy egy bértollnok és fizetett hülyeségeket ír, – józanul is.
Aki tömegpusztító fegyverek pusztító hatásának növelésével foglalkozik az is, lehet tudós, csak hát olyan, akire nem lehetünk büszkék.
A gyilok a gyilok és senkit nem menthető fel, azért mert helyettük mások is megtették volna vagy kitalálják a bombát.
Teller a gyilkos fegyvertervező szenvedett is egy életen keresztül a bűntudattól, amikor megjött az esze, hogy beteges gondolatától milliók pusztultak el és szenvednek még jelenleg is.
Csak úgy megemlítem Pesterzsébet civil lakóságának értelmetlen bombázását és Drezda lángtengeré változtatását.
A családom és Én büszkék vagyunk arra, hogy Magyar emberek vagyunk és szeretjük a jó bort. Viszont utáljuk azokat, akik tudásukat bomba fejlesztésére pazarolják, vagy éppen fegyvert gyártanak, játék helyett.
Mikor is foglalkozott Teller a bombával? – mert az időpont a fontos a „tudós” megítélésében. 🙂
Az emberiség elleni legnagyobb bűn – az Atombomba!
Az igazi büntető fegyver születése.
Ezen semmi nem változtat.
“Szép, nyugodt élete lehetett Micikével, 😀 bűntudatban élni, hogy a világ legpusztítóbb fegyverének kitalálásában elkészítésében segédkezett, – melytől civil milliók haltak meg értelmetlenül.”
http://www.freedom.hu/IIvh/Fegyverek/Jenki/Atombomba.htm
A Fater foglalkozásköri ártalma, hogy …… 😀 – és utálja a bértollnokokat is. )))) 😀 (((
Szigetország!
Einstein nem illik egy lapon emlegetni a bűntudatos tudós atombomba tervezőkkel.
A “naiv Einstein” nevével visszaéltek a gonoszok.
Ennek már hajnalban elment az esze.
Dehogy, csak rosszat álmodott szegény és arra ébredt, hogy bevizelt 😀
Gordon! – neked mindent elnézek. )))) 😀 ((((