‘Társadalom’ kategória archívum

Letarolják piacot a fiatal rendőrnyugdíjasok

2011. április 8. péntek

Népszabadság

Megközelítőleg húszezer volt rendőr dolgozik a magánszférában vagyonőrként, ritkábban magánnyomozóként. Nagy többségük szolgálati nyugdíjas, vagyis miután eltöltöttek legalább 25 évet hivatásosként állami szolgálatban, egészségi okok miatt vagy azért, mert nem találtak számukra megfelelő és elfogadható beosztást, nyugdíjazták őket.

Legtöbbjük szinte azonnal elhelyezkedett valamelyik vagyonvédelmi cégnél és folytatta azt, amire – és erről sokaknak pecsétes orvosi papírjuk is van – hivatásos rendőrként már egészségileg alkalmatlanoknak találtattak. (tovább…)

Ingyenfilmek mindenkinek: Biszku és a többiek – A legvidámabb barakk 1.rész

2011. február 28. hétfő

MTV, Csepel.info

A Magyar Televízió filmtárjából csemegéztük ki ezt a különleges darabot. A 15 részes sorozat többi részét itt lehet megtekinteni. A filmtár rendkívül gazdag tartalma teljes egészében ingyenesen nézhető meg.

A rendszerváltozás idején a Kádár-korszak vezető politikusait ültette kamera elé Vitézy László filmrendező. A mindmáig egyedülálló filmsorozatban többek között Biszku Béla, Kállai Gyula, Gáspár Sándor, Papp János, Czinege Lajos, Puja Frigyes beszélnek egykori tetteikről olyan időszakokat felidézve, mint a Rajk-per, az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás, a csehszlovákiai bevonulás, az 1968-as gazdasági reform vagy az 1989-es változást megelőző évek.

Nem volt igazi tömegpánik

2011. január 18. kedd

Index

A szakemberek szerint nem kell ahhoz pánikhangulat, hogy a sűrű tömegben baj történjen, és a tömegpánik jelensége sem feltételez szorosan összepréselődő tömeget. Minden jel arra mutat, hogy a West Balkánban szombaton nem tört ki igazi tömegpánik – szerencsére, mert még nagyobb lehetett volna a baj.

A pánik a köznyelvben valamilyen irracionális félelmet jelent, és a pszichiátriában ismert pánikbetegségnek is egyik jellemző tünete az erős, legtöbbször valódi ok nélküli félelemérzet. A tömegpániknak azonban nincs sok köze a pánikbetegséghez, annak ellenére, hogy irracionális félelem is kiválthat tömegpánikot. (tovább…)

Magyar-szerb bizottság a délvidéki vérengzés kutatására

2011. január 13. csütörtök

Magyar Rádió

Alakuló ülését tartotta a szerb-magyar történészbizottság magyar tagozata. A munka célja az 1944-ben és 45-ben Délvidéken kivégzett magyar áldozatok sírjainak feltárása, és a máig vitatott kérdés tisztázása, hány áldozata volt a mészárlásnak.

Mégis maradtak levéltári adatok a kivégzettekről névvel, dátummal, amely lelet sokban segítheti a történész bizottság munkáját – mondta Mező Zsuzsa, a vajdasági levéltár levéltárosa, a bizottság tiszteletbeli tagja. „Eddig azt hittük, hogy ezek a kivégzések spontánul történtek. De előre el volt tervezve, hogy hogyan, hol, mikor. Például 1945. februárjában volt egy körrendelet, hogy minden helységből el kellett küldeni Újvidékre a kivégzettek névsorát. És most ezek a névsorok kerülnek elő.” (tovább…)

Államosított munkásosztály

2010. november 30. kedd

Ismétlés holnap és szombaton az Ősök Terében

Magyar Nemzet, Csepel.info

Hány milliós „munkahadseregről” álmodott Gerő? Mennyit keresett egy sztahanovista? Ezeket a kérdéseket feszegette hétfőn a Hír Tv Ősök tere című műsora.

A magyar társadalomtörténet érdekes fejezete a munkásság ki-, majd átalakulása. Az 1848 és 1948 közötti szerves fejlődés száz évét azonban olyan negyed század követte, amely az erőszak és a felülről vezényelt voluntarizmus jegyében telt. Míg ugyanis a polgári forradalomtól a fordulat évéig eltelt évszázadban teljes mértékben kifejlődött a több rétegre tagolódó ipari munkásság, addig a Rákosi-diktatúra kezdetétől a hetvenes évek elejéig teljesen megváltozott és homogenizálódott a gyárakban dolgozók serege. (tovább…)

A családokat és a Szent Koronát is érintik Schmitt Pál javaslatai

2010. november 24. szerda

Mno.hu

A sacra corona kifejezés először 1256-ban jelent meg IV. Béla egyik oklevelében, az esztergomi Szent Adalbert-főszékesegyház számára kiállított kiváltságlevélben

A kereszténységre való utalást, a magyar nyelv ápolását, a családok és a gyermekek védelmét, az élethosszig tartó tanulás és a sportoláshoz való jog támogatását, valamint a Szent Korona szerepeltetését is tartalmazza Schmitt Pál államfő javaslata a készülő új alkotmányhoz.

A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) szerdán juttatta el az MTI-hez az államfő hat pontban megfogalmazott javaslatait, amelyeket az alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak is megküldtek. Mint írták, Schmitt Pál a javaslatai megfogalmazása előtt széles körben folytatott háttérbeszélgetéseket hazai és külföldi szakértőkkel, egyházi vezetőkkel, történészekkel, olimpikonokkal, testnevelőkkel, sporttudományi szakemberekkel, nyelvészekkel és a nagycsaládos szervezetek képviselőivel. (tovább…)

“Hároméves kor előtt nincs tévézés”

2010. november 22. hétfő

Inforadio.hu

“Hároméves kor előtt nincs tévézés” – ezzel a címmel indít több napos felvilágosító kampányt a francia legfelsőbb médiatanács. A testület az akciót a nemzetközi gyermekjogi egyezmény elfogadásának 21. évfordulójára, november 20-ára időzítette, és azzal alapvetően a televíziózás gyermekekre gyakorolt káros hatásaira akarja figyelmeztetni a szülőket.

“Nem akarunk bűntudatot kelteni a szülőkben, csupán tudatosítani szeretnénk, hogy a korai gyermekkorban a túlzott tévézés visszafordíthatatlan értelmi és viselkedészavarokat okozhat” – nyilatkozta a sajtónak a kampány kapcsán egy a médiatanácsnak dolgozó pszichológus. Serge Tisseron azt mondta, egy nyolc éven keresztül folytatott, kettő és öt év közötti gyermekek médiaszokásait vizsgáló felmérés kimutatta, hogy a túlzott tévézés már tíz éves korra kóros következményekkel járhat. (tovább…)

Mindennapok szocializmusa: Amikor még a falicsempe is üldözendő volt

2010. november 10. szerda

HVG, Csepel.info

A múltat végképp eltörölni? – Tilos volt az ábrázolása

A világhálón fenn van, de talán nem minden olvasónk figyelt fel erre a megdöbbentő történetre. 1972 májusában a washingtoni magyar nagykövetség jelentette Komócsin Zoltánnak, a KB külügyi titkárának, Gyenes Andrásnak, a KB külügyi osztályvezetőjének, továbbá Nagy János külügyminiszter-helyettesnek, hogy egy New York-i magyar boltban az Artex külker vállalattól vásárolt fali csempékre bukkantak.

Ez még nem lett volna ok a remegésre, ám a jelentésből kiderül: hat fali csempét megfelelő sorrendben felrakva, Nagy-Magyarország térképe rajzolódik ki, sőt, horribile dictu, még a régi koronás magyar címer is! A megdöbbentő következményeket az alábbiakban foglaljuk össze, majd közöljük az internetről is letölthető dokumentumokat. (tovább…)

Orbán-MSZP: 1:0 – Kellemetlen meglepetés érte Gyurcsány Ferencet

2010. november 3. szerda

Szanyi: Gyurcsány áruló, kezelhetetlen, követhetetlen ember

Heti Válasz, Inforadio.hu, Mno.hu

Orbán Viktor második kormánya elleni tüntetésen pár ezren vettek részt, azonban akadtak olyanok is, akik inkább a felszólaló Gyurcsány Ferenc ellen demonstráltak.

Néhány ezer ember gyűlt össze a Vértanúk terén az Orbán-kormány elleni első tüntetésen, melyet a Magyar Demokratikus Charta hirdetett meg. A Századvég felmérése szerint ugyanakkor a válaszadók 91 százaléka ért egyet a végkielégítések 2 millió forint feletti részének 98 százalékos kulcsú adóztatásával, Szanyi Tibor pedig kijelentette: Gyurcsány áruló, kezelhetetlen, követhetetlen ember. (tovább…)

Hány éve élünk rosszabbul?

2010. augusztus 9. hétfő

Index, Csepel.info

Tavaly 2,4 százalékkal estek a magyar reálbérek, alig több mint 13 százalékkal ér többet a fizetésünk ma, mint 1989-ben. Bár ennek ellenére sem teljesítünk rosszul a reálkeresetek tekintetében, a Big Mac-index és az ENSZ jólétet mérő mutatója mégis az életszínvonal relatív romlását jelzi. Annak ellenére van így, hogy az elmúlt években a hosszú távú növekedést áldoztuk fel a jólétünkért cserébe. – írja az Index. A grafikonokért és az eredeti cikkért katt ide.

Az elmúlt év reálbéresésével öt-hat évvel ezelőtti szintre esett vissza a kereseteink értéke. A fizetésünk még mindig csak tizenhárom százalékkal ér többet, mint a rendszerváltás előtti évben, igaz, már ahhoz is 2002-ig kellett várni, hogy béreink reálértéke elérje 1989-es szintet. A kétezres évek első felében még nőttek a magyar keresetek, de 2006 óta már másodszor ér kevesebbet a fizetésünk az előző évinél. (tovább…)