Index
A szakemberek szerint nem kell ahhoz pánikhangulat, hogy a sűrű tömegben baj történjen, és a tömegpánik jelensége sem feltételez szorosan összepréselődő tömeget. Minden jel arra mutat, hogy a West Balkánban szombaton nem tört ki igazi tömegpánik – szerencsére, mert még nagyobb lehetett volna a baj.
A pánik a köznyelvben valamilyen irracionális félelmet jelent, és a pszichiátriában ismert pánikbetegségnek is egyik jellemző tünete az erős, legtöbbször valódi ok nélküli félelemérzet. A tömegpániknak azonban nincs sok köze a pánikbetegséghez, annak ellenére, hogy irracionális félelem is kiválthat tömegpánikot.
Evolúciós gyökerek
A szociálpszichológia mai ismeretei szerint a tömegpániknak evolúciós gyökerei vannak. „A jelenség nagyon hasznos stratégia volt, amikor még 70-150 fős csoportokban barangoltunk a szavannán” – magyarázza Síklaki István, az ELTE Szociálpszichológia Tanszék tanszékvezetője. Állatoknál, például antilopcsapatoknál ma is megfigyelhető ez a stratégia: ha az egyik állat társai viselkedésén észreveszi, hogy megijedtek, ő is automatikusan és mérlegelés nélkül menekülőre fogja, és ez a viselkedés életmentő lehet, ha valódi veszély fenyegeti a csapatot. „Ez a reflex ma is kiváltódhat emberekben, egy sűrű tömegen fertőzésként tud végigszaladni a rémület, ami meggondolatlan, ösztönös reakciókhoz vezet” – fogalmaz Síklaki.
A civilizációs tömegpánik egyik jellemzője, hogy a tömeget alkotó emberek az együttműködési készséget és az ésszerűséget félretéve, sokszor egymást akadályozva próbálnak menekülni. Az egyik leggyakrabban idézett példa a Titanic katasztrófája. Ismeretes, hogy nem volt elég mentőcsónak ahhoz, hogy mindenkit kimentsenek a süllyedő hajóról, de a legtöbb mentőcsónak egyáltalán nem volt tele, amikor vízre eresztették. Többen túlélték volna a tragédiát, ha az utasok nem a tömegpánik okozta káoszban keresnek menekülési utat, hanem rendezetten.
Az elmúlt évek leghíresebb tömegpánikjai közé tartozik a pár hónapja történt kambodzsai, ahol valaki elkiáltotta magát, hogy leszakad a híd, vagy éppen a 2005-ös bagdadi, amikor a síita zarándokok közt elterjedt a hír, hogy öngyilkos merénylők vannak a tömegben.
Pánikkeltő média
A tömegpánik ugyanakkor nem feltételez sűrű tömeget. Erre a média keltette tömegpánikokat szokták gyakran idézni, például Orson Welles 1938-as hangjátékát, ami a Világok harca című Wells-regényt dramatizálta. A hangjáték végén marslakók támadták meg a rádió stúdióját, és az a több ezer ember, aki nem tudta, hogy nem igazi hírműsort hall (és eléggé hitt a marslakók létezésében), pánikszerűen menekülni kezdett valamilyen biztonságosnak vélt helyre.
Hasonló reakciót váltott ki a New York Herald 1874. november 9-i vezércikke, ami hírül adta, hogy a Central Park állatkertjéből elszabadultak az állatok, és New York utcáin riogatják a járókelőket. A cikk a nemzeti gárda keserves küzdelméről és több halálos áldozatról is írt, az utolsó sor azonban nyilvánvalóvá tette, hogy az egész írás csak kitaláció. Ezt az apró betűs sort azonban sokan nem olvasták el, és több százan vonultak fegyverrel az utcára, hogy megvédjék otthonaikat. A rendőrséget is mozgósították.
Tragédiák pánik nélkül
A tömeg azonban tömegpánik nélkül is képes embereket ölni, 1989-ben például 96 szurkoló halt meg Nagy-Britanniában stadionban – legtöbbjük egyszerűen megfulladt, mert a tömeg olyan sűrű volt, hogy összenyomta a mellkasukat, így nem tudtak levegőt venni. Több koncertet is fel lehetne sorolni – például az 1979-es, 11 halottat követelő cincinnati Who-koncertet –, ahol jó hangulatú tömegben haltak meg emberek, mert összepréselődtek vagy mert a többiek lába alá kerültek. A tömeg nyomásának ereje óriási lehet egy koncerten (főleg az első sorokban állóknak), a nagyobb rendezvényeken, például a Sziget nagyszínpadja előtt ezért is bontják meg a tömeget terelőkordonokkal.
Rengeteg kiváltó oka lehet sűrű tömegben kitörő tömegpániknak, az is, ha valaki bekiabálja, hogy késelnek, de akár az is, ha néhányan meglátják a félelmet azoknak az arcán, akiket a tömeg nyom össze, és ők is félni kezdenek. Bilkei Pál pszichológus azonban úgy nyilatkozott az RTL-nek, hogy szombat este nem tört ki tömegpánik a West Balkánban.
Síklaki István is osztja ezt a véleményt. „Nem lehet teljes biztonsággal kijelenteni, hogy tömegpánik volt szombat este a Nyugatinál. Sőt, valószínűbb, hogy nem volt tömegpánik” – mondja a kutató. „Az az érzésem, hogy jóval súlyosabb tragédia, több sérült és esetleg halott lett volna, ha igazi pánikhangulat uralkodott volna a West Balkánban. Annyi biztos, hogy nagyon súlyos szűkület alakult ki a tömegben, a tömeg természetes mozgása pedig már önmagában elég lehetett ahhoz, hogy egy-egy gócpontnál veszélyes legyen.” Síklaki szerint egyértelműen szervezési probléma, hogy a West Balkánban nem volt biztonságos útja a tömeg áramlásának.
Előre keresni a menekülést
A tömeg viselkedésének vannak nemzetközileg is elismert magyar kutatói, az ELTE Biológiai Fizika tanszéken Vicsek Tamás vezetésével régóta foglalkoznak a tömeg mozgásának és szinkronizációjának kutatásával. Elküldtük a West Balkán alaprajzát Vicsek Tamásnak, aki szintén veszélyes gócokat talált. „Egyértelmű, hogy a lépcső a szűk keresztmetszet, mert ott le kell lassulnia a tömegnek, és az egyensúlytartás is nehezebb, valamint neki lehet nyomódni a korlátoknak” – fogalmazott.
A kialakult tömegpánikot egyébként nagyon nehéz feladat lett volna megfékezni. „Egy tömeges pánikhelyzetben az szokott segíteni, ha akad egy-két jó lélekjelenlétű ember, aki nagyon világos, nagyon határozott, nagyon feszes utasításokat ad” – mondja Síklaki. „Ez működhet, de elég kicsi eséllyel. Mindenképpen célszerű tehát előre végiggondolni, hogy egy tömegből milyen menekülési lehetőségeink vannak, és azokat tudatosítani, többször elismételni magunkban.”
Forrás: Index
A “Bombahír” hírportálnak az eseménynél jelenlévő fiatalokkal készített interjúra alapozott alábbi tudósítása is azt bizonyítja, hogy a haláleseteket nem tömegpánik, hanem bármi áron bejutni akaró fiatalok állatias viselkedése okozta.
A BOMBAHÍR TUDÓSÍTÁSA:
A Bombahírnek sikerült interjút készítenie azzal a 24 éves egyetemista fiatalemberrel, aki a karjában hozta ki a legelsőként eltaposott lányt, aki a szombat esti West Balkánban tartott buliban életét vesztette.
A tragédiából kifolyólag és a sokkhatás miatt a nevét nem szívesen vállalta, de beszámolt nekünk a helyszínen történtekről.
Feltételezték, hogy a pánikhangulat kialakulása miatt taposták el az embereket. Interjúalanyunk szerint ez nem így volt. Legalábbis a konfliktus kezdetén.
Hatalmas tömeg akart bejutni a helyszínre, de a szűk lépcső nem tette lehetővé ennyi ember akadálytalan közlekedését. Túl sok embert engedtek be a biztonságiak.
Mindenki be akart jutni a helyre.
A legelső lányt, akit eltapostak én vittem ki egy másik srác segítségével (nyilatkozta a neve elhallgatását kérő fiatalember).
A bejáratnál vette át őt tőlünk az egyik biztonsági őr.
Az egész az első emelet és a földszint közötti lépcsőn történt.
Mikor mi észleltük a problémát, akkor már legalább hárman feküdtek a lányon.
Az egyik srác fel tudott magától állni, egy másikat én húztam föl. A harmadik fiút is sikerült felrángatni, ekkor vettük észre, hogy egy lány is feküdt alattuk, de a két srác, akik a kislányon feküdtek nem álltak meg segíteni, egyből elhúztak.
Mi ordítottunk, de csak az előttünk lévők álltak meg, ám akik jöttek felfelé, azok nem.
A lány keresztbe feküdt a lépcsőn.
Mikor felkeltettük róla a srácokat, akkorra szerintem a csajt már réges-régen megtaposták.
A feje pont azon az oldalon volt, ahol tódult felfelé a kinti tömeg. Leszarták…
Szó szerint végigtapostak rajta.
Olyan szinten vakfolt az egész, hogy az valami elképzelhetetlen (nyilatkozta a bajba jutott lányon segítő fiatalember).
Mikor utólag megmutatták a képeket, én nem ismertem meg a csajt.
Próbálok visszaemlékezni a történtekre, de olyan mintha csukott szemmel mentem volna le a lépcsőn.
Arra emlékszem, hogy lökdösődnek az emberek, jönnek nekem és visszük a csajt lefelé. Voltak akik, megpróbáltak helyet adni, de sokakat félre kellett löknünk. Mostanra már tiszta kék-zöld folt a lábam, a vállam, mindenem!
Miután átvette tőlem őt a biztonsági, már nem engedtek oda hozzá.
Akkor borultam ki odakint, mikor láttam, hogy a csajt újjáélesztik. Abban a pillanatban esett le nekem, hogy valószínűleg egy halottat hoztam ki a karjaimban.
Olyan volt, mint egy rongybaba, de ezt mégsem gondoltam volna.
A buliból nem is láttam semmit, csak a lépcsőn voltam és a ruhatárig jutottam.
A rendőrök elvittek a Teve utcába kihallgatni minket.
Kilencen voltunk, akiknek felvették a vallomását. Majd kabát nélkül elengedtek, bele az éjszakába.”
Késelés volt?
A kialakult tömegben egy kopasz férfi vette elő a kését, hogy utat vágjon magának. Valószínűleg megelégelhette a tumultust, melyben nem tudott előre haladni, ezért rántott kést. Úgy gondolta, hogy majd megijed tőle a tömeg, és fentebb engedik.
Egy civilben ott tartózkodó rendőr szenvedett sérülést. Neki az ujját vágta meg a késsel hadonászó férfi. Ám szerintem olyan, hogy megkéseltek volna valakit, nem volt. Nem beszélt senki ilyenről – nyilatkozta a neve elhallgatását kérő egyetemista.
A lányokat agyontaposták.
Szét volt taposva mindegyiknek a feje.
Mikor a rendőr megmutatta nekem a róluk készült képeket, az arcok felismerhetetlenek voltak. Mintha agyon verték volna őket. Életemben nem láttam még hasonlót.
Tömegnyomor? Hering-party? Á, dehogy!
Óriási tömeg volt – mondta el Kiss Ferenc egy 22 éves egyetemista, aki szintén ott volt a szombat esti bulin.
A harmadik emeleten volt a ruhatár. Bent hihetetlen tömeg volt. A ruhatárnál gyakorlatilag verekedés volt, hogy le tudjuk adni a kabátokat.
Mikor ki akartunk jutni, már láttuk, hogy esélytelen a dolog.
Két lehetőségünk volt: Beállni a tömegbe és hagyni, hogy vigyen magával, vagy kiállni egy sarokba és várni. Mi az utóbbit választottuk.
Már ekkor felsejlett bennünk: Nehogy ennek is az legyen a vége, mint a Love Parade-nak, mert óriási tömeg van, és ha valaki elesik itt, azt rögtön összetapossák. Látva a sokaságot, egyáltalán nem meglepő, hogy ez meg is történt.
Lehet, hogy volt valamilyen késelés, de az nem kellett a pánikhoz. Az már alapból megvolt. Már a ruhatárnál is be voltak pánikolva az emberek.
A szervezők folyamatosan azt bizonygatták a Facebookon, hogy elfér ennyi ember – folytatta Kiss Ferenc.
Négyezren igazolták vissza az eseményt. Többen kérdezték is, hogy nem-e lesz ez tömegnyomor vagy hering-party? Ám a szervezők bizonygatták, hogy ez nem lesz így, arra hivatkozva, hogy a West Balkánban volt már nyolcezer fős buli is, valamint minden szintet és termet kinyitottak, óriási ruhatár van és biztosan el fog mindenki férni.
Ráadásul 16+-os party volt, ám egyik barátomnak az igazoltatás során a rendőrök elmondták, hogy az eddig igazoltatottak fele tizenhat év alatti. Alig voltak közöttünk húsz év felettiek. – mondta el Kiss Ferenc egyetemista.
Beléptetéskor tőlünk sem kértek igazolványt. Felületesen megmotoztak, aztán toltak befelé, mert nagy volt a tumultus.
Valami 30 fellépő volt 5 teremben. Többféle stílusban. Aki szereti az elektronikus zenét az megtalálhatta volna itt, amit kedvel. 800 forint volt 10-ig a belépő, ami szintén csábító volt.
Mikor láttuk, milyen sor áll kint, akkor gondoltuk inkább bemegyünk majd 10 után 1000 forintért, mert még úgy is megéri. Legalább normálisan bejutunk.
Amikor meglátta a tömeget, már nem akart bemenni V. Bettina 21 éves egyetemista, ám a társaság többi tagja szeretett volna, ezért ő is velük tartott.
9 órakor érkeztek meg a West Balkánhoz, de inkább nem vállalták a sorban állást. Gondolták később kevesebben lesznek, ám amikor egy óra múlva visszatértek, ismét hatalmas tumultus fogadta őket.
A ruhatár a hibás?
Bent már nagyon féltem – folytatta V. Bettina. – Mondtam is a barátomnak, hogy ne engedje el a kezemet, mert összetaposnak. Rohadtul paráztam. Egy fél óra alatt jutottunk fel. Nagyjából két órát töltöttünk a helyen, de nagyjából csak fél óra lehetett az, amikor a tánctéren voltunk.
Egyértelmű, hogy szervezési hiba történt. Az is nagyban közrejátszott, hogy a ruhatár a legfelső emeleten volt, így a bajárat és ruhatár között rengeteg ember zsúfolódott össze a lépcsőn. Ehhez képest a tánctermekben borzasztó kevesen voltak.
– A szűk lépcsőház az egyetlen hely, ahol közlekedni tudsz a szintek között – tette hozzá Kiss. – Lehet, hogy elfér ott háromezer ember, ha a termekben vannak. Csakhogy az a tömeg csupán a lépcsőn tudott mozogni. A liftbe se engedték őket.
A ruhatárba ezernyolcszázan adták le a kabátjukat. Ám ez nem releváns szám.
Mi is leadtunk hét kabátot három bilétával, ami azt jelenti, hogy azt három embernek számolták.
A termekben is sokan úgy táncoltak – egészítette ki az elmondottakat V. Bettina. –, hogy ledobálták a földre a táskáikat és a kabátjukat, és akörül partiztak.”
Kedves “?!”
Szeretnélek megkérni arra, hogy ne másold be minden cikkhez akár többször is ugyanazt a hosszú hozzászólásodat, mert nagyon megnehezíted a mobilról netezők életét, az adatforgalmukról nem is beszélve.
Kérlek legyél tekintettel a többi fórumozóra. Köszönöm.
“továbbá szúrt sebet kapott a diszkóban egy csepeli diák is, a fiú tegnap nem ment haza az iskolából, a rendőrség keresi”
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/01/18/05/Megrendelt_panik_tort_ki_a_West_Balkanban.aspx
Na ennyit a fizetett igazi szakemberekről !
MINDENT CSAK RENDELÉSRE ÉS ANNAK AZ ELLENKEZŐJÉT IS .
CSAK KÉSZPÉNZÉRT!
Caba Péternek:
Igazad van! Rendet csinált Orbán a választás után igért 30 napon belül…a közbiztonság terén.
Na, mondok én is valamit: arról senki nem beszél, hogy a Coronita nevű szórakozóhelyen is meghalt aznap 2 fiatal (1 fiú-1lány) kábszertúladagolásban.
igen, aznap éjszaka 5-en haltak meg! ebből csak a 3 lány médiaképesebb eszerint……
Hárosikám, ha Te akkora ész vagy, hogy 66 év bolsi uralom után 30 napon belül rendet tusz tenni, jelentkezz Pintérnél! Ostoba vagy!
pardon: tudsz…