Magyar Rádió
Alakuló ülését tartotta a szerb-magyar történészbizottság magyar tagozata. A munka célja az 1944-ben és 45-ben Délvidéken kivégzett magyar áldozatok sírjainak feltárása, és a máig vitatott kérdés tisztázása, hány áldozata volt a mészárlásnak.
Mégis maradtak levéltári adatok a kivégzettekről névvel, dátummal, amely lelet sokban segítheti a történész bizottság munkáját – mondta Mező Zsuzsa, a vajdasági levéltár levéltárosa, a bizottság tiszteletbeli tagja. „Eddig azt hittük, hogy ezek a kivégzések spontánul történtek. De előre el volt tervezve, hogy hogyan, hol, mikor. Például 1945. februárjában volt egy körrendelet, hogy minden helységből el kellett küldeni Újvidékre a kivégzettek névsorát. És most ezek a névsorok kerülnek elő.”
Mint az iratokból kiderült, hétéves gyermeket is kivégeztek, ahogy a neve mellé írták: „a razziában való részvétel miatt”. Mező Zsuzsa abban bízik, hogy a levéltári, helytörténeti anyagok felkutatásával egy 80-90 százalékos névsort kapnak majd.
Glatz Ferenc, a szerb-magyar történész bizottság magyar tagozatának vezetője azt mondja, a gesztus már megvan a megbékélésre, igaz ennek része a jeltelen sírok feltárása is, amely a levéltári adatok után vitás pontja lehet az együttműködésnek. „Szerb oldalról olyan bizottságot küldtek ki, amelynek a fele tulajdonképpen magyar származású. Ez akkora gesztus, amilyet én még a szerb-magyar kapcsolatok történelmében nem láttam. Nem mi kértük.”
Glatz Ferenc hozzátette, komoly szakmai viták folynak arról: ötezer vagy negyvenezer áldozata volt-e a vérengzéseknek. „Már a szerb kollegákkal is megkezdődött a vita. Azt mondjuk, rendben van, hogy ideadjátok a listákat, és a listán ennyi és ennyi név van, de mi van akkor, ha több a csontváz, mint a listákon a név? Ezért lenne nagy szerepük a sírfeltárásoknak.
Hallgassa meg A bizottság délvidéki származású tagja, Forró Lajos történész maga is érintett családja révén a tragédiában. Szerinte pontos adatokat nem lehet majd mondani, csak megközelítőeket, ha összevetik a kutatás minden területét, és a munka évekig eltarthat. „Most nyílnak a szerbiai levéltárak, most kezdődhetett ott a kutatás. Már látható eredmények vannak. Jómagam is kutattam, az én kutatási területemen is jó néhány újabb név fölmerült, akit sajnos áldozatként könyvelünk el.”
Forrás: Magyar Rádió
Végre!
Ennyi év kényszerű hallgatás után igazán megérdemlik az ártatlan áldozatok, hogy méltó helyre kerüljön az ügyük és talán egyszer a nyughelyükön emberhez méltó módon pihenhetnek.
Szerbia EU csatlakozásánál legyen feltétel:
-Az 1944/1945-ös vérengzés elismerése
-Délvidéki magyarok autonómiája
-A 90-es évek, még bujkáló háborús bűnöseinek kiadása Hágának
a 2. pontról ne is álmodjunk…
bár EU-n belül, kérdéses, hogy kell-e autonómia.
Kárpátalján nagyobb szükség lenne rá…
Honlap indult az 1944/1945-ös délvidéki népirtásról
Honlapot indított a Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány a második világháború végén a Vajdaság területén meggyilkolt magyarokról. A tomegsirok.hu a február 22-én, kedden a budapesti Terror Háza Múzeumban ugyanerről a témáról szóló kiállítás megnyitójával egy időben vált elérhetővé.
A tömegsirok.hu oldal tartalmazza a kutatók és tanúk által eddig azonosított áldozatok, 4735 ember nevét, településenként. Emellett a túlélőkkel és szemtanúkkal készített interjúk tekinthetők meg a honlapon, amely könyvrészleteket, levéltári dokumentumok fénymásolatait és a délvidéki vérengzésekről szóló történeti munkák rövid ismertetőjét is tartalmazza.
A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány által létrehozott és fenntartott honlap egyelőre állami támogatások nélkül, magánerőből működik.
1944-45-ben az egykori Jugoszláviában, a mai Bácska és Bánát, valamint a baranyai háromszög területén a bevonuló jugoszláv partizánalakulatokból létesült új katonai hatóság utasítására tömegesen kínozták meg és végezték ki a kollektív bűnösséggel vádolt magyar és német nemzetiségű lakosokat. Így álltak bosszút egyebek mellett az 1942. januári “hideg napokért”.
A délvidéki magyarok közül 15-20 ezer embert gyilkoltak meg 1944-ben és 1945 elején. A Délvidékről elüldözött magyarok száma 85 ezerre tehető.