MTI, Népszabadság, Magyar Nemzet, Csepel.info
Kattintson ide a videó megtekintéséhez!
Mínuszok, jégzajlás, hajóleállás. Milyen adatokból számolják ki, hogy mekkora lesz a folyó vizének eljegesedése? Mikor vetették be utoljára egyszerre a jégtörõ hajókat és a robbanószerkezeteket a Duna jegének feltöréséhez? Tegnapi és archív képek a folyó téli viszontagságairól. Készítette: Takács Mária (tovább…)
Csepel.hu
A kép illusztráció
Megjött a tél, a Vízirendészeti szolgálat szeretné, ha ebben az évben csökkennének a balesetek, ezért indokoltnak tartja, kellő időben felhívni a lakosság figyelmét a jégen való tartózkodás és közlekedés legalapvetőbb rendelkezéseire. A 46/2001. (XII.27.) BM. számú rendelet ide vonatkozó rendelkezései sajnos kevés ember előtt ismertek.
A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog. A gyakorlati tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha vastagsága eléri vagy meghaladja a 10 cm-t. (tovább…)
Dunai Szigetek
1. ábra A soroksári Molnár-sziget hajómalmai három térképen.
A szabályozatlan ágban a Gyáli-patak torkolata környékén a csepeli és soroksári parton futó ármentes térszínek mintegy 400 méterre megközelítették egymást és összeszűkítették a Duna medrét.
A mederszűkület felett szétterülő széles ártéren két sziget (és több időszakos zátony) alakult ki, a nagyobb és idősebb Gubacsi-sziget (az itt élő svábok nyelvén: Kohlbacher Insel), valamint a fiatalabb Molnár-sziget (Klein Insel). A névadó Gubacs egykor virágzó mezőváros volt, egészen a török hódításig. A Molnár-sziget elnevezés későbbi, a soroksári vizeken őrlő hajómalmokról kapta a nevét. (tovább…)
Népszabadság
Korábbi kép (Origo.hu)
2010-hez hasonlóan 2011-ben ismét éves csapadékrekord dőlt meg. Csakhogy amíg 2010-ben vízben úszott az ország, tavaly szinte az egész Kárpát-medence porzott a szárazságtól.
2010-ben az eddigi legcsapadékosabb évet zártuk a múlt század elejétől rögzített megfigyelések alapján. Akkor országos átlagban 959 milliméter csapadék hullott, mely több mint 130 milliméterrel haladta meg az addigi rekordot, az 1940-es 824 milliméteres éves hozamot. (tovább…)
Dunai Szigetek
A november 20-i soroksári látogatással (képek itt) kapcsolatban találtam ezt a videót a Centrum TV honlapján, mely a Molnár-sziget és mellékága jelenével foglalkozik. Kedvencem az a híd, mely alatt csónakkal sem lehet áthaladni.
A videót sajnos nem tudtam beilleszteni, de érdemes megnézni ezt a 10 perces összeállítást, ugyanis a bejegyzés szorosan kapcsolódik hozzá. A riport elkészülte óta a helyzet változatlan. (tovább…)
Mandiner Blog
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke jelentette be, hogy elkészült a Ripa Pannonica (Pannonia partja) világörökségi dokumentációja.
A három kötetre rúgó tudományos munka több évig készült, főleg európai uniós pénzekből. A 161 kutatott helyszín közül a világörökségi nevezési dokumentációba 121 került be, ehhez csatlakozik külön jelöléssel két szlovákiai helyszín is. (tovább…)
Huszadik Század, Wikipédia, Csepel.info
Katonai léghajóbemutató – 1896 (A kép illusztráció!)
A Lipót Salvator főherczeg pártfogása alatt álló „Magyar Aero-Klub” fennállása harmadik évfordulója alkalmából „Turul” léggömbjével nemrég ünnepélyes fölszállást rendezett mégpedig ugy, hogy a léggömböt automobilok üldözzék. Ez az első ilynemű kisérlet volt hazánkban.
A feladat, melyet ezuttal meg kellett oldani, az volt, hogy: először a léghajó vezetője Budapestről számitva 150 kilométeren belül földre szálljon; másodszor az automobilon üldözők a léghajót a lehető legnagyobb gyorsasággal kövessék. A feladat akkor volt megoldottnak tekinthető, ha az üldöző a földreszállástól számított 15 másodperczen belűl helyre érkezik. Délelőtt kilencz órakor készen állot a Turul az elutazásra, közelében az üldöző automobilok foglaltak állást. (tovább…)
Blikk, Csepel.info
A roncs
A szakemberek szerint a roncs Károly Róbert korából, a XIV. század elejéről származik. Erre utal az is, hogy a hajó élét egyetlen fatörzsből faragták ki, a pallókat pedig faszegekkel szögelték össze, ahogy az akkoriban szokásos volt.
– A fövenyből kilátszó hajómaradványok „dobozszerű” jellege és a vasaló alakú hajótest alapján feltételezhető, hogy egy régi hajómalom maradványáról van szó – mondta el a Blikk kérdésére Tóth János Attila, az Argonauta Kutatócsoport búvárrégésze. Az úgynevezett hajómalmok két kikötött hajóra épített őrlőszerkezetek voltak. A hajók közötti lapátkereket a folyó erejével hajtották meg, ami rendkívül hatékony megoldásnak számított. (tovább…)
Csepel.info
A fotót olvasónk készítette
Olvasónktól kapott információk szerint kedden kiemeltek egy autót a Kis-Dunából. A folyóban található jármű már évek óta a mederben lehetett, mert alacsony vízállások alkalmával többen is látták korábban.
Akinek egyéb információja van az írjon a fórumba.
csepel.info
Dunai Szigetek Blog, Csepel.info
A Nemzeti Stadion ügye c. könyv mellékleteként megjelent térképvázlat
Időről-időre felvetődik a gondolat, hogy rendezzen-e Budapest Olimpiát. Vannak, akik olyannyira lelkesednek az ötletért, hogy népszerűsítő mozgalmat szerveznek. Nem újkeletű ez az ötlet, visszanyúlik egészen az előző századfordulóig.
A magyar főváros talán sosem volt annyira közel egy olimpia megrendezéséhez, mint a XX. század első évtizedeiben. Kevéssé ismert, hogy Budapest pótrendezése felvetődött Athén pénzügyi nehézségei miatt az első Olimpiai játékoknál. Később a magyar sportvezetők komoly reklámhadjáratot indítottak a magyar fővárosnak, és már biztosra vették az 1920-as megvalósulást, ám a világháború közbeszólt. (tovább…)
A(z) Duna kategória archívumában vagyunk