Mandiner Blog
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke jelentette be, hogy elkészült a Ripa Pannonica (Pannonia partja) világörökségi dokumentációja.
A három kötetre rúgó tudományos munka több évig készült, főleg európai uniós pénzekből. A 161 kutatott helyszín közül a világörökségi nevezési dokumentációba 121 került be, ehhez csatlakozik külön jelöléssel két szlovákiai helyszín is.
A KÖH elnöke közölte: a világörökségi felterjesztés legkorábban 2013-ban történhet meg, addig gondoskodni kell a helyszínek állagmegóvásáról és jogi védelméről. A jelölést legalább másfél éves elbírálási folyamat követi helyszíni szemlével, ezért csak tökéletesen előkészített projektet érdemes az UNESCO elé terjeszteni. A miniszter elmondta: tárcája feladata most a felterjesztendő helyszínek nemzeti védelmének biztosítása.
Római romkert, Dunakömlőd (Lussonium)
Különleges és egyedülálló a Duna kijelölte, 415 km-es folyami szakaszon végighúzódó magyar limes. Mintegy 121 helyszínén 4600 ingatlan található, többnyire erődök, őrtornyok, római utak. Nem nehéz észrevenni, milyen örökségturisztikai lehetőségről van szó.
A magyar limes annak az Európán keresztül húzódó, ókori emlékegyüttesnek a része, amelynek több szakasza már az UNESCO világörökségi listáján szerepel. Az egykori Római Birodalom megerősített határvonala, a limes egységes világörökségi helyszín, amelynek jelenleg három eleme szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékében: Nagy-Britanniában a Hadrianus- és az Antoninus-fal, illetve Németországban a felső-germániai és raetiai szakasz. A skótok, angolok és németek évente hatalmas hasznot húznak ezekből a történelmi látványosságokból.
Hadrianus-fal
A limes közvetve hárommillió magyar állampolgár lakóhelyét érinti, így bátran nevezhető össznemzeti projektnek. Dr. Visy Zsolt nemzetközi hírű régész életműnek tekinthető évtizedes kutatásai adják a tudományos munka gerincét. A pécsi professzornak jelentős érdemei voltak a pécsi ókeresztény sírkamrák feltárásában és azok világörökségi címének elnyerésében is. A civil szférát a Magyar Limes Szövetség néhány lelkes tagja képviseli.
Antonius-fal
A munka eddig csendben folyt, de itt a kampányolás ideje. Előreláthatólag az évtized közepére várható az UNESCO döntése. A kormány képviselőin, polgármestereken, egyéb állami szervek döntéshozóin és kurátorain a sor. A projekthez kapcsolódó ásatások, tudományos kiadványok, programok, művészeti feldolgozások, ismeretterjesztő produkciók támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar limes elfoglalja méltó helyét a hazai kulturális közgondolkodásban.
A Ripa Pannonica emlékei európai rendszerbe ágyazott, különlegesen magyar örökségturisztikai útvonalként tetemes gazdasági, tudományos és társadalmi hasznot hozhatnak a nemzetnek. Ahogy Fejérdy Tamás projektvezető, a KÖH elnökhelyettese elmondta: a cél az, hogy a Ripa Pannonica a Kéktúrához hasonlóan végigjárható útvonallá, látványossággá váljon.
Nagy tett lenne a mai Pannóniától, ha létrehozna egy világörökségi címmel védett, nemzetközi példákon alapuló, a Dunán végighajózható, külföldi és hazai turistákat kiszolgáló örökségturisztikai útvonalat az évtized végére. A mai barbárok a közönyükkel támadhatnak. Ne hagyjuk.
“a magyar limes elfoglalja méltó helyét a hazai kulturális közgondolkodásban”
Mármint örökség címén?
A határhoz és az épületek maradványaihoz annyi közünk van, hogy semmi!
Pannóniát 409-ben adták át Attinak a rómaiak.
Legútobbi történelem szerint.
“se sablon, se miniszteri tanácsadó nem volt épp kéznél, hogy segítsen kitalálni, hogyan jelölték a Római Birodalomban a CXCIX (199)-nél eggyel nagyobb számot”
Ha még a CXCX-et is megtudják különböztetni a CC-tól már értek el valamit! ))) 🙂 (((