Népszabadság
Korábbi kép (Origo.hu)
2010-hez hasonlóan 2011-ben ismét éves csapadékrekord dőlt meg. Csakhogy amíg 2010-ben vízben úszott az ország, tavaly szinte az egész Kárpát-medence porzott a szárazságtól.
2010-ben az eddigi legcsapadékosabb évet zártuk a múlt század elejétől rögzített megfigyelések alapján. Akkor országos átlagban 959 milliméter csapadék hullott, mely több mint 130 milliméterrel haladta meg az addigi rekordot, az 1940-es 824 milliméteres éves hozamot.
2011-ben éppen az ellenkezője történt – 1901 óta soha ilyen száraz év nem volt. Az előzetes adatok alapján az országos csapadékösszeg 2011-ben 404,4 milliméter volt, ami 4,3 milliméterrel kevesebb, mint az eddigi legalacsonyabb érték, amit a meleg és száraz 2000-es évben mértek.
A legutóbbi két év csapadékellátottsága is megerősíti, hogy szélsőséges csapadékviszonyok, áradások, aszály, belvíz egymást követő években, sőt egy éven belül is kialakulhatnak a Kárpát-medence térségében – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) honlapján.
A 2010-es év a legnagyobb eltérést mutatja a többlet, a 2011-es pedig a hiány irányába. 2010-ben a szokásosnál 70 százalékkal több csapadék hullott, 2011-ben az éves összeg 30 százalékkal maradt el a szokásostól. A legnagyobb csapadékhiány tavaly a Dunántúl középső régióit sújtotta. Az átlagot kissé meghaladó értékek csupán a nyugati határszélen és a Hajdúság területén fordultak elő.
Lakatos Mónika meteorológustól tudjuk, hogy az OMSZ automata csapadékmérői közül a szentgotthárdi mérte tavaly a legtöbb csapadékot, 677 millimétert, Martonvásáron pedig a legkevesebbet, 260,9 millimétert. Ezzel szemben a 2010-es év csúcstartója 1550 milliméternyi csapadékkal a Bükkben fekvő Jávorkút. Ezzel az értékkel megdőlt a Magyarországon valaha mért legtöbb éves csapadék rekordja.
2011-ben csupán két hónapban, júliusban és decemberben esett az átlagosnál több csapadék, az év többi részében a szokásosnál szárazabb volt az idő. A legszárazabb hónapnak a november bizonyult, amikor az országos átlag 0,3 milliméternek adódott.
A szárazság, az aszály Magyarország és térségének rendszeresen jelentkező éghajlati sajátossága, de ilyen extrém száraz hónapra, mint amilyen a tavaly novemberi volt, nagyon régen nem volt példa. Olyannyira nem, hogy akkor százéves szárazsági rekord dőlt meg. Az ország legnagyobb részén ebben a hónapban csapadék nem volt, többnyire csak szitálás, ónos szilálás, szemcsés hó fordult elő.
A csapadékhiány miatt a hazai folyók vízszintje jelentősen lecsökkent, a Dunán, a Tiszán és mellékfolyóikon is több helyen mértek rekordalacsony vízállást. November végére a Dunán szinte teljesen leállt a forgalom, csaknem 100 uszály vesztegelt a horvát–magyar határnál, Mohácsnál pedig a kompközlekedés is veszélybe került. A rendkívül alacsony vízállás miatt a Paksi Atomerőműben életbe léptették az úgynevezett kisvizes intézkedési terv első, majd december első napjaiban a második fokozatát, ami gyakoribb ellenőrzést jelentett.
1987 óta tavaly december harmadikán volt a legalacsonyabb a Duna vízállása, akkor 84,29 méteres vízszintet mértek. Az eddigi legalacsonyabb értéket 2003. augusztus 30-án mérték, 84,42 métert. Azóta sokat javult a helyzet, amit az is mutat, hogy a Dunán ismét megindult a hajóforgalom. Pakson jelenleg egy méterrel magasabb a vízszint, mint amekkora december közepén volt.
Hm, nem akarom a cikk írójának matematikai, hydrológiai és józan paraszti eszét méricskélni, de hogyan lehet a Duna vízszintje Paksnál 84,42MÉTER. Az erőmű nem tengeralattjáró…Áh, média…:(
De lehet, hogy atom tengeralattjáró? 😀
“1987 óta tavaly december harmadikán volt a legalacsonyabb a Duna vízállása, akkor 84,29 méteres vízszintet mértek. Az eddigi legalacsonyabb értéket 2003. augusztus 30-án mérték, 84,42 métert. Azóta sokat javult a helyzet, amit az is mutat, hogy a Dunán ismét megindult a hajóforgalom. Pakson jelenleg egy méterrel magasabb a vízszint, mint amekkora december közepén volt.”
Bravó Népszabadság! Még a tengeralattjárók is tudtak közlekedni, bár volt egy anyahajó, amelyiknek kapitánya gondolkodott, feljöjjön-e Bp.-ig.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
nagyapó!
Nem-e lehet esetleg deciméterben megadva!
Édesvízi patkányok vagy hidrósok abban adják meg! 🙂
Végül, sokak által a nagy zseninek tartott, és hőn imádott kül és belföldi képviselő egyik megnyilvánulása sem lehet közömbös.
“És mindig újjászületnek, ilyen hülyéket látok! Azért otthon a tükör előtt ne feledjétek szembeköpni saját magatokat! Annyit érdemeltek! Fletó kalocsai beszédének részlete a DK tagtoborzásáról! ” Meg kell értenie az országnak, ha Orbántól nem válik meg a nép, akkor gondoskodunk róla, hogy itt mindenki beledöglik” ” Ha a kisagyú hitelesek nem képesek megérteni, hogy azért fizetnek többet, mert megvannak az eszközi ráhatásaink, hogy maguktól mondják ki, hogy elég volt” Nem veszitek észre ,hogy a Fidesz és a Jobbik egymásra van utalva? Egyik nincs a másik nélkül ökrök !!!!”
Sokadszor írom: nem Orbánról és nem fletóról, s nem a pártok bármelyikéről szólok, hanem a Nemzet, a Haza, a gyerekeink az unokáink, azaz az emberiség élhető jövője érdekében. Lehet balga módon, stílusban ömlengeni, sértegetni, annyira már ismerem magam is ezeket az embereket, -és ha még sem- akkor sem veszem fel. Erre egyébként is, többnyire a sátáni tulajdonságokkal bíróak hivatottak. Ők viszont nem adják fel, amíg csak élnek!
A vízszintnek a tengerszint feletti magassága van megadva.
“Természetesen ennek is Orbán Viktor, Németh Szilárd és a FIDESZ az oka ugyebár”
Bp.-nél a Duna “0” magassága 95 m. A Duna-Deltánál ~0.Miről ír a Népszabó? Vagy mindenkinek “szabadonválasztott”?
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
ebihal!
Éppen melyik tengeré? 🙂
Mivel a Balti-tenger szintjét kellene apul venni, elvileg, de mi még az Adria-tenger szintjét vesszük, azonban van ahol meg nem jelenik semmi meg, akkor szabadon választott??? 🙂
Ezt olvssa be a hajózási navinfo:
161,700MHz
http://www.datanet.hu/hydroinfo/vituki/vizduna.htm
A magasságok Balti-tenger szintjére vonatkoznak, legalábbis a cikkben lévők.
Méghozzá a Kronstadti mólón lévő markerhez, ami kb, 60 centivel magasabb mint az Adria!