Eltűnt hajómalmok, eltűnő sziget – A soroksári Molnár-sziget története

1. Rész: Mi lett veled, Molnár-sziget?

Dunai Szigetek

A november 20-i soroksári látogatással (képek itt) kapcsolatban találtam ezt a videót a Centrum TV honlapján, mely a Molnár-sziget és mellékága jelenével foglalkozik. Kedvencem az a híd, mely alatt csónakkal sem lehet áthaladni.

A videót sajnos nem tudtam beilleszteni, de érdemes megnézni ezt a 10 perces összeállítást, ugyanis a bejegyzés szorosan kapcsolódik hozzá. A riport elkészülte óta a helyzet változatlan.

Sajnos igaza van a riportban megszólalóknak abban, hogy a soroksári Molnár-sziget és környezete meglehetősen rossz környezeti állapotban van. Novemberi látogatásunk alkalmával erről személyesen is meggyőződhettünk. Az őszi alacsony vízállás ellenére ugyan a Molnár-szigetet teljesen körülölelte a Soroksári (vagy másik nevén Ráckevei)-ág vize, de számos jel mutatott arra, hogy valami nincsen rendben. A révhez vezető Meder utcai hídon állva meglepetésként ért, hogy a mellékág vize északi irányba áramlik. Erre a különös jelenségre nagyon nehéz hihető magyarázatot találni.

A Molnár-sziget állapotát jól jellemzik a mindenütt megtalálható, kiterjedt nádasok. Nádasok kifejezetten ritkán kísérik a Dunát, elsősorban az állóvizeket kedvelik. A Soroksári-Duna jelenlegi 40 centiméteres esése 57,3 kilométeren kifejezetten kedvez a nádasok megjelenésének. Folyóvizeknek az öntisztulási képessége sokkal nagyobb az állóvizekénél, így a Soroksári-Duna a szennyeződésekkel szemben érzékenyebb. A Kvassay-zsilipen keresztül érkező Duna vízből a szállított hordalék sebességcsökkenés hatására azonnal kiülepedik. A bejutó szennyeződéseket normális esetben az áramlás azonnal kimosná, ebben a közel állóvízben azonban csak halmozódik. A Soroksári-Duna felső szakaszán jelentkező eutrofizációnak és romló vízminőségnek ez az egyik fő oka. A másik a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep kifolyója. A környezeti állapot romlása egy laikus szemével is könnyen felismerhető itt Soroksáron. A Molnár-sziget környezetében medret szűkítő feliszapolódás jelentkezik a déli csúcson és a mellékág mindkét partján. Egyes helyeken a szigeti nyaralóktól akár 20 métert is meg kell tenni 3-4 méter magas nádason keresztül, hogy elérjük a szűkülő nyílt vízfelszínen álló stégeket (1. kép). A sziget növekedése szinte szabad szemmel követhető.

Egy újabb aggasztó jelenség, hogy a Molnár-sziget déli részén betorkolló Gyáli-patak kiterjedt deltatorkolatot épített a mellékágba (2. kép). Szinte teljesen feltöltve a medret szeméttel és hordalékkal. A patak egyaránt szállít mezőgazdasági területekről műtrágyát, valamint lakott területekről szennyvizet. Csapadékos teleken pedig belvizet. A Soroksári-Dunába érve mindezt lerakja a vízi növények nagy örömére. A termékeny iszapot azonnal birtokba veszik a nádasok, mert a víz sebessége nem elegendő, hogy átmossa a mellékágat. Különösen úgy, ha vize az ellenkező irányba folyik, mint amerre kellene. Feltehetőleg ha a patak esetében nem történik beavatkozás, akkor rövidesen elzáródik a déli kifolyás.

A Soroksári-ág mai helyzete azért elkeserítő, mert – mint a Centrum TV riportjából is kiderül – senki sem tud jó megoldást találni a felmerülő problémára. Ez a jelen. De mi lehetett az ok, ami miatt ez a helyzet kialakult? Ennek próbáltam utánajárni.

dunaiszigetek.blogsport.com

6 hozzászólás “Eltűnt hajómalmok, eltűnő sziget – A soroksári Molnár-sziget története” bejegyzésre

  1. Zoli049 szerint:

    Bevallom, hogy nem emlékszem pontosan, de itt a felső szakaszon a medret talán ’82-ben kotorták utoljára? Itt még aránylag mozog is a víz, de lentebb, Tassig szerintem már tiszta hordalék a meder. Ráckevénél legalább is az.

  2. földhözragadva szerint:

    Volt vmi czikk, hogy vmi kotrás lészen…a homályos jövőben…

  3. Zoli049 szerint:

    Ebben a gazdasági helyzetben? Reménykedni lehet azért…

  4. islander szerint:

    kb.5-10 éve akarják kotorni a Kis-Dunát. De szokás szerint az érintett kerületek ebben sem tudnak megegyezni…. :-/

  5. Jeniszej. szerint:

    “senki sem tud jó megoldást találni a felmerülő problémára.”
    Van megoldás! Csak a hülyék nem tudják vagy nem akarják.

  6. Mezőfalvi Gyula szerint:

    Tiszteletem minden Soroksárinak ,és olvasónak. A holt ág,egyértelműen soroksári kezelésbe adott, rossz kifejezés,de nincs jobb,”tulajdon”.A Soroksári Önkormányzat kötelessége ,annak kotrása ,Gyáli-patak beömlése helyének rendbetétele.Amit az önkormányzat csinált ,az nem más mint a holtág partjának feltöltése,eléggé el nem ítélhető módon.Annak is már 20-25 éve .Azóta semmi.Ha nincs pénz valamire ,miért kell neki állni? Félbe hagyni mint egy torzot.

Itt lehet hozzászólni !