Lehetne idén a Duna jegén királyt koronázni? – A NolTV utánajárt

Hajózási zárlatot rendeltek el a Duna magyarországi szakaszán

MTI, Népszabadság, Magyar Nemzet, Csepel.info

Kattintson ide a videó megtekintéséhez!

Mínuszok, jégzajlás, hajóleállás. Milyen adatokból számolják ki, hogy mekkora lesz a folyó vizének eljegesedése? Mikor vetették be utoljára egyszerre a jégtörõ hajókat és a robbanószerkezeteket a Duna jegének feltöréséhez? Tegnapi és archív képek a folyó téli viszontagságairól. Készítette: Takács Mária

nol.hu

Zárlatot rendeltek el a Duna magyarországi szakaszán

A kialakult jégviszonyok miatt hajózási zárlatot rendelt el a Duna magyarországi szakaszán csütörtök este tíz órától a Nemzeti Közlekedési Hatóság – közölte Láng István, az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője budapesti sajtótájékoztatón.

A korlátozás a jégtörő hajókat természetesen nem érinti; azok a hajók pedig, amelyek még úton vannak, a korlátozás életbelépése után kötelesek a legközelebbi téli kikötőbe „bevonulni” – mondta Láng István. Közölte, a Duna Ausztriában teljesen befagyott, a horvát–szerb határon, valamint Szlovákiában is bejelentették a hajózási korlátozásokat.

mno.hu

20 hozzászólás “Lehetne idén a Duna jegén királyt koronázni? – A NolTV utánajárt” bejegyzésre

  1. abcd szerint:

    Egy jelölt már van !!!!!!

  2. Dr. grün szerint:

    Egy Hummer-t nem bírt el a Balaton jege!
    Egy páncélozott elnöki autót a Duna jege igen?! ))) 🙂 (((

  3. TM szerint:

    T. admin, légyszives nézzetek utána, hogy az Iskola tér környékén csőtörés volt, vagy van, és a környező házadban egész nap nem volt viz, ill. még most sincs!!!

  4. "?!" szerint:

    Hát ez még a csepelinfóhoz viszonyítva is szánalmas bejegyzés az alábbiak miatt:

    A Duna jegén még soha senkit nem koronáztak királlyá!

    Hunyadi Mátyásnak is csak a királlyá választása történt meg 1458. január 24-én a befagyott Dunán.
    Szegény Mátyás azonban ezen az aktuson nem vehetett részt, mert akkor éppen Podjebrad György foglyaként a prágai várban vendégeskedett, és megkoronázására csak 6 évvel később került sor.

    Ha most szeretnénk a befagyott Dunán királyt választani, akkor a jelöltet előbb be kellene zárni a prágai várba, de mivel a Duna sem fagy be, továbbá a jelöltet nem látnák szívesen Prágában, ennek rendezvénynek nincs aktualitása.

    Ezen kívül van két további súlyos probléma.
    Az egyik, hogy a mostani jelöltnek nem lenne türelme kivárni a koronázásig a 6 évet.
    A másik probléma viszont az, hogy 6 év múlva már kevesen támogatnák a királlyá koronázását!

  5. Én meg úgy tudom, hogy a 15-dik században sem voltak olyan bolondok, hogy ráálltak volna a Duna folyó jegére, hanem a szokásos, Rákosmezőn tartott gyűlések helyére korábban kiöntött a Duna, s az ott maradt víz fagyott meg. Akkoriban az “országgyűlés” nem tartott “téli ülésszakot”, mivel közlekedési és szálláslehetőségek ezt nem tették lehetővé, továbbá az “országgyűlés” nem is volt rendszeres, mondhatnánk csak rendkivüli esetben hívták a rendeket gyűlésre. Tehát a gyűlést, ahol Mátyást királlyá választották, az a Rákosmezejére kiöntött dunavíz megfagyott jegén történt! Egyébként meg azokban az időkben a folyókat nem korlátozták gátakkal. Világszerte, de Európában ma is ez az általános, aztán meg látjuk a tévében, hogy Prágában a Vltava befolyik a metróba.

  6. nagyapó szerint:

    Gerinc törött felkiáltójel -ha már ilyen precíz – azért, a történeti hűség kedvéért, megírhatta volna, hogy a “demokratikus” királyválasztást Szilágyi 15000-es sereggel biztosította.

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.

  7. "?!" szerint:

    A Szilágyi Mihály 15 ezres seregén kívül, mit hiányolsz még balfácán “nagyapó”!

    Talán Mátyásnak a királlyá választása utáni eljegyzéseiről, és a hajléktalan szállók álruhában történt látogatásáról fennmaradt mesékre lettél volna kíváncsi?

  8. islander szerint:

    a tatárok a befagyott Duna jegén tudtak átjönni és pusztítani a Dunántúlon 1240/1241 telén,ha jól tudom

  9. nagyapó szerint:

    Gerinc törött felkiáltójel! Semmit, csak unom a nagyképű hozzá nem értő szövegeket. Azokat a szövegeket, amiket innen-onnan összeollóz, de az összefüggéseket nem ismeri.
    A cikk ugyanis nem Mátyásról szól.
    Egyébként igaza van. Állandó eposzi jelzőjét (házi feladat) megváltoztatom bunkó proli írásjelre.

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.

  10. "?!" szerint:

    Kedves “nagyapó”, Te volt MSZMP-tag és volt munkásőr bértollnok!

    Miheztartás végett hívom fel a figyelmed arra, hogy bunkó proli vagy Te, és az aki téged világra hozott!

  11. – Mit mond Csurka István a kínai piacon?
    – ???
    – Ne hunyoríts te kis zsidó, ne hunyoríts!!!
    (http://www.viccesviccek.hu/Csurka_Istvan)

  12. A MIÉP és a Jobbik 2006-ban Harmadik Út néven választási pártot alapított, amelynek harmincfős tagságát fele-fele arányban adta a két párt. Az állami támogatás a választási eredmény alapján a Harmadik Útnak járt, amelynek elosztása körül bonyodalmak támadtak, mert Csurka nem akarta a felét odaadni a Jobbiknak, ezért két évig nem is tudtak az összeghez hozzányúlni megegyezés hiányában. Egy ilyen közös ülésen az egyik jobbikos tag, Jónás Levente szóvátette Csurkának, hogy a MIÉP-nek járó pénzt miért bízza Gizire, mire Csurka:
    “- Fiam, majd ha te szopod a faszomat, akkor megmondhatod, hová tegyem a pénzemet!”

  13. prof. em. Dr. islander szerint:

    “- Fiam, majd ha te szopod a faszomat, akkor megmondhatod, hová tegyem a pénzemet!”

    Tarjányi, ehhez gratulálok!

  14. J szerint:

    Pozsonynál már befagyott. Slota állítólag készülődik.

  15. piedone szerint:

    Szerintem menjen egy nagy jégtáblára,/az országház elött/ és ha Baján még rajta van,a Sugovicán válasszuk meg.:-)

  16. Islander! Gratuláljál Csurkának, mert a Harmadik Út tagsága előtt, azaz nagy nyilvánosság előtt történt. Remélem ezek után jövő szombaton feltétlenül elmész Csurka temetésére!

  17. GONDOLKODÓ! szerint:

    T. Tarjányi László úr!

    Ugye Ön is ismeri? Halottról jó vagy semmit!

  18. “Halottról jót vagy semmit” – terjedt el a polkorrekt mondás tévesen. Valójában a latin
    eredeti: De mortuis nil nisi vere. Helyes fordításban, helyes erkölccsel: halottakról igazat
    vagy semmit.

    Egyébként meg senki nem tartja be, mert akkor a történelmet mint tudományt be kellene tiltani.

  19. Doki szerint:

    Kedves Tarjányi László!

    Csurka István volt amilyen volt, de sokunknak ő segített a dolgok mögé látni (mint pl neked is, ezt ne feledd), és amikor hallgattuk a beszédét a Hősök terén, jó érzés volt egy közösséghez tartozni.

    1993-ban (1945 után először) Csurkától indult el az egész nemzeti radikális oldal. Csurka 1993-ben a MIÉP megalakításával elvetett egy magot ami nagyon sokat hajtott, hiszen ma a Jobbiknak az alapját és a gerincét adja. Politikai szempontból ez volt az Ő küldetése és be is teljesítette.
    Az, hogy Csurka ennyire ragaszkodott az elnöki poszthoz, az is valamelyest érthető, hiszen ő hozta létre a pártot, haláláig ő volt az elnöke, így kimondhatjuk, hogy a MIÉP volt az élete munkája. Persze, hogy az ember attól nem szívesen válna meg.

    A Jobbik 2009 óta azt viszi tovább, amit a MIÉP 1993 és 2008 között képviselt… Ezt nem volna szabad elfelejteniük azoknak, akik most a Jobbikban vannak, vagy a Jobbik mellett állnak. Itt gondolok azokra is (főleg rájuk), akik évekig MIÉP-tagok voltak (Balczó Zoltán, Rozgonyi Ernő, Sneider Tamás, Novák Előd…) Ők köszönhetik a legtöbbet a MIÉP-nek. Meg persze te is, aki mind 98-ban, mind pedig 2002-ben képviselőjelölt voltál, sőt 2002-tól MIÉP-es bizottsági voltál az önkormányzatban.

    Múltkor azt írtad, hogy igazi MIÉP-es nem megy el Csurka István szombati temetésére. Én meg azt mondom, hogy igazi “régi motoros” nemzeti nem ostorozza sem Csurkát, sem a MIÉP-et, mert tudják azt, hogy 1990 után tőle indult el az, amit most a Jobbik képvisel.

  20. Csurka a MIÉP megalakulásakor elnökségi tag volt, azután lett társelnök, majd azt kifúrva lett egyeduralkodó. A radikalizmust nem ő találta ki, a magyar radikalizmusnak vannak emblematikus alakjai, akik sokkal nagyobb hatást gyakoroltak mint Csurka. Az ő “hírneve” nem fog tovább élni Antallénál! Kíváncsian várom, mikor kap szobrot a Kossuth téren! Csurka lehetett volna az utókor által is említésre méltónak tartott politikus, ha a csúcspontján átadta volna a stafétabotot, s munkája az utódaiban teljesedett volna ki, de ő lerombolta amit felépített. Hasonlóan Hitlerhez, vesszen a Birodalom, vesszen a német nép, ha a vezérnek halnia kell! A kivénhedt versenyló a pályán vánszorogva halt meg, miközben fényes diadalról álmodott!

Itt lehet hozzászólni !