‘Tudomány’ kategória archívum

Laborba vittük a szaloncukrokat – Meglepő eredmények!

2009. december 7. hétfő

Nők Lapja Cafe, Csepel.info

Karácsonykor szaloncukrot veszünk. Ez már csak így természetes. A választék bőséges, a boltokat tömegével lepik el az ünnepi édességek. Mindegyik másképp csalogat: a csomagolásával, a színével, az ízével, az árával. De vajon mindegyik szaloncukrot nyugodt szívvel fogyaszthatod?

Egy magyar család átlagosan két kiló szaloncukrot vásárol az ünnepek előtt. Mindenki más érvek alapján dönti el, hogy melyiket. Van, aki az árra érzékeny, ezért csakis a kimért szaloncukrot veszi meg az aluljárókban vagy a hipermarketben. Mások a minőségre esküsznek, és gondosan áttanulmányozzák, melyik tartalmaz valódi csokoládét, kakaóvajat, értékes hozzávalókat. Van, aki oda se néz, csak rakja a kosarába a zseléset, marcipánosat, fogyókúrázók pedig a wellnessváltozatot. Melyik a jó döntés? Segítünk kiválasztani. (tovább…)

Csúcslovakat lovagoltak a honfoglaló magyarok

2009. október 5. hétfő

Index

Csúcslovakat lovagoltak a honfoglaló magyarok, és ezek a ma élő, Türkmenisztánban kinemesített akhal teke fajtával mutatnak leginkább genetikai hasonlatosságot – közölte Raskó István professzor, az MTA Szegedi Biológiai Központja Genetikai Intézetének az igazgatója.

A tudós abból az alkalomból nyilatkozott, hogy a kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány a Genetics című szaklap szeptember 30-i számában látott napvilágot. Raskó a kutatás előzményeiről elmondta, hogy a Genetikai Intézet az MTA Régészeti Intézetével közösen honfoglalás kori temetőkből származó csontvázak anyai és apai ági öröklődési vonalait vizsgálta, összehasonlítva az adatokat a ma élő magyarokéval és székelyekével. A vizsgálat során az úgynevezett klasszikus honfoglalás kori temetkezési helyeket kutatták, amelyekre a gazdagon díszített régészeti leletanyag és lócsontvázak jelenléte volt jellemző. Emellett feltártak ugyanezen korból, de átlagos, köznépi temetőből származó sírokat is. (tovább…)

Gázmaszkká alakítható melltartóé az IgNobel

2009. október 2. péntek

Index

Helyi idő szerint csütörtök este kiosztották a Harvardon a Nobel-díj paródiáját, az IgNobelt. Az elismerést tíz kategóriában adták át, a nyertesek között vannak izlandi bankárok, tequilából gyémántot készítő mexikóiak és egy férfi, aki hatvan évig tördelte az ujjait, de csak az egyik kezén.

Leszerepeltek a brit tudósok az idei IgNobel-díj gáláján. A korábbi évekkel szemben tíz kategóriából csupán egyben nyertek, hiába neveztük el róluk az IgNobelre érdemes tudományos hírekkel foglalkozó blogunkat. Tudósok mellett viszont egy zimbabwei bankigazgató és ír rendőrök is szerepeltek a díjazottak között. (tovább…)

Újabb klímakatasztrófa közeleg

2009. szeptember 17. csütörtök

A férfiakra lesz a legnagyobb hatással

Csepel.info, Origo.hu

Baráti találkozó napjainkban: lefagyhat a mosoly

Ma már nincs olyan nap, amikor ne hallanánk a klímaváltozásról. Eleinte gyorsan elvicceltük a problémát: legfeljebb itthon is megterem a narancs, több fügét ehetünk, nem kell annyi meleg ruha…

A helyzet azonban kezd egyre komolyabbá és ijesztőbbé válni. Az alábbiakban az Origo cikkét idézzük a klímaváltozás növényekre, ezen keresztül az emberekre, azon belül is a férfiak életére gyakorolt hatásáról. (tovább…)

A Búvár zsebkönyvek rajzolójára emlékezünk

2009. szeptember 12. szombat

Népszava

Muray Róbert, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tiszteletbeli professzora, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett grafikus és festőművész, Csepel díszpolgára, 78 évesen, hónapokig tartó súlyos betegséget követően 2009. szeptember 2-án távozott el közülünk.

Munkái közé tartozik a sokak által ismert Védett madarak plakátsorozat, a Búvár zsebkönyvek öt kötete, Magyarország vadászati térképe, a Vörös könyv, és a Vadászható madarak füzet. Diorámái megtalálhatóak többek közt a Természettudományi és a Mezőgazdasági Múzeumban. (tovább…)

Hetven éve kezdődött a második világháború

2009. szeptember 1. kedd

Múlt-kor, Csepel.info, Magyar Hírlap

Hetven éve, 1939. szeptember 1-jén a német Wehrmacht Lengyelország elleni támadásával tört ki a második világháború. Az idei évforduló azonban vitáktól terhes: az oroszok a háború okait illetően komoly vitába bonyolódtak a lengyelekkel és a németekkel.

Készülődés a háborúra

Az előzmények az első világháborúig nyúlnak vissza, amikor a győztes hatalmak megalázó békefeltételeket kényszerítettek Németországra, elszakítva egyes tartományait. Az 1933-ban hatalomra jutott Adolf Hitler német nemzetiszocialista kancellár hatásos demagógiával használta ki a németek revansvágyát, és sorra szegte meg a béke feltételeit. 1935-ben visszaállította a hadkötelezettséget, egy évvel később hadserege bevonult a demilitarizált Rajna-vidékre. Kihasználva az újabb háború elkerülését célzó brit és francia megbékélési politikát, 1938-ban elfoglalta Ausztriát (Anschluss), majd Csehszlovákia németek lakta részét. Hitler 1939-ben megszállta a maradék Csehországot, hátát a Szovjetunióval kötött megnemtámadási szerződéssel biztosítva. (tovább…)

Ki a cigány?

2009. augusztus 31. hétfő

Index

A magyarországi cigány és nem cigány népesség együttélésének nehézségei és konfliktusai évek óta nem voltak ilyen látványosak és fájdalmasak. Sorozatunkban közkeletű nézeteken keresztül végigjárjuk a cigányokat érintő legfontosabb kérdéseket: az elkülönítést, a támogatások-segélyek kérdését, a bűnözést. Azzal kezdjük, hogy egyáltalán ki a cigány.

Magyarországon hivatalosan az az ember cigány, aki magát a népszámláláson, a szavazásnál, az iskolában, az önkormányzatnál cigánynak vallja, mivel az 1992-es adatvédemi törvény alapján az etnikai hovatartozást az érintett írásos beleegyezése nélkül nem lehet nyilvántartani. Az asszimiláció vágya vagy a cigányellenességtől való félelem miatt azonban Magyarországon a roma népesség nagy része nem szívesen vállalja roma identitását. (tovább…)

Sokkoló ikerinvázió

2009. augusztus 6. csütörtök

Szabad Föld

További képek itt tekinthetők meg

Hétszáz ikerpárt csodálhatott meg az, aki a minap ellátogatott a tizedik országos ikertalálkozóra Szigethalomra. Érdekes megfigyelés, hogy az afrikai Nigéria büszkélkedhet a legtöbb párossal: itt minden 22. szülésre esik egy kettes iker. Világszinten minden 6400. szüléskor bújik ki három kicsi fej, és minden 512 ezredik szüléskor négy.

Nemzetközivé dagadt a Csepel-szigeti ikertalálkozó, ugyanis idén már Svédországból, Lengyelországból, Németországból és a szomszédos országokból is érkeztek testvérpárok. A rendezvény tiszteletére az ikrek többsége szakasztott egyforma megjelenéssel (ruházattal, hajviselettel) sokkolta a szájtáti nagyérdeműt. Holott a hétköznapokban – saját bevallásuk szerint legalább gimnazista koruktól – inkább arra törekszenek, hogy különbözzenek egymástól. (tovább…)

Hold: 40 éve a mienk

2009. július 21. kedd

“Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”

Origo, Kulturport.hu, Wikipedia.hu, Csepel.info

Megvetettük a lábunkat…

1969. július 20-án lépett először ember egy másik égitest felszínére. Az oroszokkal vívott űrverseny során az amerikai Sas nevű holdkomp néhány téves hibaüzenet után, az utolsó métereken kézi irányítással, a tervezettől kissé eltérő helyen, de sikeresen landolt a Holdon.

Mindössze két hónappal az első emberes űrrepülés után, 1961 májusában John F. Kennedy nyilvánosan kihirdette, hogy az Egyesült Államok még 1970 előtt embert juttat a Holdra, majd épségben vissza is hozza onnan. A cél elérése érdekében hatalmas anyagi és szellemi erőforrásokat kellett összpontosítani, és megteremteni az emberes űrrepülés hátterét. (tovább…)

Glatz: írtam egy levelet, hogy felejtsék már el a nevemet is

2009. július 14. kedd

“Egy kiló kenyér közhaszna nagyobb, mint egy bármilyen jól esztergált bütykös tengelyé, aminek a megmunkálásán apám valamikor oly sokat dolgozott a Weiss Manfrédban, majd a Csepel Autógyárban.”

Szabad Föld, Csepel.info

Herder-díjas történész, volt kultuszminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, a neve mint jelölté vetődött fel a köztársaságielnök-választások idején, sőt legutóbb miniszterelnök-jelöltként is beszéltek róla, ha csak néhány napig is. Glatz Ferenccel, a Magyar Nemzeti Vidék Hálózat elnökével Tanács Gábor beszélgetett.

– Ön elsősorban történész, mégis gyakorlatilag bármilyen posztra keresnek embert ebben az országban, a neve biztosan felmerül. Ennyire univerzális lenne?

– Gyermekkorom óta egyaránt érdekel a természet és az emberi közösségek megismerése. A dolgok eredetének tudása és a dolgok további sorsának alakítása is. Ez magyarázza, hogy ugyanolyan szenvedéllyel kutatok, írok, mint szerkesztek vagy szervezek konferenciákat, hozok létre új intézményeket. 1956 és egy kitűnő történelemtanár hatására történelmet tanultam, de például a fizika, a biológia iránti érdeklődésem még a történész-világkongresszusokon előadó történészként is megmaradt bennem. (tovább…)