Múlt-kor, Csepel.info, Magyar Hírlap
Hetven éve, 1939. szeptember 1-jén a német Wehrmacht Lengyelország elleni támadásával tört ki a második világháború. Az idei évforduló azonban vitáktól terhes: az oroszok a háború okait illetően komoly vitába bonyolódtak a lengyelekkel és a németekkel.
Készülődés a háborúra
Az előzmények az első világháborúig nyúlnak vissza, amikor a győztes hatalmak megalázó békefeltételeket kényszerítettek Németországra, elszakítva egyes tartományait. Az 1933-ban hatalomra jutott Adolf Hitler német nemzetiszocialista kancellár hatásos demagógiával használta ki a németek revansvágyát, és sorra szegte meg a béke feltételeit. 1935-ben visszaállította a hadkötelezettséget, egy évvel később hadserege bevonult a demilitarizált Rajna-vidékre. Kihasználva az újabb háború elkerülését célzó brit és francia megbékélési politikát, 1938-ban elfoglalta Ausztriát (Anschluss), majd Csehszlovákia németek lakta részét. Hitler 1939-ben megszállta a maradék Csehországot, hátát a Szovjetunióval kötött megnemtámadási szerződéssel biztosítva.
A “casus belli”, a második világháború oka a danzigi kérdés lett: az 1919-es versailles-i békeszerződés a német lakosságú Danzigot (ma Gdansk) a Nemzetek Szövetségének védnöksége alá tartozó “szabad várossá” nyilvánította, amelyet Lengyelországgal Németországot kettészakító korridor kötött össze. A várost bekapcsolták a lengyel vámrendszerbe, külkapcsolatait Varsó közvetítésével intézte. Hitler Danzig átadását követelte, amiről a lengyel kormány hallani sem akart, bízva a garancia-nyilatkozatban, amelyet 1939 márciusának végén a brit kormánytól Párizs nevében is kapott.
Németország tudatosan készült a háborúra: Hitler 1939. áprilisában már parancsot adott ki Lengyelország lerohanásáról, s felmondta az öt éve Lengyelországgal kötött megnemtámadási szerződést. Németország keleti részében augusztus 15-ig be kellett fejezni a mezőgazdasági munkákat, augusztus 26-án pedig valamennyi német kereskedelmi hajó parancsot kapott a hazatérésre.
Hitlert csak rövid időre tántorította el szándékától az augusztus 25-én Londonban aláírt brit-lengyel kölcsönös segélynyújtási szerződés. Augusztus 29-i ultimátumára válaszul Lengyelországban általános mozgósítást rendeltek el. Augusztus 31-én lengyel egyenruhába öltöztetett német köztörvényes rabok támadták meg a gleiwitzi (Gliwice) rádióadót, propaganda-ürügyet szolgáltatva a háború kirobbantásához.
Az első globális háború
Szeptember 1-jén hajnali háromnegyed ötkor a néhány nappal korábban “udvariassági látogatásra” érkezett német Schleswig-Holstein cirkáló lőni kezdte a danzigi lengyel támaszpontot, nem sokkal később megindult a német hadigépezet, amely néhány nap alatt eltaposta Lengyelországot. Másfélmillió német katona, két és félezer páncélos, kétezer repülőgép zúdult az egymilliós lengyel hadseregre, amely alig 150 páncélossal és 400 elavult repülőgéppel rendelkezett. Hitler egy hónap alatt elfoglalta az ország nyugati részét, a keleti a szeptember 17-én benyomuló szovjet csapatok ellenőrzése alá került.
A brit és a francia kormány szeptember 3-án ultimátumot intézett a német kancellárhoz, felszólítva a hadműveletek leállítására és a tárgyalások megkezdésére. Miután ez nem történt meg, még aznap hadat üzentek Berlinnek, s ezzel hivatalosan is megkezdődött a második világháború. A nyugati fronton sokáig nem történtek nagyobb szabású hadműveletek, az angol expedíciós csapatok csak szeptember közepén érkeztek Franciaországba – ezt a néhány hónapot illették később a franciák a furcsa háború (drole de guerre), a németek az ülőháború (Sitzkrieg) elnevezéssel.
Az antifasiszta koalíció teljes győzelmével végződő második világháború hat évig (1939. szeptember 1-től 1945. szeptember 2-ig, a japán kapitulációig) tartott. Ez volt az első, a Föld teljes egészére kiterjedő fegyveres konfliktus, amelyben 61 állam (az akkori emberiség 80 százaléka) vett részt, 40 ország területén, az összes óceánon és három kontinens légterében folytak harcok.
Összesen 110 millió katona állt fegyverben, az emberéletben bekövetkezett veszteségeket mintegy 50 millió fő közé teszik – ezek fele civil, akik a hadműveleteken kívül a nácik által végrehajtott szervezett népirtás és az ellenállás miatti tömeges megtorlás áldozatai.
Az évforduló azonban idén vitáktól terhes: Moszkva éberen figyel, amikor a német és az orosz kormányfő Gdanskban megemlékezik a II. világháború kitörésének 70. évfordulójáról. Az éberséget az indokolja, hogy a Kreml hét évtizeddel a Hitler-Sztálin paktum aláírása után is attól tart, felelőssé tehetik a háború kirobbanásáért.
1939. augusztus 23.: A Molotov-Ribbentrop paktum
A hét cikkből álló, eredetileg tíz évre kötött egyezményben a felek kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak “az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt”.
Kimondták: amennyiben egyikük egy harmadik állam részéről háborús cselekmény tárgya lenne, a másik szerződő fél ezt a harmadik államot semmilyen módon nem fogja támogatni, továbbá egyikük sem fog részt venni olyan hatalmi csoportosulásban, amely közvetve vagy közvetlenül a másik fél ellen irányul.
Az egyezmény az aláírással azonnal életbe lépett. A ratifikációs folyamat 1939. szeptember 24-én zárult, ekkor már javában zajlott a Lengyelország elleni háború, s a titkos záradék értelmében folyt a lengyel területek szovjet megszállása is. Berlin ugyanis a megnemtámadási egyezmény mellett az érdekövezetek rögzítésére is ajánlatot tett Moszkvának, ami aztán a szerződés titkos záradékában realizálódott, megfelelő térképek melléklésével.
A sokáig tagadott, ám később bizonyossá vált titkos jegyzőkönyv német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Európa északkeleti és déli részeit. Szovjet érdekeltség lett Finnország, Észtország és Lettország, Lengyelországnak a Narew (Nyeman), a Visztula és a Szan folyóktól keletre eső része, valamint Besszarábia. Németországnak jutottak Lengyelország nyugati területei és Litvánia, ám ez utóbbi az 1939. szeptember 28-i újabb megállapodás értelmében másfél lengyel vajdaság fejében a szovjet érdekszférába került. Litvánia 1940. nyári szovjet okkupációját követően a német kisebbség lakta marijampoléi területért a Szovjetunió külön 7,5 millió aranydollárt fizetett Németországnak.
A szovjet-német megnemtámadási szerződés híre valóságos sokkot okozott szerte a világon, amit csak fokozott az egy hónappal később, szeptember 28-án kötött szovjet-német “barátsági és határegyezmény”. A megállapodások meghasonlást idéztek elő a kommunista és munkáspártok körében, megtépázták a harmincas években kibontakozó antifasiszta népfrontmozgalmakat, de romboló hatással voltak a szovjet társadalomban is, ahol addig az első számú ellenségnek és veszélynek a német nemzetiszocializmust minősítették.
Kapcsolódó cikkek:
Putyin: “Minden kétséget kizáróan, teljes joggal el lehet ítélni a Molotov–Ribbentrop-paktumot.”
Az oroszok a lengyeleket is hibáztatják a második világháborúért
20 éve derült fény a Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradékára
Sztálin támadott volna először a második világháborúban
Milyen kifinomult a Múlt-kor fogalmazása: “Másfélmillió német katona, két és félezer páncélos, kétezer repülőgép zúdult…”, a másik meghatározás: “a keleti (rész) a szeptember 17-én benyomuló szovjet csapatok ellenőrzése alá került.” a szovjetek nem zúdultak, ők kerültek. Amúgy a két tűz közé került lengyel hadsereget az ellenséges Magyarország fogadta be.
Más: “az emberéletben bekövetkezett veszteségeket mintegy 50 millió fő közé teszik – ezek fele civil, akik a hadműveleteken kívül a nácik által végrehajtott szervezett népirtás és az ellenállás miatti tömeges megtorlás áldozatai.” Úgymint “Drezda terrorbombázása, “Február 13-án 22 óra 9 perc és 0 óra 55 perc között elkezdődött a rémálom az “Elba-parti Firenze” felett. Két hullámban 800 brit bombázó 400 000 gyújtó és 4500 robbanóbombát dobott a városra. A túlterhelt tűzoltóságot szörnyűséges látvány fogadta, bárhol is próbált segíteni vagy menteni. A bombáktól és tűztől összeomló utcasorok elzárták a menekülés útját a pincékben védelmet keresők elől, s a tűzpokolban lelték halálukat. Az 1943. júliusi hamburgi támadáshoz hasonlóan a városban tűzvész tört ki.
A második támadási hullám az égő városból az Elba partjára menekülő tömeg ellen irányult, s elképzelhetetlen pusztítást végzett. Másnap délben 311 amerikai bombázó fejezte be a mészárlást. Legendák keringenek arról, hogy számos pilótának még a tömeggyilkosságban való közreműködés sem volt elég, hanem örömüket lelték a pincékből előtámolygó nők és gyermekek, valamint a keletről érkezett menekültek mélyrepülésben történő géppuskázásában.”
Ezután még több város Budapest, Hirosima, Nagasaki terrorbombázása történt. És milyen pusztítást végeztek Tito „hős” partizánjai!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Azért Leningrád (Szentpétervár) lakói is sokat mesélhetnének a három évig tartó német ostromról. bár kiéheztetni biztos nem olyan látványos a lakosságot, mint lebombázni. A hadviselő államok jelentős részében magas a civil áldozatok száma, feleleges egyiket vagy másikat feljebb rakni egy képzeltbeli ranglétrán.
folyt.köv.
A Japánok egyébként számszerűen nagyobb civil veszteségeket szenvedtek volna el, ha az amerikaiak nem “győzik” meg a japán politikai és katonai elitet a kapituláció halaszthatalanságáról. Szürnyű kimondani, de Hiroshima és Nagasaki áldozata önkénttelenül is milliónyi japán életét mentették meg.
A német (és tegyük hozzá: a magyar) hadvezetés, valamint politikai elit viszont képtelen volt belátni, hogy a háborút bizony elvesztettük, és minél előbb ugrunk ki belőle, vagy lesz vége valamilyen formában annál kevesebb lesz az áldozatok száma. 1943-ban már nyilvánvaló volt (44-ben meg végképp), hogy ki fog veszíteni. Akár két évnyi vérengzés is nagyrészt elkerülhető lett volna (plusz szinte a teljes infrastruktúra, ingatlanállomány, egyéb felbecsülhetetlen értékű kultúrális javak stb. pusztulása).
Szlovák csapatok “besegitenek” a németeknek és az oroszoknak Lengyelország megtámadásába:
http://www.youtube.com/watch?v=AkgomZF6hNU
Nagy kuss van erről.
Gordon!
Való igaz nem szabad rangsorolni mindenhol nagyon nagy volt az áldozatok száma. Ebben tökéletessen igazad van de a barbarizmust akkor sem lehet menteni. Ne értsd félre nem akkarom védeni a németteket egy másodpercig sem de az amerikai, és angol terrorbombázás akkoris elítélendő. A másik az orosz 25 millió áldozatnak minimum egyharmada (ha nem a fele) az oroszok számlájára írandó. Ne felejsd el aki hadifokságba került és onnét került haza az azonnal a Gulágra került. (Ez történelmi tény ők maguk is elimerték). Egyébként ha már világháborúról beszélünk szeríntem nem 1939 szept 1-én kezdődőtt hanem ekőbb Kinában. 1939 szept.1-el a Európában robbant ki a hábórú. (Ez az én egyéni véleményem). Remélem sohatöbbé nem lessz ilyen borzalomban az emberíségnek része!
miska72!
Szupper volt! Kössz!!!!!!!!!!
CsepeliXXI!
Salynos túlélték!
Vesszen TRIANON!
Papi nincs mit. Örülök, hogy tetszett.
Csepeli XXI.! Én erről már tudtam, talán említettem is nagyon régen (vagy valakitől olvastam). Mindenesetre érdekes dolog. Anno még a Hadi Krónika c.folyóiratban olvastam róla. Nagy patkányok voltak a szlovákok, bár később mi is kivettük a részünket a térdre kényszerített Jugoszlávia leigázásából. Kicsivel előtte kötöttünk velük örökbaráti megállapodást – nos, nem sokáig maradtunk “örökbarátok”.
Gordon!
Azért a lengyelek sem voltak angyalok (angol-francia bátoritásra):
http://titkost.50webs.com/konyvek/atrochu1.htm
http://titkost.50webs.com/konyvek/atrochu2.htm
Soha többé ne legyen világháború. 🙁
Tamás!
A Néphadseregben megmondta a pol,tiszt,elftás,hogy:Elftásak!Itt többé háború nem lesz,de lesz olyan békeharc,hogy kő kövön nem marad baccák meg!” 🙂
CsepeliXXI ! “Volk und Birodalom Verlag Berlin, második javított kiadás, 1940”? Mi ez a szemét, amit kikapartál a tíz körmöddel a pöcegödör aljáról?
Az áll benne.
“”Lengyelország háborút akar Németországgal, és Németország akkor sem tudja azt elkerülni, ha akarja”
Meg ez:
“Lengyelek hivatalos pozíciókban nyilvánosan igényt jelentettek be ősi német területekre, a legdurvább agyatlan fegyvercsörtetést mutatták be, határsértéseket provokáltak és azzal hencegtek, hogy három héten belül Berlinbe vonulnak (vagy napok alatt, a sercegő agy fantáziái szerint). Lengyelország még egy darab “csehszlovák” területet is ellopott 1939 elején.”
Na,na… nanana kedves kerekfejű barátaim. Biztos voltak az akkori lengyel területeken atrocitások a németekkel szemben, és azt is el kell ítélni, de 70 évvel a háború kezdete után még mindig azt hazudni, hogy tulajdonképpen a lengyelek tehetnek a háború kirobbanásáról, nos erőteljes túlzás. Már-már történelemhamisítás.
Lehet valakinek kerek feje, de azért nem kell Cartman-ként viselkedni.
Gordon!
Ez 2001-ben lett felújitva!
Ne felejtsd el,hogy Katyn óta minden könyv nyitva van!
Plusz irsz a “kiugrásról”.
Londonban tiltották meg a magyaroknak a “kiugrást”.
Akarsz dokumentumokat hozzá?
A “Völkisser Bóebakter”-re gondolsz? Azt egyébként tudod, hogy Anglia melyik oldalon harcolt?
Nem arra!
Mégis,melyik oldalon harcolt Anglia? ? 🙂
Amikor a fél Világ az övéké volt,és zokon vették a sváboktól az egyetlen afrikai gyarmatot? 🙂
Gordon, Gordon nem csak a szoc. alatt kiadott anyagok vannak. Van más is, régebbiek, újabbak, ezeket is tanulmányozni kell, akkor megtudná, hogy Sztálin miért hagyta magára Leningrádot.
Ha,ha, ha ez nem nevetés hanem a történelmietlen mondatok bevezetője. Miért lett volna nagyobb vesztesége a japánoknak? Még nagyobb terrorbombázást tartottak volna dicső angol-szász “testvéreink” a védtelen lakosság ellen?
Völkischer Beobachter és nem Völkisser Bóebakter; Anglia mellett Skocia, Welsz és Észak-Írország is harcolt, úgy hívják őket, hogy Egyesült Királyság.
Nem kell mindig csípőből tüzelni!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
CsepeliXXI, gondolom még ott tartasz, hogy Lengyelország támadta meg Németországot. Kicsit le vagy maradva. Lehet, hogy nem csak náci propagandakönyveket kellene olvasnod…
Gordon!
Nem tudom másként megkérdezni, de te tényleg ekkora gyökér vagy?
Némán próbáltam figyelni sötétséged tobzódását, de ez már sok. Félművelt megnyilatkozásod már emberiség elleni bűntett.
Azt ajánlom, hogy ne ragadj le a Állami tankönyvkiadó csodáinál. Van az általános iskolás történelem könyveknél sokkal jobb és tartalmasabb is.
“A Japánok egyébként számszerűen nagyobb civil veszteségeket szenvedtek volna el, ha az amerikaiak nem “győzik” meg a japán politikai és katonai elitet a kapituláció halaszthatalanságáról. Szürnyű kimondani, de Hiroshima és Nagasaki áldozata önkénttelenül is milliónyi japán életét mentették meg.”
1. A japánok már megadásra készültek a ledobás előtt.
2. Köztudott, hogy Amerika részéről ez erőfitogtatás volt, az akkori szovjetunió felé.
Nagyapó!
Tömören:
1. Nem csak a szoc. alatt kiadott forrásokat olvasom.
2. Azért Leningrádot mégis a németek ostromolták, és nem fordítva. A város védői pedig a városukat és azzal együtt a hazájukat, ezért pedig kijár nekik a tisztelet.
3. Japán. Ismerve a japán hadsereg fanatizmusát amivel védekezett, biztosra vehető, hogy Tokió belvárosáig harcoltak volna. Addig még milliók pusztulhattak volna el. Hiroshima és Nagasaki pokla szörnyűséges, de mindenki beláthatja, hogy így mindenki olcsóbban megúszta. A két atomtámadásért, és a háborús szenvedésekért meg szerintem elsősorban a saját korabeli politikai elitjüket kellene hibáztatniuk.
4. A “Völkisser Bóebakter” nem véletlenül van idézőjelben itt, és fentebb is. Direkt írtam így, kissé cinikus éllel.
5. Nem Egyesült Királyság, hanem “Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága”, mely 1921-ben alakult meg.
Egyébként teljesen elfogadott, hogy Angliát mondunk a fenti név helyett. Egy kicsit más, de mégis hasonló példa erre a szokásra, hogy az USA helyett is Amerikát mondunk, mégis mindenki tudja, hogy nem a kontinensről, hanem az Amerikai Egyesült Államokról van szó. Legalábbis eddig én ezt gondoltam, és számomra ezt természetes volt.
De Németország sem Németország hivatalosan, hanem Német Szövetségi Köztársaság (németül Bundesrepublik Deutschland), mégis Németországot írunk, mondunk, ez teljesen elfogadott. Bár Hitler idején pl. úgy tudom, hogy nem volt szövetségi köztársaság.
Szóval ebbe kár belekötni.
Persze Attilám, a Japánok végig megadásra készültek (arról is lettek híresek, hogy csak úgy megadogatják magukat), gondolom akkor is amikor megtámadták Pearl-t. Jó tudom, szerintetek azt is az amerikaiak engedték (Nagyapó kedvéért: nem a teljes kontinens lakosságáról és politikai vezetőiről beszélek 🙂 ), sőt hamarosan azt is “kimutatjátok”, hogy az amcsik saját magukra csaptak le, csak piros korongot festettek a gépeikre. Sőt, lehet hogy az egészet “hálivúdban” (Nagyapónak: tudom hogy írják 🙂 )vették fel. Érdekes logika.
15:21-es hsz-em 2. pontjánál így szól helyesen a mondat: “A város védői pedig a városukat és azzal együtt a hazájukat védték, ezért pedig kijár nekik a tisztelet.”
Kimaradt a “védték” szó, és mivel látom hogy az egyértelmű dolgok sem egyértelműek már, gondoltam egyértelműsítem. 🙂
“Öreg halász”!
Talán engedélyt kell tőled kérni,hohy ki mit olvashat?Ha nem tudnád vége van a Rákosi korszaknak.Az Internet megjelenésével millió információ szabadult ki a sötétből.Ha tetszik,ha nem.Pl.az izraeli “Haaretz” (merjed őket lenácizni 🙂 ) azt állitja,hogy a Zsugás Vili készült megtámadni a svábokat.Ehhez mit szólsz?
http://www.haaretz.com/hasen/spages/899363.html
Ez így volt. Sztálin tervezte Németország megtámadását. Végül azonban mégis Hitler kezdte el. Más a terv, és más a valóság. A kettőt sosem szabad összekeverni.
Csak a korrektség kedvéért várom Nagyapótól, hogy a “Zsugás Vili” miatt helyreigazítsa Csepeli XXI-et. Ne csak engem a “Völkisser Bóebakter”-ezés kapcsán. 🙂
A New York Times pedig Sztálin megmérgezéséről tudósit:
http://www.nytimes.com/2003/03/05/world/new-study-supports-idea-stalin-was-poisoned.html
(Beria és Sztálin akkori felesége,Lázár Kaganovics nővére.)
Már vagy 10 éve hallottam attól, amiről az NY Times most cikkezik.
Még valami “újdonság”!? 🙂
Ne, a balkáni partraszállás tervét ne… az már tényleg lejárt lemez, és nincs semmi új benne… meg Churchill cetlizésében se, meg… 🙂
Most látom, hogy fönt is van egy olyan link, ami így szól:
“Sztálin támadott volna először a második világháborúban”
Akkor most Csepeli XXI miért haaretz-ezik?
Azért “haaretzezik”,mert talán az “öreg halász” azt nem meri lenácizni. 🙂
Nála még mindig a németek a felelősek Katynért.(4 németet nyilvánosan felakasztottak ezért Leningrádban.)
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/doksi/k30413.html
Gordon!Mikori is az a cikk?
By MICHAEL WINES
Published: Wednesday, March 5, 2003
Aha! 🙂
Soha nem olvastam olyat halásztól, hogy Katyn-ért a németek lennéek felelősek. Az viszont zavar, hogy te, Attila, és kerekfejű vátesz tényként kezeltek elméleti dolgokat is, emellett pedig szembeállítjátok azt a valósággal. Pl.: japán kapituláció. Ha akartak volna kapitulálhattak volna, érdekes hogy még az első atom után sem tették meg, kellett mégegy. A többi meg a “mi lett volna ha” kategóriája. Egyébként már fő szövetségesük a harmadik birodalom fegyverletétele után is kapitulálhattak volna, akkor sem tették meg. Bőven lett volna rá lehetőség, ha tényleg komolyan gondolják.
Az általam vizionált milliós áldozatok logikusan következnek a háború addigi menetéből és jellegéből, így nem a valóságtól elrugaszkodott elmélet, hanem tényeken alapszik.
Tamás a politikusaink is abban bíznak, hogy nem lesz népfelkelés.
De itt még nem volt rendszerváltás!
Nem folyt vér!
De lesz még itt parasztfelkelés! 😉
Már előre látom az őszi fogócskát. 🙂 🙂 🙂
Valóban nem írtam Katynról, amely ugyanaz a primitív történelemhamisítás volt szovjet részről, mint a lengyel támadás a náciktól.
A lengyelországi megemlékezésen megkérdezték Putyin miniszterelnököt, hogy mikor nyitják meg a 30-as évek titkos aktáit? Akkor, válaszolta, amikor a lengyelországi titkos akták is nyilvánosságra kerülnek. Hm.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.