Nava.hu – 1942. május
Az „Ungvár” Duna tengerjáró hősi halottainak a csepeli Szabadkikötőben felállított emlékművét a kormányzó úr jelenlétében hazafias ünnepség keretében avatták fel.
A motoroshajó a haza szolgálatában tett útja alatt, múlt év novemberében a Fekete-tengeren aknába ütközött és elsüllyedt. Személyzetének nagy része hősi halált halt.
Nava.hu – 1941. november
Csepelen, mintegy háromezer résztvevővel 6 kilométeres gyaloglásból és 200 méter, futásból összetett versenyt rendeztek.
A tízes csoportokban indulók soraiban vegyesen vettek részt ifjak és öregek, férfiak és hölgyek.
Népszabadság
Legjobbjaikat hajdanán ismerte a fél ország, miután sikert sikerre halmoztak. Ma a legterjedelmesebb hírblokkokban is csak szökőévenként kapnak helyet. A szebb napokat megélt, újabban már-már illegalitásban működő sportágakat bemutató sorozatunk harmadik része a röplabdáé.
Bánhegyiné, Szalayné, Torma vagy Prouza, Buzek, Tatár… A magyar sport „húzónevei” voltak ők az ötvenes, hatvanas, hetvenes években; mindmind olyan sportág képviselői, amelynek válogatottjai olimpiákon szerepeltek, Eb-érmeket nyertek, klubcsapatai pedig a kontinens meghatározó együttesei közé tartoztak. (tovább…)
Veke, Csepel.info
Egyvágányozás a Gubacsi hídon, nemsokkal a megszüntetés elött. Mint látható a szerelvény végén elhelyezett zártárcsából, a szerelvény a Határ út felé halad. (forrás: Lakos Rudolf)
Csepel mindig is elsősorban az iparáról volt nevezetes. A sziget legfontosabb üzeme kétségkívül a Weiss-fivérek 1892-ben megnyitott gyára volt, amely a fiatalabb testvér, Manfréd nevét viselte. Az üzem először főleg lőszergyártással foglalkozott, majd a tevékenységi körük az idő múlásával folyamatosan bővült.
A tölténygyártás mellett rézkohót, vasöntödét és hengerművet is üzemeltettek, s a hatékonyabb működés érdekében a cég részvénytársasággá alakult. 1911-ben acélművet is nyitottak a gyár területén, ekkor a gyár neve Weiss Manfréd Acél-és Fémművek Rt. lett. A növekvő üzem természetesen egyre több munkást igényelt, akiknek a közlekedését mindenképpen meg kellett oldani. (tovább…)
Zalai Hírlap
A Cadillac Fleetwood ma is tiszteletet parancsol, s méltán váltja ki az autórajongók csodálatát, fotó: Gergely Szilárd
Sokak tekintetét vonzotta a több tucat csillogó-villogó motorkerékpár és személyautó, melyeket a 3. Veterán Autó- és Motorkiállítás vonultat fel Nagykanizsán, a Kanizsa Centrum Bevásárlóközpontban.
A motorizált seregszemlét Cseresnyés Péter polgármester nyitotta meg, aki arról beszélt: számára a kiállított motorok a magyar ipartörténet fontos és szép időszakát idézik, amikor is például a Pannónia motorkerékpár a világszínvonalat képviselte, sőt, egy kicsivel afölött is volt. (tovább…)
Lóerő
A XIX. század vége felé a városvezetés még tartott a villamostól, de a fejlődést sem állíthatta meg, ezért arra kérte Balázs Mórt, a terv szülőatyját, hogy próbaképpen Budapesten is mutassák be a kísérleti járműveket.
Mindössze két hónap alatt elkészült a Nyugati Pályaudvar elől a Király utcáig tartó alsóvezetékes pálya, negyven nap alatt pedig az első budapesti villamos szerelvény, ami 1887. november 28-án indult első útjára. Hogy ne ijedjen meg senki ettől a félelmetes jószágtól, mindössze 10 km/órában maximalizálták a sebességét, sőt a kereszteződésekben még ezt is csökkenteni kellett. A három fős személyzet (kocsivezető, forgalmista és kalauz) közül senki sem beszélte a magyar nyelvet. (tovább…)
Nemzeti Sport, Csepel.info
Az első, 1972-es teremtornát a Ferencváros csapata nyerte meg
Négy év után ismét feltámadt poraiból, sőt már az idei sorozat döntőjét rendezik vasárnap a debreceni Főnix Csarnokban. A futball 2007 után újra bekéredzkedett a terembe, s bebocsátást kapott. Egy év híján negyven éve hódít. Kis teremfutball-történet.
Magyarországon a teremtornát Kutas István, a Képes Sport akkori főszerkesztője hívta életre 1972-ben, majd 1974–1978 között az MLSZ elnökeként mintegy felügyelte is a rendezvényt. Hogy miért lett divat a kispályás torna? Nos, az egyik szempont a holt idény kitöltése volt, a futballisták ne essenek ki a játékból, s a nézők se maradjanak szórakozás nélkül. Persze akkoriban választási lehetőség nem volt: amit Kutas mondott, azt meg kellett csinálni. Többek között ő találta ki, hogy labdarúgóink a Lóversenypályán időre fussanak. Kutas István finoman fogalmazva autokrata vezető volt, de azt nem lehetett elvitatni tőle, hogy értett a sporthoz. (tovább…)
Magyar Nemzet, Csepel.info
Daniel Cohn-Bendit (archív képrészletek: 1968) most kövek helyett MSZP-s kommunikációs munícióval támad?
Bár a magyar szocialisták minden módon tiltakoznak az ellen, hogy ők állnának Magyarország nemzetközi lejáratása mögött, a lapunk birtokába került dokumentum mást bizonyít. Az Orbán Viktor strasbourgi programbemutatójára készült háttéranyag az európai szocialisták kezébe adott muníciót a magyar miniszterelnökkel szemben. Az iromány végén a következő aláírás olvasható: „The Hungarian Socialist Delegation” (a magyar szocialista delegáció).
A magyar kormányt lejárató levelet köröztetett a magyar szocialista delegáció az Európai Parlamentben napokkal azelőtt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bemutatta a magyar európai uniós elnökség programját a strasbourgi intézmény ülésén. (tovább…)
MTI, Stop.hu
A fővárosi levéltárban januártól már az egész pártállami korszak (1948-1989) budapesti pártszervezeti vezető testületeinek jegyzőkönyveit digitálisan lehet kutatni – közölte a közgyűjtemény pártiratok csoportja.
Mint írták, a 2009-ben elkészült közös levéltári portál eddig is tartalmazta a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületi jegyzőkönyveinek digitalizált anyagait, januárjától ez bővült ki az 1948-1956 közötti állampárt, a Magyar Dolgozók Pártja budapesti vezető testülete anyagaival. (tovább…)
Magyar Nemzet
Lelkiekben nincs talán gazdagabb nemzet a magyarnál. Büszkék lehetünk arra, hogy az 1568-as tordai országgyűlésen hirdették meg a székely magyarok a lelkiismereti és vallásszabadságot, a keresztény türelem mindmáig mintának tekinthető fundamentumát, s alapították meg az egyik legtürelmesebb magyar felekezetet, az unitárius egyházat.
Címertani szempontból is egyedülállóan harmonikus és esztétikus Szent Koronánk jelképezi, hogy Magyarország megbonthatatlan egységben él az égiekkel, a Szentírás alaptörvényeivel. Számos nem magyar nyelvész, irodalmár, zeneművész egybehangzó véleménye, hogy nemzeti imánk, régies írással a Hymnus, Kölcsey Ferenc költeménye s annak énekelt formája Erkel Ferenc dallamával, a világ legösszetettebb, legfilozofikusabb és legszebb himnuszai közé tartozik. (tovább…)
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk