Városkép

Városkép

Csarnai Márk, Metszet.info
Október hatodika minden évben az 1849-ben Aradon kivégzett tizenhárom honvédtiszt, valamint az ugyanekkor Pesten meggyilkolt Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökének emléknapja. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt. Az aradi tizenhárom mellett azonban volt további három, ugyanitt, de más időben kivégzett honvédtiszt, valamint egy vezérőrnagy, aki a várbörtönben hunyt el. Ormai Norbert és Kazinczy Lajos honvédezredesek, Ludwig Hauk alezredes, illetve Lenkey János neve talán nem olyan ismert, mint tizenhárom mártírtársaiké, holott ők is annak a bosszúhadjáratnak az elszenvedői voltak, melynek következtében közel 144 főt végeztek ki.
A dicsőséges tavaszi hadjárat katonai sikerei ráébresztették a bécsi udvart, hogy egyedül képtelen úrrá lenni a magyarországi helyzeten, ezért Ferenc József 1849. május 1-én levélben kért támogatást I. Miklós orosz cártól, aki nyolc nappal később ünnepélyes nyilatkozatban jelentette be, hogy a magyar szabadságharc leverésére indul. A cári seregek Ivan Fjodorovics Paszkevics tábornagy vezetésével 1849 júniusában érkeztek Magyarországra. A 370 ezres osztrák-orosz túlerővel szemben a magyar hadsereg összlétszáma mindössze 132 ezer fő volt. Az ország emberi és gazdasági erőben a kimerülés felé tartott. Mindezek minden tisztánlátó ember számára világossá tették, hogy a küzdelem kimenetele eldőlt. Bem augusztus 9-i temesvári veresége után Kossuth lemondott, és a török határ felé menekült. Őt követte aztán a − Szent Koronát Orsovánál elásató − Szemere Bertalan miniszterelnök és kormányának több tagja is. A polgári és katonai hatalom Görgei Artúrra szállt, aki 1849. augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert Fjodor Vasziljevics Rüdiger orosz tábornok előtt. Ezzel a gesztussal a magyar hadsereg kifejezte, hogy nem Ausztriát tekinti legyőzőjének és hogy a szabadságharc leveréséhez két nagyhatalom katonai erejére is szükség volt. A magyar erők Görgei felhívására sorra megadták magukat, utoljára október 2-án a Klapka György vezette Komárom kapitulált. Folytatás »
Index

2014. október 5-i Japán Nagydíjon balesetet szenvedett Jules Bianchi, amikor egy munkagéppel ütközött. A balesetben életveszélyes agysérülést szenvedett, majd közel 300 nap kórházi kezelést követően meghalt Jules Bianchi F1-es autóversenyző.
Balesete óta folyamatosan kómában volt, előbb egy japán, majd haláláig a nizzai kórházban ápolták. Az F1 talán legtehetségesebb reménysége vesztette életét. Folytatás »
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a “brüsszeli gépezet” Soros György tervét hajtja végre bevándorlásügyben, de a magyarok a “Soros-tervről” szóló nemzeti konzultáción megüzenhetik Brüsszelnek, hogy kiállnak a nemzeti érdekek mellett.
A kormányfő a Kossuth rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: Soros György embereket, szervezeteket vásárolt, Brüsszel a befolyása alatt áll, le akarják bontani a kerítést, be akarják engedni Európába milliószám a bevándorlókat, majd kötelezően szét akarják osztani őket, aki pedig nem engedelmeskedik, azt meg akarják büntetni. Brüsszelben a történések pontosan úgy haladnak – folytatta -, ahogy azt Soros György közzétette, “ez egy tervszerű dolog”, Magyarország pedig “nem a hülyék országa”, nem lehet úgy tenni, “mintha véletlenül történnének a dolgok”.
Csepel.hu
Éppen száz éve 1917. október 5-én született Szabó Magda írónő. A kerek évforduló alkalmából a Csepeli Városkép Kft. egész napos programmmal, színes előadásokkal tisztelgett az írónő gazdag életműve előtt.
A születésnapi megemlékezés egyben névadó ceremóniára is volt, hisz a korábbi Nagy Imre ÁMK mostantól Szabó Magda Közösségi Tér néven működik majd.
Csepel.info
Szépített Bereczki Miklós, a Jobbik csepeli-soroksári képviselőjelöltje. A soroksári politikus leszedte a csepeli városközpontot elrondító matricáit és plakátjait – értesült a Csepel.info.
A jobbikos politikus egyszeri takarítási akciót hirdetett még múlt hét szombatra, ám – ahogy beszámoltunk róla – nagyobb területen szemetelte utána össze a plakátjaival és matricáival a csepeli belvárost, mint amekkorán takarított. Folytatás »
INDEX

Ami a vasútmániásoknak az istvántelki főműhely, az lehet a buszőrülteknek az egykori budapesti Ikarus-gyár egyik még meglévő csarnoka Mátyásföldön.
Az emblematikus magyar buszgyár történetéről, tündökléséről, szomorú hanyatlásáról, örökségének szétporladásáról sokat írtunk már, csakúgy mint az időről időre, ilyen-olyan körülmények közt beinduló, megtorpanó, újra meglóduló, majd újfent besülő buszgyártási kísérletekről. Itt most nem mennénk bele még csak ezek rövid összefoglalásba sem, eleve nem könnyű abban a jogi, politikai és gazdasági harcokkal súlyosbított üzletágban eligazodni, ahol Széles Gábor neve leginkább csak szitokszóként hangik el. Folytatás »
Csepel.hu
A tervezett felújítási munkálatok háromnegyedét sikerült eddig elvégezni a csepeli tüdőgondozó épületében, ahol vadonatúj berendezések lesznek. A felújítást végző önkormányzati cég, a Csepeli Városgazda közreműködésével az ötvenéves épület összes helyisége megújul.
A tüdőgondozó teljes körű rendbetételét Borbély Lénárd polgármester választási programja is tartalmazta. A tüdőszűrő augusztus 21-től már az új helyén, a kerületi rendelőintézetben, az elérhető legmodernebb berendezéssel működik tovább.
1925. október 4-én született Kállai Ferenc, eredeti nevén Krampner Ferenc, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Rendező, főiskolai és egyetemi tanár, országgyűlési képviselő.
Iskoláit szülővárosában kezdte el. Tizenkét éves korában – kényszerűségből – Budapestre, a VII. kerületi Elemér utca 6.-ba költöztek. A Damjanich utcai Rákóczi Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett. Az akadémiai felvételire késve érkezett. Kiss Ferenc kiváló színész – akkor nagy hatalmú, művészek és művészpalánták sorsát eldöntő politikai tényező is – és Makay Margit előtt, Ady-verssel vizsgázott. Folytatás »