INDEX
Ami a vasútmániásoknak az istvántelki főműhely, az lehet a buszőrülteknek az egykori budapesti Ikarus-gyár egyik még meglévő csarnoka Mátyásföldön.
Az emblematikus magyar buszgyár történetéről, tündökléséről, szomorú hanyatlásáról, örökségének szétporladásáról sokat írtunk már, csakúgy mint az időről időre, ilyen-olyan körülmények közt beinduló, megtorpanó, újra meglóduló, majd újfent besülő buszgyártási kísérletekről. Itt most nem mennénk bele még csak ezek rövid összefoglalásba sem, eleve nem könnyű abban a jogi, politikai és gazdasági harcokkal súlyosbított üzletágban eligazodni, ahol Széles Gábor neve leginkább csak szitokszóként hangik el.
Annyit mindenestre mondhatunk, hogy a XX. század második felében a Ganz-Mávag, a Csepel Művek és az óbudai és észak-pesti hajógyárak termékei mellett az Ikarus buszok voltak a hazai járműipar legfőbb büszkeségei, nem kis részben azért, mert a nemzetközi piacon is sikerrel megállták a helyüket. Részben ezt a technika- és ipartörténeti korszakot eleveníti fel a Kertvárosi Időutazó “Volt egyszer egy Ikarus!” gyársétája, amin a magyar buszgyártás iránt érdeklődők betekinthettek a mátyásföldi gyárban 1967-ben épült üzemébe, az egykori Egyedi Gyáregység csarnokába.
A kisebb darabszámú, de a legmagasabb műszaki követelményeket és tartalmat is kielégítő buszok gyártására alapított üzemben ma is folyik új buszok gyártása, itt készülnek a hármas metró vészesen közelgő felújítására rendelt Modulo csuklós metrópótló buszok egyes elemei. Az itt székelő MR Busz Kft. azonban nem csak az új buszokon dolgozik, hanem csodával határos módon megmaradt régi Ikarusokat is felújít, a járműrestaurálás művészetének legmagasabb fokán. Az alábbi nagyképes beszámoló betekintést ad a különleges hangulatú üzembe, amihez fogható helyként tényleg csak az gőzmozdonyokkal roskadozó istvántelki csarnokot lehetne említeni.
A kisebb darabszámú, de a legmagasabb műszaki követelményeket és tartalmat is kielégítő buszok gyártására alapított üzemben ma is folyik új buszok gyártása, itt készülnek a hármas metró vészesen közelgő felújítására rendelt Modulo csuklós metrópótló buszok egyes elemei. Az itt székelő MR Busz Kft. azonban nem csak az új buszokon dolgozik, hanem csodával határos módon megmaradt régi Ikarusokat is felújít, a járműrestaurálás művészetének legmagasabb fokán. Az alábbi nagyképes beszámoló betekintést ad a különleges hangulatú üzembe, amihez fogható helyként tényleg csak az gőzmozdonyokkal roskadozó istvántelki csarnokot lehetne említeni.
A istvántelki főműhely szívében körülbelül öt-hat gőzösön dolgoznak egyszerre többen is, a hegesztőív fényében magasan vetül a falakra a mozdonytorzók árnyéka.
Tovább
A mátyásföldi buszgyár sok épületét elbontották a rendszerváltás óta, a híres Ikarus-víztorony műemléki védettséget élvez, ennek köszönheti, hogy még áll.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Az elmúlt csaknem harminc évben sokszor felmerült, hogy újra indulna itt az Ikarus buszok gyártása, de erre már nemigen fog sor kerülni.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A sokáig gazdátlanul álló Ikarus Művelődési Házat nemrég megvették, és javában dolgoznak az oszlopos-erkélyes szocreál épület felújításán, átalakításán.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Az egykori buszüzem jelenleg ipari park, több vállalkozás is működik a területén. A tulajdonos utasítása szerint bent tilos fényképezni, így csak messziről, a gyárkapun kívülről tudjuk megcsodálni a buszos szélrózsát, ami a világ minden szegletébe eljutott magyar buszmárkát hirdeti.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
És akkor kigurul a gyárkapun egy Ikarus 55 farmotoros távolsági busz.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Az utolsók közt, 1971-ben Székesfehérváron gyártott busz rádiója természetesen Videoton.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A busz restaurátorai minden részletre ügyeltek.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A gyártelepen még áll az egykori sajtolóüzem, aminek szépséges háromhajós csarnokából piacot akartak csinálni pár évvel ezelőtt, de a terv megbukott, és az épület azóta is üresen áll.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Az Ikarus Egyedi Kft. Margit utcai csarnoka mellett gyönyörűen felújított Ikarusok parkolnak: balra egy csuklós 280-as, mellette egy 620-as.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
És egy klasszikus, vidéki osztálykirándulós busz, az Ikarus 256.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A csuklós buszok megjelenése előtt ilyen utánfutós pótkocsikkal oldották meg a tömött buszok problémáját Budapesten.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Pazar art decós, streamline modernes hangulatú díszítőelem az 55-ös műszerfalán.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A busz elején két pár szembefordított ülés található, az asztalkákon Herendi-porcelán lámpával lehetett világítani az estébe, éjszakába nyúló utakon.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Egy igazi ritkaság is áll a szerelőcsarnok mellett: felújításra vár ez az Ikarus gyártmányú tűzoltóautó.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A 620-as Ikarus műszerfala korát megelőzően modern kialakítású.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A műszerek formája, tipográfiája igazán remek.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Menjünk be.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Hatlapátos ventilátor hűtötte ezt a motort fénykorában.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Hoppá! Két ritkaság felújítás alatt: balra egy szovjet gyártmányú MTB trolibusz (az MTB, annyit tesz mint московский троллейбус, azaz Moszkvai Trolibusz), mellette pedig egy Ikarus 263T troli.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Nem bonyolították túl a formatervezést a Tusinói Gépgyárban.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Egyelőre még messze áll a befejezéstől.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Igazi kézműves munka a buszrestaurálás.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Egy Ikarus 630-as is várja a felújítást.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Az Ikarus 630-at 1955-ben fejlesztették ki távolsági busznak.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A csarnokban korabeli szerszámgépek is vannak.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Ikarus 31, kicsit kopottas fényezéssel.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A pusztulástól megmentett buszokat előbb teljesen ki kell belezni, hogy a restaurálást meg lehessen kezdeni.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Az Ikarus 256-os távolsági buszból több mint 23 000 db készült annak idején.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Akkoriban még nem volt csomagtere a buszoknak, a bőröndöket a tetőn helyezték el, ahová vaslétrán lehetett fölmászni.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Ezt a hatalmas szörnyeteg Schuler hidraulikus présgépet a préscsarnokból mentették meg. Amikor még fémből készültek a buszok karosszériaelemei, akkor ilyen monstrumokkal préselték a megfelelő formára a lemezeket.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Osztáykirándulásos emlék: hányszor integettünk a hátsó ablakból a busz mögött haladó autósoknak!(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Ikonikus tipográfia.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
This entry was posted on 2017. október 6. péntek at 13:00 and is filed under Közlekedés, Történelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül.
Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.
