– A magyar demokrácia mindig akkor volt a legerősebb, amikor polgári kormányzás volt Magyarországon – kezdte a Kormányinfót Gulyás Gergely. A miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette, az 1990 óta lezajlott kilenc választás történetében három kiemelkedő részvételt mutató választás volt: ez a 2002-es, a 2018-as és a 2022-es országgyűlési választás. Néhány tized százalékos eltéréssel az emberek 70 százaléka vett részt a választásokon.
A majdan megalakuló kormány legitimációja így kifejezetten erős – szögezte le. (tovább…)
Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök az újabb kétharmados választási győzelem után.
A mostani sajtótájékoztató politikai alapszabályt tör meg, mert általában a vesztesek szoktak sajtótájékoztatót tartani – kezdte mai nemzetközi sajtótájékoztatóját a miniszterelnök. Az Orbán Viktor által vezetett pártszövetség a hétvégén újabb kétharmados választási győzelmet aratott, és a kormányfő úgy érzi, hogy az a helyes, ha rendelkezésre áll a sajtó munkatársai számára. Orbán Viktor megköszönte az állampolgároknak a kitüntető bizalmat. (tovább…)
1. Még jobban le kell birkázni, patkányozni, hülyézni, gombázni, g.cizni mindenkit, aki nem az összefogásra akar szavazni. Tartsanak csak önvizsgálatot.
2. Ha nem kizárólag a balliberális pártok médiáját nézi valaki, tudassátok vele, hogy nem csak agymosott, de még korrupt is.
Hatalmas győzelmet arattunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Bálna rendezvényközpontban tartott eredményváró eseményen vasárnap. A miniszterelnök úgy fogalmazott, még a Holdról is látszik a győzelem mértéke, de Brüsszelből egészen biztosan.
A kormányfő mindenkinek megköszönte a győzelemhez vezető áldozatos munkát, beszédében külön köszöntötte a határon túli magyarokat. Mint mondta, így adtak egy esélyt, hogy továbbra is segíthessünk nekik. A kárpátaljai magyaroknak azt üzente, ne féljenek, tartsanak ki, az anyaország velük van. (tovább…)
Zelenszkij elnök azt reméli, hogy csak úgy tud kikerülni ebből a helyzetből, ha másokat von bele a háborúba. Ugyanakkor megértéssel kell fogadnunk az ukrán elnök erőfeszítéseit, hiszen bajban van a hazája, a vele szemben álló erő pedig sokkal jelentősebb. Ezért nincs is vele vitánk. Akivel nekünk vitánk van az a magyar baloldal – kezdte Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország elítéli az ukrán támadást, azonban úgy nem tudunk segíteni az ukránokon, hogy közben tönkretesszük magunkat. (tovább…)
Márki-Zay Péter egyik utcafórumán 27 perces beszédet tartott. Ebben 106-szor mondta Orbán Viktor nevét. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje Jeszenszkynek hívta az ukrán elnököt, Zelenszkijt, és arról is beszélt, hogy az orosz-ukrán háború a mi háborúnk, amiben a magyar fiataloknak az olaj helyett a vér a fontosabb.
Márki-Zaynak egy 27 perces beszéd kevés volt ahhoz, hogy az ellenzék terveiről, programjáról beszéljen. Csak Orbán Viktort sikerült neki támadnia. Összesen 106-szor mondta ki a magyar miniszterelnök nevét – számolt be a történtekről Bohár Dániel riporter. Ez nem lehet véletlen: az ellenzék a számukra kedvezőtlen közvéleménykutatási adatok miatt – úgy tűnik – inkább balhéra készül a választás napján, mint győzelemre. Erre utal az a kiszivárgott hangfelvétel, amiben az ellenzéki pártszövetség jobbikos tagja botránykeltésre, balhéra biztatja a választókörzeti delegáltakat: (tovább…)
Orbán Viktor: “nem hagyjuk, hogy a baloldal belerángassa az országot ebbe a háborúba”. Márki-Zay Péter: “közvélemény-kutatást még soha nem nyertem, igaz, választást még soha nem vesztettem el.”
Összetettünk két képet és két beszámolót. A két kép magáért beszél. Az ellenzéki összefogás nagygyűlésén megjelentek száma töredéke volt a kormánypártihoz képest – ám az ellenzék mindig kevesebb embert tudott megmozgatni a tüntetésekre. A két beszámoló egyike a kormánypárti 888 oldalé a kormánypárti nagygyűlésről, a másik az ellenzéki 444 beszámolója az ellenzéki összefogás nagygyűléséről szól. Így korrekt a két kép, így demokratikus a két beszámoló. Illetve: demokratikus igazából az lenne, ha beszámolhatnánk a többi ellenzéki pártról is, akik azonban most háttérbe szorultak, ám a választáson akár előtérbe is kerülhetnek. Különösen a parlamenti bejutás határán álló Magyar Kétfarkú Kutya Párt. (tovább…)
„Én a megválasztásom esetén azon a fundamentumon fogok állni, amelyet az Alaptörvény jelent. Azt betartom és másokkal is betartatom. Én nem a hatályos jogrend lebontásán, hanem az alkotmányosság őreként, annak fenntartásán fogok munkálkodni” – jelentette ki Novák Katalin a köztársasági elnök-választást megelőző, Országgyűlésben elmondott beszédében.
Lelki, szellemi megújulásra van szükség. A magyarok békét akarnak!”
– hangsúlyozta Novák Katalin, kiemelve: nincs rosszabb egy háborúnál.
Varga Judit igazságügyminiszter Németh Szilárd országgyűlési képviselő meghívására Csepelen, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémián tartott fórumot, ahol arról számolt be, hogy az Európai Unió egységesen a béke mellett áll ki.
Németh Szilárd azzal vezette fel a beszélgetést, hogy az Európai Unió és a NATO álláspontja ugyanaz, mint Magyarországé: nem kívánnak részt venni az orosz-ukrán háborúban. Idézte Margarítisz Szkínász EB-alelnök szavait, aki Orbán Viktor miniszterelnöknél tett látogatása után úgy nyilatkozott, hogy az EU számára is a béke a legfontosabb, valamint Brüsszel számára is példaértékű, ahogyan Magyarország bánik a háború elől menekülőkkel. (tovább…)
Ha válságkezelésből járna diploma, nekünk, magyaroknak már lenne négy-öt – mondja a kormányfő. Exkluzív interjút adott Orbán Viktor Putyinról, háborúról és a közelgő választásról.
Épp most érkezett vissza Budapestre a magyar–ukrán határról. Szomszédunk, Ukrajna háborúban áll Oroszországgal. A magyar miniszterelnök székéből nézve hogyan jutottunk el idáig?
Miből lett a háború? Nagy geopolitikai szereplők kereszttüzében vagyunk, a NATO folyamatosan bővült kelet felé, és Oroszországnak ez egyre kevésbé tetszett. Az oroszok két követeléssel léptek fel: Ukrajna nyilvánítsa ki semlegességét, a NATO pedig azt, hogy nem fogja felvenni Ukrajnát. Ezeket a biztonsági garanciákat az oroszok nem kapták meg, ezért úgy döntöttek, hogy háborúban fogják azokat megszerezni. Ez a geopolitikai jelentősége ennek a háborúnak. Az oroszok átrendezik a kontinens biztonsági térképét. A biztonságpolitikai elképzelésük az, hogy Oroszországot semleges övezetnek kell körülvennie ahhoz, hogy ők biztonságban érezzék magukat. Az eddig köztes zónának tekintett Ukrajnát, amelyet nem sikerült diplomáciai eszközökkel semlegessé tenniük, most katonai erővel akarják azzá tenni. Ugyanakkor Magyarországnak világossá kell tenni, hogy a háborút semmilyen cél érdekében nem lehet elfogadni, és aki ezt az utat választja, azt Magyarország egyértelműen elítéli.
