Fimhíradók Online/ Nava, Csepel.info
Tekintse meg a korabeli felvételeket!
Ködös, zúzmarás téli reggelen kezdődött a csepeli MTK és a Szabadságharcos Szövetség motoros tereptorna verseny. A Királyerdőnél 23 versenyző állt rajthoz a bajnoki címért 1949 februárjában.
A pálya igen jó volt és nagy ügyességet igényelt a versenyzőktől. Az 1800 méteres terepet azonban egy versenyző sem tudta hibapont nélkül végigfutni. (tovább…)
Mno.hu
Egy kis bemelegítés: a Csepel 344D kissé újhullámos tesztje
A szigetszentmiklósi romos repülőgépgyár helyén épül fel a Csepel Autógyár, amely az erőltetett iparosítás éveiben tízezrével bocsátja ki a teherautókat. Kína is érdeklődik a termék iránt, ’56-ban Tibet négyezer méteres hegyei között bizonyít a magyar prototípus.
A ’60-as évek legendás csőrös Csepelje és a ’70-es évek bulldogfülkés teherkocsija nemcsak az utak királya, hanem a közlekedés ikonikus szereplője is volt. A gépek a hadseregben, a trópusokon és a sivatagban is helytálltak. Magyar legenda – a Csepel. (tovább…)
Index
A BME-n felépített első magyar műhold, a Masat–1 hétfőn, budapesti idő szerint 11 órakor, vagyis a kétórás startablak kezdetén, terv szerint elindult a világűrbe Francia Guyanából az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétáján.
Az eseményt eredetileg pár nappal korábbra, február 9-re tervezték, de az új platform indításáért felelős bizottság végül 13-ra tolta az indítást. (tovább…)
Magyarjármű.hu
Pentelényi János, a Csepel Motorkerékpárgyár konstruktőre 1945-1947 között készített kisautója, amely végül sajnos nem került sorozatgyártásba.
Pentelényi János a Weiss Manfréd motorkerékpárok, majd a Csepel teherautók fejlesztésében szerzett elévülhetetlen érdemeket. Ezen kívül 1945-1947 között egy ígéretes kisautót is készített, amelynek sorozatgyártására a politikai és gazdasági változások miatt nem került sor. (tovább…)
Népszava, Vezess.hu, Csepel.info
Az első magyar Opel 1992-ben
A szentgotthárdi gyárban húsz évvel ezelőtt elkészült első Opel Astrával feltámadt a magyarországi autóipar, és a gyártás megkezdése lépéselőnyhöz juttatta az Opelt a piaci versenyben – mondta Kovács Tamás, az Opel Magyarország ügyvezető igazgatója csütörtökön Budapesten, az 1992-ben elindított gépkocsigyártás 20. évfordulója alkalmából tartott rendezvénysorozat első állomásán, a Közlekedési Múzeumban.
Az első Astra 1992 március 13-án gurult le a szerelősorról, a gépkocsit az akkori ünnepségen Antall József miniszterelnök indította be. A járművet a budapesti Közlekedési Múzeumban helyezték el, “Íme az első” felirattal. Az Opel Magyarország az idén ünnepségsorozaton emlékezik az eseményre, ennek keretében újra elindítják az első Astrát, amely a “saját lábán” érkezik meg az évfordulóra Szentgotthárdra. (tovább…)
Iho.hu, Csepel.info
A csepeli Szabadkikötőből 2010. január 7-én indult a PSŽ első konténervonata. Azóta hetente általában kétszer fordul meg a magán-vasúttársaság Kocúrja a brémai konténervonattal.
A Szobnál belépő szerelvényeket Soroksári út rendezőig a PSŽ a ČD Cargo Laminátkáival továbbítja, a csepeli vontatóvágány azonban nincsen villamosítva, ezért dízelgépre is szükség van az utolsó néhány kilométeren. (tovább…)
IHO.hu, Csepel.info
A Móricz Zsigmond körtér látképe az ötvenes években
A HÉV mai utasai közül nagyon kevesen tudják, hogy a budapesti helyiérdekű vonalak rövid ideig, 1952-1958 között a Magyar Államvasutak fennhatósága alá tartoztak.
A második világháború után az ország szocialista átszervezése szinte fenekestül fordította fel az addig bevált rendszert. 1949-ben a Budapesti Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT, azaz Beszkárt) feloszlatásával az egyes közlekedési ágak (autóbusz, villamos, helyiérdekű, sőt, ezek főműhelyei is) külön-külön vállalatokba szervezve folytatták működésüket. A helyiérdekű vasutak 1951. december 31-ig önálló községi vállalatként (FHÉV) üzemeltek. (tovább…)
Egy nap a városban blog
A napokban mit sem sejtve sétáltam a belvárosban, amikor az Oktogonnál, a kisföldalatti bejárata mellett egy egészen furcsa felfestést láttam meg a földön.
Elsőre azt gondoltam, hogy mozgássérülteknek hoztak létre parkolóhelyeket, majd amikor jobban megnéztem az ábrát, kiderült, hogy az inkább e-betű, mint kerekesszék akar lenni. (tovább…)
IHO, Csepel.info
Mindenki kedvence a honvédségtől vásárolt Kraz – További képekért kattintson az bejegyzés végén található linkre!
Kipróbáltuk az FKF legnagyobb hókotróját, a katonasztorik hírhedt ukrán szörnyét, a Kraz 255-öt. Ha teljesen felemelem a tolólapját, éppen látom a tetejére szerelt sárga zászlócskákat. Ha leengedem a másfél tonnás acéllapot, akkor se azt, se az előttem lévő autót – számol be az Iho.hu.
A Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. hókotróiről csak annyit tudunk, hogy októberben az épp aktuális szóvivő bejelenti, hogy felkészültek a télre, és az összes célgépük tökéletesen alkalmas hótolásra. Aztán leesik az első nagyobb hó, a közlekedők az első pihétől kezdve hiányolják a hókotrókat, a szóvivő pedig pironkodva bejelenti, hogy túl gyorsan jött a havazás, és ezért nem tudtak azonnal reagálni. (tovább…)
Huszadik Század, Wikipédia, Csepel.info
Katonai léghajóbemutató – 1896 (A kép illusztráció!)
A Lipót Salvator főherczeg pártfogása alatt álló „Magyar Aero-Klub” fennállása harmadik évfordulója alkalmából „Turul” léggömbjével nemrég ünnepélyes fölszállást rendezett mégpedig ugy, hogy a léggömböt automobilok üldözzék. Ez az első ilynemű kisérlet volt hazánkban.
A feladat, melyet ezuttal meg kellett oldani, az volt, hogy: először a léghajó vezetője Budapestről számitva 150 kilométeren belül földre szálljon; másodszor az automobilon üldözők a léghajót a lehető legnagyobb gyorsasággal kövessék. A feladat akkor volt megoldottnak tekinthető, ha az üldöző a földreszállástól számított 15 másodperczen belűl helyre érkezik. Délelőtt kilencz órakor készen állot a Turul az elutazásra, közelében az üldöző automobilok foglaltak állást. (tovább…)
A(z) Technika kategória archívumában vagyunk