‘Nemzetpolitika’ kategória archívum

Orbán: A szabadságra szövetkeztünk egymással

2009. augusztus 23. vasárnap

A polgári kormány miniszterelnöke kiáll Sólyom László mellett

Magyar Nemzet

Egy diktatúra – legyen annak bármilyen színe: barna vagy vörös – soha és semmilyen vonatkozásban nem lehet jobb az emberi közösség számára, mint a szabadságra épülő demokrácia rendje. Ha mégis ez a látszat keletkezne, akkor mi, demokratikus politikusok rosszul tesszük a dolgunkat – hangsúlyozta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki szombat este részt vett a vasfüggöny megnyitásának 20. évfordulója alkalmából a Thüringiai Tartományi Kormány által szervezett megemlékezésen.

A rendezvény Teistungenben, a volt keletnémet-nyugatnémet határ egyik állomásán, az itt létrehozott múzeumban zajlott. Orbán Viktor „20 év változás Közép-Európában” címmel tartott előadást. Ebben kifejtette: büszke arra, hogy Magyarország egyik eszköze lehetett Németország újraegyesítésének, hiszen több mint ezer éves közös történetünk, közös sorsunk van. Számos jó és rossz szövetséget kötöttünk már, 1989-ben a szabadságra és az emberi méltóságra szövetkeztünk egymással – mondta a pártelnök. (tovább…)

Egy éjszaka is elég volt – meggyalázták Szent István komáromi szobrát

2009. augusztus 22. szombat

Bumm.sk, Csepel.info

A politikai vihart kavart Szent István szoboravatás körüli kedélyek nem látszanak csillapodni. Az első este ismeretelen tettesek tojással dobálták meg a lovasszobor alatt található István névjegyet.

Az esetre az éjszaka folyamán került sor, néhány járókelő elmondása szerint már éjfél előtt megtörtént a tojásdobálás. Szemtanúk egyelőre nem jelentkeztek, így ismeretlen a tettesek személye. Másnap lakossági jelzésre érkeztek ki a városi hivatal alkalmazottai, és azonnal letakarították a szobrot. (tovább…)

Fico kitiltotta Sólyom Lászlót Szlovákiából (frissítve!)

2009. augusztus 21. péntek

Index, Köztársasági Elnöki Hivatal, Felvidék.ma, Lidové Noviny, Kitekintő, SME, Csepel.info

Szlovákia nem engedte be területére Sólyom László magyar államfőt, aki erről már akkor értesült, amikor úton volt egy révkomáromi Szent István-szobor avatására. Korábban a szlovák elnök és a külügyminiszter azt tanácsolta a magyar államfőnek, hogy tekintettel a kialakult helyzetre, pénteken ne utazzon Szlovákiába. Sólyom nem ment át a komáromi hídon, a magyar oldalon beszélt, és jelezte: megmagyarázhatatlan, ami történt. A magyar diplomácia tájékoztatja az afférról a társországokat. A Köztársasági Elnöki Hivatal egy nappal az történtek után közleményben cáfolta a szlovák vádakat.

Sólyom László magyar köztársasági elnök nem jutott el a révkomáromi Szent István-szobor avatására, miután péntek délután Roberto Fico szlovák miniszterelnök kijelentette, Szlovákia aznap nem engedi be területére a magyar államfőt. Az erről szóló diplomáciai jegyzéket délután adták át Magyarország pozsonyi nagykövetségének, Sólyom értesülésünk szerint egy órával a látogatás előtt, már úton Révkomárom felé értesült a jegyzékről. (tovább…)

Sólyom: A kisebbségekben nem ellenséget, hanem értéket kell látni

2009. augusztus 21. péntek

Népszabadság, Csepel.info

Azzal a szemlélettel szemben, amely a kisebbségben ellenséget, vagy legalábbis problémát lát, van egy másik látásmód is, amely értéknek és az ország gazdagodásának tartja őket – mondta a köztársasági elnök csütörtökön, a Hősök terén rendezett tisztavatáson elmondott beszédében.

Az államfő közölte: Szent István napja minden magyar ünnepe, a Kárpát-medencében és az egész világon. Szent István példája ma két vonatkozásban nagyon időszerű: az egyik a magyar állam és a magyar nemzet viszonya, a másik pedig az, hogyan tudta István király új útra téríteni, megújítani a magyarságot.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar állam és magyarság határai soha nem estek egybe, a magyar államnak kezdettől más nemzetek is részei voltak, és részei ma is, a magyarság egy része pedig – nem egyszer a nagyobbik hányada – a magyar állam határain kívül élt. (tovább…)

Egyes lépések már súrolják a fogalmat: nyílt hazaárulás

2009. augusztus 2. vasárnap

Kövér László a lényről, akit Bajnainak hívnak, az SZDSZ nevű rákos daganatról és arról, hogy mégis van remény

Magyar Hírlap

Besült az MSZP több robbanófejes ballisztikus rakétája és titkos csodafegyvere, az UD Zrt.-botrány – erről is beszélt lapunknak adott interjújában Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke, volt titokminiszter. A lehallgatási ügy kapcsán kifejtette, a kormányoldal az akarta elhitetni, hogy az ellenzék árnyék-titkosszol-gálattal rendelkezik, és a Fidesz hatalomra kerülése káoszt teremtene az országban. A politikus nem vetette el, hogy a kormányváltás után lecseréljék a teljes titkosszolgálat közép- és felső vezetését.

– Mire tippel, lesz következménye Draskovics Tibor bizonyítékhamisítási ügyének, vagy a miniszter kihúzhatja posztján a következő választásokig?

– 2006 ősze, az őszödi beszéd kiszivárgása óta Magyarországon semmilyen kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. Gyurcsány Ferenc akkor nem mondott le, így azóta a józan ész, a politikai logika és morál alkalmazhatatlanná váltak. De az MSZP katasztrófasorozata után sem történt semmi, gondolok itt a 2006-os önkormányzati választásra, a 2007-es népszavazásra vagy az uniós választás eredményére. Ezek fényében már az a logikus, ha Draskovics Tibor – és erre lehet következtetni a különféle kormánypárti nyilatkozatokból – a helyén marad, mintha mi sem történt volna. (tovább…)

XX. Tusványos a Kárpát-medence egységének fenntartásáért

2009. július 14. kedd

Magyar Nemzet, Hír TV, Csepel.info

A magyar és a román nemzet nem hivatalos politikai párbeszédének tartja a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort a Fidesz elnöke. A huszadik alkalommal megszervezett, ma induló egyhetes előadássorozat zárásaként szombaton előadást tart Orbán Viktor is.

Orbán Viktor szerint az idei, immáron 20. rendezvény is a Kárpát-medence egységét hivatott fenntartani, átörökíti a következő generációknak a nemzeti szellemi, erkölcsi alapokat. (tovább…)

Nyilatkozat a magyar nyelvről

2009. július 9. csütörtök

Német EP-képviselő is bírálja a szlovák kormányt

Csepel.info, Magyar Nemzet

Mintegy tízmilliónyi magyarul beszélő ember él a Magyar Köztársaságban, és a szomszédos államokban több millióan magyar anyanyelvűek. Ezen országok közül több is tagja az Európai Uniónak. A kisebbségi sorsban élő magyarságnak az I. világháború befejezése óta számos helyen és számos alkalommal súlyos sérelmeket kellett elszenvednie magyar anyanyelvű, nem magyar állampolgárként.

1990 után reménykedtünk, hogy Európa ezen részének demokratizálódása, az Európai Unió jogrendszere a térség országaiban is jótékony hatású lesz, ám a 21. századba átlépve is számos aggasztó jelenséggel szembesülünk. Egyes államokban jogszabályokkal korlátozzák a magyarság nyelvhasználati lehetőségeit, s különösen a tanulóifjúságét, akiket így gátolnak anyanyelvüknek és az ahhoz kötődő kultúrájuknak az elsajátításában. (tovább…)