‘Történelem’ kategória archívum

A Vajdahunyad utcában repesz találta el Juliannát

2016. október 26. szerda

Blikk

A Vajdahunyad utcában repesz találta el Juliannát

Hazájától a lehető legtávolabb, Ausztráliáig űzte Sponga Juliannát (1937–1990), a csepeli textil­munkásnőt a rettegés a kommunista hatóságok bosszújától.

Először Svájcba menekült, de ott sem érezte elég biztonságosnak, földrajzilag túlságosan közelinek ítélte az országot. A megtorlás kegyetlenségét, azoknak a napoknak a hangulatát jól mutatja Julianna viselkedése: a lány minden bizonnyal akár még a holdig is elfutott volna, annyira félt a megtorló Kádár-rezsimtől. A 19 éves Julianna főleg egészségügyi szolgálatot látott el a felkelés alatt. Azért csatlakozott a forradalomhoz, mert öccsét október 24-én lelőtték az oroszok Soroksáron. Julianna november 4-én a józsefvárosi Vajdahunyad utcai csoport tagjaként, egy összecsapás során szerzett súlyos repesz­sérüléseket a vállán. Ebben az állapotban nem folytathatta ellenállói tevékenységét. Kórházba került. A szovjetek előretörésével azonban már nem volt biztonságos egyetlen egészségügyi intézmény sem, hiszen itt könnyedén rátalálhattak a kíméletlen agresszorok.
(tovább…)

A taxisblokád csak a szovjetekre nem vonatkozott

2016. október 26. szerda

INDEX

10214928_fce8fdac7ede1f5dd821e95f1225071b_wm[1]

Forrás: INDEX

1990. október 25-én este kezdődött, 28-án este ért véget a benzináremelések miatt kirobbant tiltakozóhullám, ami megbénította az országot. A kivonuló szovjet csapatokat, a tűzoltókat és a mentőket átengedték a lezárt szakaszokon, másokat nem.
Teherfuvarozó állja el a villamos útját a budapesti Szabadság-hídon. 1990. október 25-én, csütörtök este az öt hónapja hivatalban lévő Antall-kormány bejelentette: 65 százalékkal, típustól függően 42-62 forinttal emeli az üzemanyagárakat. A meglepő döntést a szovjet kőolaj- és földgázszállítmányok csökkentésével és Kuvait iraki lerohanásával indokolták.

(tovább…)

A forradalmárok házról házra járva keresték a zsidókat – állítja Havas Szófia az orosz köztévében

2016. október 25. kedd

 Pesti Srácok

 A forradalmárok házról házra járva keresték a zsidókat

Hetente jelentkező politikai magazinműsorában emlékezett meg 1956-ról Dmitrij Kiszeljov, az orosz állami média igazgatóhelyettese és az állami hírügynökség igazgatója. Kiszeljov a forradalom kitörését egyrészt a hruscsovi „olvadásnak,” másrészt pedig a nyugati titkosszolgálatoknak tulajdonítja, de az adásban elhangzik az is, hogy a forradalmárok ezrével engedtek el nácikat a börtönökből. Erre erősít rá a műsorban Havas Szófia, az MSZP egészségpolitikusa, aki a CIA által feltüzelt fasiszta-ellenforradalmi puccsról beszél, s szerinte a “forradalmárok” házról házra járva keresték a zsidókat. Külön érdekesség, hogy a műsorban feltűnnek a Pesti Srácok Emlékparkba látogató diákok is, akik e narratíva szerint tehát szintén a nácik és nyilasok előtt tisztelegnek…

A Kettős Mérce fordítása szerint egészen más megvilágításban emlékeznek meg 1956-ról az orosz köztévében. Dmitrij Kiszeljov, az orosz állami média igazgatóhelyettese a forradalom kitörését egyrészt a hruscsovi „olvadásnak,” másrészt pedig a nyugati titkosszolgálatoknak tulajdonítja majd ezek után az első, „baráti országban” szított „színes forradalomnak” nevezi ki ’56-ot.  (tovább…)

Orbán Viktor: A magyarok sohasem mondanak le a szabadságról

2016. október 23. vasárnap

A magyar és a lengyel nép barátsága két szabadságszerető, bátor nemzet ezeréves barátsága

888

Orbán Viktor: A magyarok sohasem mondanak le a szabadságról

A magyar és a lengyel nép számíthat egymásra – kölcsönösen ezt hangsúlyozta Orbán Viktor magyar Miniszterelnök és Andrzej Duda lengyel elnök is az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján a Kossuth Lajos téren elmondott beszédében. Orbán Viktor szerint október 23-a a büszkeség napja és a magyarok sohasem mondanak le a szabadságról. De szólt arról is, hogy Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az “elszovjetesedéstől.” A rendezvényt egy alig száz fős ellenzéki demonstráló csoport sikertelenül próbálta megzavarni.

Isten áldja meg a lengyeleket és a magyarokat! Dicsőség az 56-os forradalom hőseinek. Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel – ezzel fejezte be beszédét a lengyel kormányfő a Kossuth téren.
(tovább…)

Isten éltessen, Csepeli Szabadkikötő

2016. október 23. vasárnap

IHO, Csepel.info, Mr.Gabee

Nyolcvannyolc éve Bethlen István miniszterelnök ünnepélyesen fölavatta Magyarország új világkereskedelmi kapuját. Kikötőtörténet, Fortepan-fotókkal.

A XIX. század végén a növekvő teherhajó forgalom kinőtte a budapesti rakpartokat, napirendre került a fővárosi kikötő építése. A Minisztertanács a millennium évében, 1896-ban született döntése alapján a kereskedelmi miniszter Gonda Bélát bízta meg a budapesti kikötő tervezésével.

(tovább…)

60 éve történt – a forradalom krónikája

2016. október 22. szombat

Sétáló utcai könyvtár, Mr.Gabee Csepel.info,

Különleges történelmi előadás színhelye volt október 20-án a Sétáló utcai könyvtár, hiszen a megjelentek – a történelmi tényeken túl – megismerhették az események néhány személyes részvevőjének emlékeit is .

A Sétáló utcai könyvtár a Helytörténeti esték programsorozatának részeként ismét Dr. Bolla Dezső avatta be az érdeklődőket Csepel 1956-os történelmének részleteibe. Az alábbiakban a Sétáló utcai könyvtár beszámolóját olvashatják: (tovább…)

60 éve történt… – a forradalom krónikája Csepelen

2016. október 20. csütörtök

CSepel.info, Fszek

2016. október 20-án, 17 órakor a Sétáló utcai Könyvtárban Helytörténeti előadást tartanak. Az esemény témája: visszaemlékezések, személyes találkozás az 1956-os csepeli események néhány résztvevőjével.

Előadó: Dr. Bolla Dezső, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület elnöke. (tovább…)

Harminckét éve ölték meg Jerzy Popieluszkót

2016. október 19. szerda

A karizmatikus papról 2011-ben utcát neveztek el Csepelen

MTI, KDNP.hu, Csepel.info

Harminc éve ölték meg Jerzy Popieluszkót

1984. október 19-én rabolták el és gyilkolták meg a lengyel kommunista titkosszolgálat tisztjei Jerzy Popieluszko katolikus papot, akit az egész országban a betiltott Szolidaritás szakszervezet lelkipásztoraként ismertek.

A merénylet, melynek tetteseit kénytelen-kelletlen elítélték, hatalmas felháborodást keltett. A 2010-ben boldoggá avatott Popieluszko sírja pedig zarándokhellyé, az ellenállás jelképévé vált. Szentté avatási szertartása néhány hete kezdődött el.

(tovább…)

Október 12. Kolumbusz Kristóf elérte Amerika partjait

2016. október 12. szerda

StartlapWiki, Mr.Gabee

1492 október 12 Amerika felfedezésének emléknapja. Kolumbusz 1476-ban kihajózott a Földközi tengerről az Atlanti óceánra. 1477-től 1485-ig kereskedőként bejárta az Atlanti óceán akkor ismert területeit. Ekkor fogalmazódott meg benne az a terv, hogy hajón eléri Indiát. 1492-ben és 1493-ban utazása során új gyümölcsöket, a kukoricát, valamint a burgonyát is megismerte. Amerika első földjeiről 1493-ban tehát tőle kapták az európaiak az első információkat. Felfedezései segítségével már kétszer akkora lakott területről volt tudomása Európa népének, mint korábban.

Az új ismeretek mellett, bizonyítékokkal alátámaszthatóan, Kristóf és legénységének tagjai a szifiliszt vagy legalábbis annak ősét is becipelte az Óvilágba. A vérbaj vagyis szifilisz az egyik legjelentősebb nemi betegség. 1495-ben jegyezték fel az első európai szifilisz járványt. Azonban egy 2008-as szegedi lelet pedig arra utal, hogy a 15. században már létezett a betegség Magyarországon. A szegedi középkori vártemplom és temető ásatásán egy örömlány koponyájára bukkantak, aki gyors lefolyású szifiliszben halhatott meg 1420 és 1470 között. Így arra jutottak a tudósok, hogy Kolumbuszék egy másik, vírusos fajtát hozhattak magukkal.

 

Keresztény győzelem a Csepel-szigeten vívott csatában – Erről írtunk volna 1603. szeptember 28-án

2016. október 12. szerda

Napi magyar történelem/Facebook, Csepel.info

csepel-sziget-1603

A tizenöt éves háború során Hermann Russwurm császári fővezér csapatai 1603. szeptember közepén érték el, és mentették fel az egy éve ostrom alatt álló Pestet. A török sereg Lala Mohamed nagyvezír vezetésével Érd alatt vert tábort, és rögtön hozzálátott Buda megerősítéséhez.

Russwurm Ludwig Schultz 3 ezer fős német landsknecht ezredét küldte a Csepel-sziget északi csúcsára, akik földsáncokkal és ágyúkkal védett támpontot alakítottak ki, jó megfigyelőhelyül, s kifogástalan kilövési lehetőséggel a budai oldalra. A sziget nyugati partján, a kis Háros-sziget vonalában tüzérséggel jól megerősített állások épültek. Miután a nagyvezír értesült a szigeten tartózkodó keresztény sereg létszámáról, Dervis pasát bízta meg, hogy indítson támadást. (tovább…)