INDEX
![10214928_fce8fdac7ede1f5dd821e95f1225071b_wm[1]](http://csepel.info/wp-content/uploads/10214928_fce8fdac7ede1f5dd821e95f1225071b_wm1.jpg)
Forrás: INDEX
1990. október 25-én este kezdődött, 28-án este ért véget a benzináremelések miatt kirobbant tiltakozóhullám, ami megbénította az országot. A kivonuló szovjet csapatokat, a tűzoltókat és a mentőket átengedték a lezárt szakaszokon, másokat nem.
Teherfuvarozó állja el a villamos útját a budapesti Szabadság-hídon. 1990. október 25-én, csütörtök este az öt hónapja hivatalban lévő Antall-kormány bejelentette: 65 százalékkal, típustól függően 42-62 forinttal emeli az üzemanyagárakat. A meglepő döntést a szovjet kőolaj- és földgázszállítmányok csökkentésével és Kuvait iraki lerohanásával indokolták.
A teherfuvarozók és a taxitársaságok képviselői már szeptember elején kérték a kormányt, hogy egyeztessen velük az üzemanyagok áremeléséről. A kabinet mégis napokkal a döntés előtt is tagadta, hogy napirenden lenne az emelés. Mindenkit meglepett a lépés: október 25-én este magántaxisok százai gyűltek össze a budapesti Hősök terén, hogy a benzináremelés ellen tiltakozzanak.
A benzináremelés ellen tiltakozó taxisok a lezárt Erzsébet híd pesti hídfőjénél demonstráltak. Horváth Balázs belügyminiszter október 26-án délelőtt közölte: déltől kezdve megkísérlik a hidakat felszabadítani, a normális közlekedési rendet helyreállítani. Az SZDSZ nyilatkozatban ítélte el, hogy erőszakos fellépéssel fenyegetőzik a kormány. A rendőrség délután 1-kor kijelentette: nem alkalmaz erőszakot a blokád felszámolására. A kormány és a taxisok éjfélig egyeztettek, az álláspontok nem közeledtek egymáshoz. A fuvarozók a blokád felszámolását az üzemanyagáremelés felére csökkentéséhez kötötték, de ebbe Horváth Balázs belügyminiszter nem ment bele.
Tüntetők a lezárt Szabadság híd pesti hídfőjénél. A felháborodott taxisok és fuvarozók szervezni kezdték a hidak lezárását. CB-rádión értesítették egymást az akcióról. Budapesten ekkor 19-20 ezer engedélyes taxis volt – 1990-ben a nyolcmilliós New Yorkban csak 18 ezren taxiztak. Este tízre elvágták egymástól a budai és a pesti oldalt. Nemcsak Budapesten, Komáromtól Dunaföldvárig blokád alá vették a Duna-hidakat.
A blokád Székesfehérvárnál. 1990. október 26-ára Barna Sándor budapesti rendőrfőkapitány és Horváth Pál, a taxisok vezére megállapodott: a Lánchidat nem zárják le a taxisok. Barna bejelentette: nem alkalmaznak erőszakot a demonstrálók ellen és nem kérik a honvédség segítségét.
Október 26. reggelére az országszerte mindenütt csatlakoztak a taxisok az útlezárásokhoz. Bécs és Győr között beállt az M1-es autópálya és az 1-es főút, Oroszlánynál a bányászok nem tudták felvenni a munkát. Megbénult Debrecen, Székesfehérvár, Szeged, Szolnok és Vác is, Sopronban és Mosonmagyaróváron a határátkelőket zárták le a tüntetők. Estére csak a Szovjetunió felé lehetett elhagyni az országot.
Teherautós blokád Budapesten. Reggel 8 órakor kezdődtek meg a tárgyalások a kormány tagjai, valamint az utakat elzáró magánfuvarozók képviselői között. A megbeszéléseken Antall József miniszterelnök betegsége miatt nem tudott részt venni. Őt Horváth Balázs belügyminiszter helyettesítette, rajta kívül Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter, Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter képviselte a kormányt. A másik oldalról Nagy Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, valamint egy öttagú szakszervezeti küldöttség vett részt az egyeztetésen.
This entry was posted on 2016. október 26. szerda at 09:30 and is filed under Történelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül.
Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.
A taxisblokád jól megszervezett puccskísérlet volt, amiben az SZDSZ és a “nagy demokrata” Göncz Árpád közt. elnök is szerepet játszott.
Az SZDSZ tüzelte és lázította az embereket. “A kormány megbukott” — hirdették, ami hazugság volt, de a hataloméhségüket mutatta.
Göncz Árpád alkotmányellenesen a hadsereg főparancsnokaként olyan utasításokat adott, amikkel szította a lázadást és amikhez nem volt joga (Az Alkotmánybíróság később határozatban mondta ki, hogy Göncz túllépte a hatáskörét). Göncz, “a nagy demokrata” ekkor mérte az első halálos döfést Antallba, aki közben kórházban feküdt és aki elnököt csinált Gönczből.
A baloldal már menekülne Lengyelországból
http://www.origo.hu/nagyvilag/20151024-parlamenti-valasztas-lengyelorszag-jobboldal-baloldal.html
Vége az európai civilizációnak
http://www.origo.hu/itthon/20151024-taxisblokad-menekultek-ugynokugyek-boross-peter-interju.html
Az SZDSZ azt hazudta, “Tudjuk, merjük, tesszük!” Nem tudták, de merték és tették! Mármint az országot tönkre! Húsz évbe telt mire ez a hazug társaság végre a történelem szemétdombjára került! Az SZDSZ szitokszó lett, a volt vezetők meg úgy csinálnak mintha az egészhez semmi közük nem lenne, ma is sztárolva vannak a liberális médiában!
Még jó hogy nem mondták, “a szar ehető, egymillió légy nem tévedhet!”
Azért azt vallja már be mindenki, hogy azt és akkor baromi jól megszervezték.
Hiába küldték ide Amerikából a Helytartót (Mark Palmer), mégsem a favorizált SZDSZ nyerte meg a választást!
Ami akkor az SZDSZ volt, és gátlástalanul puccsot akart végrehajtani, az ma szerencsére az 1%-os Együtt és PM.
Aminek te is szekértolója voltál? 😛
Most olvasom, hogy bekérették az orosz nagykövetet?
Csodálkozom, hogy bement! 🙂