Csepel.info

Isten áldja meg a lengyeleket és a magyarokat! Dicsőség az 56-os forradalom hőseinek. Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel – ezzel fejezte be beszédét a lengyel kormányfő a Kossuth téren.

Orbán Viktor beszéde elején külön köszöntötte az ünnepség díszvendégét, Andrzej Duda lengyel államfőt, a magyar és a lengyel nép barátságát pedig két szabadságszerető, bátor nemzet ezeréves barátságaként jellemezte.

A magyar kormányfő a magyar és a lengyel nép barátságát pedig két szabadságszerető, bátor nemzet ezeréves barátságaként jellemezte.

Erős Magyarország magabiztos fiaiként állhatunk itt, mivel kigyógyítottuk hazánkat a diktatúra szövődményeiből – állapította meg Orbán Viktor, aki szerint erre építhetjük a jövőnket. A magyarok sohasem mondanak le a szabadságról, nem törődnek bele az elvesztésébe, és a legreménytelenebb helyzetben is elő tudják varázsolni – mondta a miniszterelnök.

A kormányfő kiemelte: 1956 októberében Budapesten ” a történelem menete fordulatot vett”, a “megjövendölt kommunista világforradalom helyett kitört a kommunista világ elleni forradalom”, és “megüzentük a Nyugatnak”, hogy a Szovjetunió sebezhető.

Orbán Viktor hangsúlyozta: nekünk, magyaroknak van tehetségünk a szabadsághoz, mindig tudtuk, mit kezdjünk vele. Mindig egyszerű a kérdés: mi döntünk a magunk életéről vagy valaki mások – mutatott rá.

Nekünk október 23-a a büszkeség napja, amely hatvan évvel 1956 után is felemel és megtisztít – mondta Orbán Viktor, aki szerint 56-nak köszönhető, hogy nekünk a szovjet megszállás alatt is volt mire büszkének lennünk. “Büszkék lehetünk az elődeinkre, büszkék lehetünk a hazánkra” – hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor hangsúlyozta: nekünk, magyaroknak van tehetségünk a szabadsághoz; ám a szabadság nem egy állapot, ahova eljuthatunk, hanem egy létforma, “olyan mint az úszás: aki abbahagyja, elsüllyed”.

Úgy vélte, 1956 őszén mindenki láthatta a szabadságot a maga szépségében. “A szabadság, ha magyar, még halálában is csodálatos”, “bár jeltelen sírba, arccal a föld felé, kátránypapírba csavarva, lábát szögesdróttal összekötözve temették el”, mégis feltámadt, itt van közöttünk ma is – mondta. Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az “elszovjetesedéstől” – folytatta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy nem fogadható el, hogy az Európai Uniót egy modern kori birodalommá alakítsák, hogy a szabad európai nemzetek szövetségének helyébe egy európai egyesült államok lépjen.Mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában” – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor úgy folytatta: nem nézhetjük tétlenül, hogy szervezetten kicseréljék az európai civilizáció alól az altalajt, amiből az annak idején szárba szökött. Hiába vagyunk kicsi ország, vállalnunk kell a felelősséget.

Ha Európa kicseréli is altalaját, attól még nekünk meg kell őrizni Magyarországét, ami mindig is hevítette a hazaszeretetet és lelkesítette a magyarokat” – mondta a miniszterelnök.

Majd azt mondta, “a szabadság titka a bátorság. Hogy kik is vagyunk valójában, akkor mutatkozik meg, ha eljön a próbatétel ideje.

Bennünk, magyarokban a bátorság és a józan ész jól megfér egymás mellett. Nem szoktuk olyan fába vágni a fejszénket, ami végül a fejünkre dől.” Földrajzi helyzetünk időről időre az Európa jövőjét meghatározó viták sodrába lök minket. Volt, amikor határnyitással mi engedtük meg, hogy a német a némettel találkozhasson. Most, 2016-ban nekünk kellett lezárni a határokat. Egyszer sem kértük a feladatot. A sors mérte ránk. Nem hátráltunk meg, helytállunk, mert bátrak vagyunk. Ránk Európa mindig számíthat” – mondta Orbán Viktor.

Ha egy nemzet feladja függetlenségét, bármikor visszasüllyedhet egyszerű nemzetiséggé. Ezért csak a saját nemzeti függetlenségünk védhet meg minket. A szovjet birodalomnak is azért tört belénk a foga, mert nem adtuk fel hazaszeretetünket” – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök kijelentette: akkor is helytállunk, ha azok támadnak ránk hátulról, akiket valójában védelmezünk. Van bátorságunk szembenézni az igazságtalansággal, hiszen az nem ad felmentést a kötelesség teljesítése alól, ezért “ránk Európa mindig számíthat” – hangoztatta.

“Drámai helyzetek, erős ellenfelek, súlyos tétek mindig lesznek, de ez nem ok arra, hogy úrrá legyen rajtunk a félelem” – fogalmazott.

Nem engedhetünk teret a terroristáknak, akik hadat üzentek a nyugati világnak, a haszonlesőknek, akik a jobb sorsra vágyakozók százezreit indítják Európa felé, és a naiv lelkeknek, akiknek fogalmuk sincs, milyen végveszélybe sodorják Európát és önmagukat – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor szerint Magyarország a nehezebb úton indult el, amikor “bevándorlók helyett saját gyerekeket, spekuláció és segély helyett munkát, adósrabszolgaság helyett saját lábon állást, feltett kéz helyett a határvédelmet választottuk”.

A miniszterelnök arról is beszélt: “nincs győzelem a szívek felemelése nélkül”, 1956-ban sem lett volna nélküle.

Hiába a politikai erőfölény, a parlamenti többség, az új alkotmány, most sem lehetséges a győzelem a szívek felemelése, Magyarország és a magyarok lelki ébredése nélkül – mutatott rá a magyar miniszterelnök hozzátéve,  azt az évezredes igazságot, hogy “fő dolgokban egység, egyebekben szabadság, és mindenekben szeretet”.

Orbán Viktor végül azzal fejezte be beszédét, hogy: Dicsőség a bátraknak, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!

Forrás: 888