Magyar Nemzet
Minden magyarban van egy kis Petőfi, és Petőfiben ott van minden magyar – ezzel magyarázta Orbán Viktor március 15-i ünnepi beszédében Kiskőrösön a magyarok szabadságvágyát.
A miniszterelnök szerint tartozunk Petőfinek, ezért nem engedhetjük, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a kezünkből. Emellett a kormányfő az ünnepi beszédében Petőfi Sándort és családját is hosszan méltatta.
Csepel.hu
Szendrey Júliát elsősorban Petőfi Sándor költő feleségeként ismerik az emberek, de kevesebbet tudnak arról, hogyan bontakoztatta ki írói tehetségét és hogyan élte mindennapjait férje halála után újraházasodva, egy új családban.
Gyimesi Emese 2009-től kezdte el kutatni Szendrey Júlia életpályáját, s az azóta eltelt időben számos eddig ismeretlen kéziratot, verseket, naplóbejegyzést, levelet tett közzé. Előadásának címe ez volt: „Egy nő, több mint asszony”, amely sorokat maga Szendrey Júlia írta meg utolsó levelében férjének, Horvát Árpádnak 1868-ban, akivel 1850-ben kötött házasságot.
Csepel.hu, Csepel.info
Az emléknap Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkára előtt tiszteleg, akit 1947-ben ezen a napon tartóztatott le a szovjet hatóság köztársaság-ellenes összeesküvés koholt vádjával.
Az emléknap alkalmából tartott megemlékezést a csepeli önkormányzat február 25-én. A polgármesteri hivatal falán található emléktáblánál Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila, Morovik Attila és Pákozdi József alpolgármesterek mellett a megemlékezésen részt vettek az önkormányzat frakciói közül a Fidesz-KDNP, az LMP képviselői és Kovács Dávid Attila független képviselő.
Index
Bármennyire is meglepő, a világon az első ország, ahol a postai küldemények gyorsabb feldolgozása érdekében irányítószámot használtak, Ukrajna volt. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban 1932 végén vezették be a rendszert, de 1939-ben felhagytak a használatával.
1853-ban egyébként a német Thurn und Taxis Post is próbálkozott a települések számkóddal való jelölésével, de a postai hálózat gyors bővülése miatt a rendszer elvesztette jelentőségét. A világháborúk idején a tábori postaszolgálatok ideiglenesen alkalmaztak számrendszert, ami aztán csak az ötvenes évektől terjedt el világszerte. A legtöbb országban a szám a nagyobb postai körzeteket jelöli, de például az Egyesült Királyságban háztömb-, sőt utcaszinten is behatárolják az adott címet.
(tovább…)
Csepel.hu
A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából január 19-én megkoszorúzták a csepeli polgármesteri hivatal falán elhelyezett emléktáblát.
Ezen a napon emlékeznek azokra, akiket a II. Világháborúban, a szovjet hadsereg bevonulása után német nemzetiséghez való tartozásuk miatt Németországba deportáltak, és azokra is, akiket a Szovjetunióba hurcoltak el kényszermunkára.
(tovább…)
Index
Tamás Gáspár Miklós a rendszerváltozás előtti demokratikus ellenzék meghatározó alakja, majd az első szabadon választott országgyűlés szabaddemokrata képviselője volt.
Később fokozatosan eltávolodott a pártpolitikától, és kutatóként, közíróként tette le markánsan névjegyét. 74 évet élt.
(tovább…)
Nyolcvan éve, 1943. január 12-én indult az a mindent elsöprő szovjet támadás a Don-kanyarban, amelynek során napok alatt megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg.
A 2. magyar hadsereget német nyomásra küldték ki az orosz frontra. Az ok a németek korábbi, 1941-es kudarca volt. A következő évre tervezett keleti hadjárathoz kellettek többek között a magyar csapatok is. Budapesten ezt nem tudták, de nem is akarták visszautasítani, mert az Észak-Erdély visszaszerzésére törekvő Románia azonnal igent mondott Hitlernek, emellett a magyar vezetés a részvételtől újabb területek visszacsatolását remélte. (tovább…)
Múlt-kor
„Láttam a nagy csapást, a zűrzavart, a sereg pusztulását. Láttam a kegyetlenségeket, tehetetlenséget, fejvesztettséget. (…) Nem, nem lehet hűen leírni a szenvedéseket, melyek halálhörgéseikkel beterítették a harcteret és az ég felé kiáltoztak!” – írta műve bevezetőjében vitéz Erdélyi Béla, aki hadnagyi rendfokozatban, embereiért felelős tisztként élte végig a magyar 2. hadsereg katasztrófáját a Donnál a 108/2. század kötelékében.
A Múlt-kor január 30-áig tartó sorozatában az ő Vér és acél – Keleti frontnapló – Don, 1942/43. címen megjelent visszaemlékezéseiből szemlézve emlékeznek a 80 évvel ezelőtt történt borzalmakra. Az első rész itt olvasható: https://mult-kor.hu/don-kanyar-80-fejezetek-egy-szemtanu-naplojabol-i-20230112 Az alábbiakban a Youtube-on található dokumentumfilmekből is válogattunk: (tovább…)
Csepel.info
1986 júniusában, nem sokkal a csernobili atomkatasztrófa után érkezett Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár Budapestre. Bár Magyarország is bőven kapott az atomszennyezésből, természetesen nem kártérítésről beszélt a két (párt)államfő. Így nincs is azon csodálkozni való, hogy azonnal kommunista férficsókkal köszöntötték egymást.
Ám Gorbacsov budapesti látogatása másról is nevezetes. Csepelre is eljöttek, megnézni a Szerszámgépgyárat. Ez után “barátsági nagygyűlést” tartottak a tanácsteremben, ahol felszólalt a vendéglátó Kádár és Gorbacsov is. A kérdésünk: hol volt ez a tanácsterem? A videót itt nézhetik meg: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=23019
Index
95 éves korában, december 31-én, délelőtt 9 óra 34 perckor meghalt Joseph Aloisius Ratzinger német teológus-pap, aki XVI. Benedek néven 2005 és 2013 között a katolikus egyház feje volt.
Az elmúlt kilenc évben, amióta idős kora miatti fogyatkozó erejével indokolva bejelentette a pápai hivatalról a lemondását, hivatalos megszólítása: Őszentsége XVI. Benedek, emeritus pápa (vagyis kiérdemesült pápa) lett.
(tovább…)
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk