Történelem « Csepel.info

‘Történelem’ kategória archívum

Pesti srác Lengyelországban – Németh Szilárd szczecini beszéde

2016. december 9. péntek

Csepel.hu

Tisztelt Elnök és Polgármester urak! Tisztelt Lengyel Testvéreink! Tisztelt Szczecini Polgárok! Tisztelt Ünneplő Közösség!

A magyar és a lengyel nép közös történelmi gyökereire, testvéri együttműködésére mindig büszkék voltunk, sokszor bizonyítottuk már, hogy kölcsönösen számíthatunk egymásra. Így volt ez 1956-ban is, amikor lengyel barátaink nemcsak szimpátiával fordultak a magyar szabadságharc felé, de minden rendelkezésükre álló eszközzel támogatták is a magyar forradalmárokat. (tovább…)

Beküldve a(z) Önkormányzat, Ünnepek, Csepel, Kultúra, Történelem kategóriába | Egy hozzászólás »

1956 – A lengyelországi Szczecinben felavatták a Pesti srác szobrát

2016. december 9. péntek

MTI

Az észak-lengyelországi kikötővárosban, Szczecinben felavatták péntek délután az október 23-án, Csepelen felállított Pesti srác szobrának ikerpárját. Az ünnepségen – amelyen részt vett Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese – felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök üdvözlő levelét.

A Juha Richárd szobrászművész által készített, Budapest XXI. kerülete által Szczecin városának adományozott emlékmű arra emlékeztet, hogy “hatvan éve Szczecin polgárai örökbe fogadták a magyar forradalom utcáin harcoló pesti srácokat” – áll a magyar kormányfő Gyurcsík Iván varsói magyar nagykövet által felolvasott levelében. (tovább…)

Beküldve a(z) Önkormányzat, Ünnepek, Csepel, Külföld, Kultúra, Történelem kategóriába | Egy hozzászólás »

A tibeti tizenkettő 1. rész

2016. december 9. péntek

Autószektor, Faktor

Csepel R130-as (Fotó: Autószektor)

Ott jártak, ahol parittyával terelték a rakoncátlan jakokat, és ahol hőforrás volt a népfürdő, miközben folyóban mosták teherautóikat. Magyar járműiparról írni mindig hálás, mert sokan olvasnak szívesen Csepelekről, Ikarusokról és Pannóniákról, mert történetük érdekes és színes, ám ahogy az egykori hazai járműmárkák, úgy alkotóik is fogynak.

Egyre kevesebben vannak azok, akik egykor a legendás magyar klasszikusok gyáraiban dolgoztak, akik hitelesen tudnak beszélni és nem csak mesélni arról, hogyan is működtek a magyar ipar illusztris fellegvárai. Történetük több korszak krónikája. (tovább…)

Beküldve a(z) Csepel-sziget, Gazdaság, Történelem, Technika kategóriába | Nincsenek hozzászólások

Vezér Endre: Iskola a Csepeli Templom-téren – 2. rész

2016. december 8. csütörtök

hpim2217

A Csepeli Újságban a kép eredeti aláírása a következő volt :

A Szent Imre herceg téri iskolapalota. Építették Szigeti Béla építész vállalkozásában az alábbi minden elismerésre érdemes iparosok.

És itt következik az iparosok felsorolása és szakmája. De ha valakit érdekel, elolvashatja a Helytörténeti Gyűjteményben a beszkennelt újságból. Egyébként 1930 körül kezdődött a csepeli közterületek átnevezése, ami megmaradt 1945-ig. Következő képeim az iskola Szent Imre téri, szépen renovált épületrészét mutatja. (tovább…)

Beküldve a(z) Csepel, Csepel retro, Történelem kategóriába | Nincsenek hozzászólások

Vezér Endre: Iskola a Csepeli Templom-téren – 1. rész

2016. december 7. szerda

Mr.Gabee, Vezér Endre, Csepel.info

Foto neve: csp-03

Foto neve: csp-007a

Ha egy kissé belekutatunk Csepel múltjának iskolatörténetébe, láthatjuk, hogy már a 18. század közepétől volt oktatás az első Csepel faluban. Az éppen foglalkoztatott kántor volt a tanító, harangozó és sekrestyés is. A tanítás német nyelvű volt.

Amikor az 1838-as árvíz elpusztította a falut, az iskola is megsemmisült. Az új helyre tervezett falu központi „Főterére” egyebek mellett iskolát is javasolt a tervezőmérnök. De kezdetekben nem itt, hanem az „Iskola utcában” (Erzsébet utca – ma: Kossuth Lajos utca) építették fel az iskolát. Ez a későbbi „Úttörő ház” volt. Ezt némelykor bővítették, de ez kevésnek bizonyult. (tovább…)

Beküldve a(z) Csepel, Csepel retro, Oktatás, Történelem kategóriába | Nincsenek hozzászólások

Csepel történelme – útproblémák

2016. december 5. hétfő

V39Endre, Csepel.info, Mr.Gabee

A kép illusztráció – Forrás: budapestcity.org

A CSEPEL SZIGETEN lévő községünk összeköttetése a Dunán kívüli területekkel mindenkor nehézségekbe ütközött. A XXI. Század második felében elkészült Gubacsi-zárógát volt az első lehetőség közúton való átkelésre, bár e létesítményt elsődlegesen árvízvédelmi okok miatt készítették.

1924-benelkészült a Gubacsi Híd. Elbontották a Gubacsi-zárógátat, mivel a Kis Duna zsilipjei is elkészültek. Végül 1927-ben elkészült a Kvassay Híd. De a Nagy Dunán legfeljebb kompon lehetett átkelni. Ez csak személyszállítás, vagy legfeljebb kerékpárszállítás lehetett. (tovább…)

Beküldve a(z) Csepel, Történelem kategóriába | 4 hozzászólás »

Gömbös óta magasodik Szauron szemeként a láthatár fölé az ország legmagasabb építménye

2016. december 2. péntek

mult-kor.hu, Mr.Gabee nevtelen

Nyolcvanhárom éve, 1933. december 2-án avatták fel a Csepel-szigeti Lakihegyen a szivar alakú országos rádióadót, amely ma is Magyarország legmagasabb építménye. A 80-as évek elején lebontásra ítélték, de a közvélemény nyomására ettől végül elálltak.

Az első magyarországi rádióadó, egy szikratávíró állomás 1914. október 14-től üzemelt Csepelen, ezt az első világháborúban katonai telegramok továbbítására használták. A Magyar Rádió műsorát 1924. március 15-én kezdték innen sugározni egy 250 W teljesítményű, Huth gyártmányú távíró-távbeszélő adóval, amit még abban az évben hazai tervezésű, 1 kW-os adóval váltottak ki, 1925-ben egy Telefunken-gyártmányú 2 kW-os, 1927-ben 3 kW-os berendezést helyeztek üzembe. (tovább…)

Beküldve a(z) Történelem kategóriába | Egy hozzászólás »

Csepeli látvány – 4. rész

2016. december 2. péntek

V39ENDRE, Csepel.info, Mr.Gabee

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

SZIGETÜNKET körülfollya a Duna. A zárógát elkészültéig mindkét oldalon. Többször volt kisebb-nagyobb árvíz. A nagyobbak : 1775. dec. ; 1788 dec. ; 1815 dec. ; 1864. januárban jeges árvíz. Ezért kellett megépíteni a Gubacsi Zárógátat a Kis Duna északi részén Csepel és Gubacs (Pesterzsébet) között és a Kis Duna délebbi részén Dömsöd-Tass környékén egy hasonló rendeltetésűt is. Ez által a Kis Duna állóvíz lett, szabályozható szintmagassággal. Ez az árvizek kialakulását csökkentette, viszont egyéb problémákat okozott. A Kis Dunán ezidáig működött vízimalmokat át kellett telepíteni a Nagy Dunára, de többet megszünetettek.

(Ráckevén jelenleg van egy felújított vízimalom, amely múzeumként működik, villanymotorral hajtva az illúzió fenntartása végett.) (tovább…)

Beküldve a(z) Csepel, Csepel retro, Történelem kategóriába | 5 hozzászólás »

Csepeli látvány – 3. rész

2016. december 1. csütörtök

Csepel.info, Mr.Gabee

Foto: Antal Károly gyűjteménye

1872 előtt, mielőtt a Gubacsi-zárógát elkészült volna, csak kompok segítségével lehetett Csepelről átjutni a Dunán kívüli területekre.

1872-től kezdve a zárógáton keresztül, Pesterzsébetre vezető országúton bonyolódott le Csepel összes kocsi-közlekedése. A Gubacsi zárógát megépítésének elsődleges célja az árvízvédelem volt. Ezen a zárógáton kiépített sínen érkezett Csepelre 1912. május 1.-én, Pünkösd szombatján a 3 és fél kilométer hosszú pályán a „Helyiérdekű Villanyosvasút”. Ennek létesítése előtt a Pesti úton ( Ady Endre úton ) és a Védgát úton félóránként közlekedő lóvontatású omnibuszok szállították az utasokat Pesterzsébetre, ahonnan villanyoson utazhattak tovább Pestre. ( Akkoriban „Budapest” még nem létezett az 1873-as egyesülésig. ) Az omnibusz megálló Pesterzsébeten (Gubacson) a HÉV állomás előtt a Soroksári úton volt.

(tovább…)

Beküldve a(z) Csepel, Csepel retro, Történelem kategóriába | 7 hozzászólás »