Magyar Hírlap
Jelentőségében Szolzsenyicin híres, ma már klasszikus Gulag szigetcsoportja mellé lehet állítani egy amerikai hölgy magyarul 2005-ben megjelent könyvét: Anne Applebaum A Gulag története című kötetéért 2004-ben Pulitzer-díjat kapott.
A tudós történész-újságíró (nem utolsósorban kétgyermekes családanya) gyakori vendég Magyarországon, és nemcsak a közép-európai, a magyarországi politikai viszonyoknak is kiváló ismerője. (tovább…)
Stop.hu
Életének 90. évében elhunyt Rottenbiller Ferenc, a Csepel háromszoros magyar bajnok, kétszeres válogatott labdarúgója.
A magyar szövetség honlapjának hétfői tájékoztatása szerint Rottenbiller a Csepel színeiben a negyvenes években három bajnoki címet szerzett, 1947-1948 között két alkalommal húzhatta magára a címeres mezt. Pályafutása során 213 élvonalbeli mérkőzésén tíz gólt szerzett. (tovább…)
HVG
Körülbelül ekkora egy 500 kg-os bomba (az Index képe illusztráció, nem a helyszínen készült)
A folyómeder kotrását végző munkások megijedtek a budafokon talált egytonnás bombától, ezért katonák emelték ki a Dunából.
Az elmúlt napokban két bombát is találtak a folyómedret kotró munkások a Dunában, a budafoki gázlónál, a folyó 1637,5 folyamkilométerénél. Az első alkalommal még segítettek a munkások a kiérkező katonáknak, amikor egy féltonnás bombát emeltek ki hétfőn. Másnap azonban már megrémültek, amikor egy egytonnás bomba került elő a munkálatok során. (tovább…)
Magyar Nemzet
Hat éve zajlott a kettős állampolgárságról szóló eredménytelen népszavazás. Az évfordulón felidézzük a balliberális holdudvar és az akkori kormány álláspontját és érveit a „felelős választás” mellett, továbbá összefoglaljuk a referendum következményeit és utóéletét, a debreceni kézilabda-Eb erdélyi szurkolóinak üzenetétől kezdve a trianoni emléktörvényig.
Kölcsey Ferenc, II. Rákóczi Ferenc, Ady Endre. Többek között ők szerepeltek azokon a plakátokon, amelyek 2004 késő őszén lepték el Budapest utcáit. „Ők magyarok? Ma nem lennének állampolgárok” – hirdette rajtuk a felirat. Szerepelt azonban egy másik poszter is az utcákon: sötétkék alapon a trianoni békediktátum utáni Magyarország körvonalaival és egy háromtagú családdal – a feleséget egyébként az a Bangóné Borbély Ildikó alakította, aki nem is olyan rég még egyszerű MSZP-tagként szólalt fel Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciójának sátorbontásán. „2 x nem – a felelős döntés” – hirdette a szocilista párt. Ez a két elem jól mutatja annak a kampánynak az átpolitizáltságát, amely a 2004. december 5-i népszavazást előzte meg. (tovább…)
Háromszék
Iuliu Hossu püspök felolvassa a gyulafehérvári román nemzeti gyűlés határozatát Erdély és Románia egyesüléséről (forrás: Mercuriustour.ro)
December 1. a legnagyobb román állami ünnep. A történelemmel valamennyire is tisztában levő magyaroknak gyásznap, Erdély elcsatolásának napja, mely számunkra legfeljebb a gyulafehérvári ígéretek be nem tartását, a román szószegéseket idézi, hogy finoman fogalmazzunk, mert ha az akkori ígéreteknek 92 év alatt érvényt lehetett volna szerezni, akkor a romániai magyarság ma minden szintű autonómiával rendelkezne.
1918. december 1-je indította el azt a folyamatot, amely az első és a második világháború után a Magyarországra kényszerített békediktátumok révén nemcsak Székelyföldet kebelezte be, hanem etnikailag homogén határ menti országdarabokat is elcsatolt az ott élő lakosság beleegyezése és megkérdezése nélkül. (tovább…)
Magyar Nemzet, Csepel.info
Hány milliós „munkahadseregről” álmodott Gerő? Mennyit keresett egy sztahanovista? Ezeket a kérdéseket feszegette hétfőn a Hír Tv Ősök tere című műsora.
A magyar társadalomtörténet érdekes fejezete a munkásság ki-, majd átalakulása. Az 1848 és 1948 közötti szerves fejlődés száz évét azonban olyan negyed század követte, amely az erőszak és a felülről vezényelt voluntarizmus jegyében telt. Míg ugyanis a polgári forradalomtól a fordulat évéig eltelt évszázadban teljes mértékben kifejlődött a több rétegre tagolódó ipari munkásság, addig a Rákosi-diktatúra kezdetétől a hetvenes évek elejéig teljesen megváltozott és homogenizálódott a gyárakban dolgozók serege. (tovább…)
Nemzeti Sport, YouTube
Az Aranycsapat tagjai a Wembleyben a kezdés előtt (Fotó: Imago)
Ötvenhét esztendeje, 1953. november 25-én történt, hogy a legendás magyar Aranycsapat 6:3-ra legyőzte a Wembleyben az angol válogatottat az évszázad mérkőzésén.
1953. november 25. Ez az az évszám, amelyre minden futballrajongó kapásból rávágja: magyar–angol 6:3! Az ötvenhét esztendeje Londonban megrendezett összecsapást – amely az évszázad mérkőzéseként vonult be a históriás könyvekbe – Sebes Gusztáv szövetségi kapitány legénysége ragyogó játékkal nyerte meg, s bár mindenki kívülről fújja, a rend kedvéért vessük papírra, kik győzték le első nem brit együttesként Anglia válogatottját. (tovább…)
Index
Egy balatonfüredi esten Németh Miklós és Pozsgay Imre mesélt a rendszerváltásról, a felelősségekről, valamint arról, hogy milyen személyes ellentétek nehezítették a munkát. Kiderült az is, hogy Kádár vallásos lett halála előtt.
Úton a rendszerváltás felé címmel rendezett estet Balatonfüreden hétfőn, a Hamvas Béla Asztaltársaság; a fórumnak Németh Miklós, volt miniszterelnök, Pozsgay Imre, egykori államminiszter volt a vendége. A kérdező, beszélgető partner szerepét Szőcs Géza költő, kulturális államtitkár, a társaság tiszteletbeli elnöke töltötte be. (tovább…)
MTI, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Csepel.info
Szinte hihetetlen, de az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházban december 1-jén, a román nemzeti ünnepen előadást és állófogadást rendeznek. Nyolc éve hatalmas felzúdulást keltett, amikor Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök ugyancsak ezen a napon Budapesten együtt ünnepelt román kollégájával.
1918. december 1-jén tartották Gyulafehérváron a románok nagygyűlését, amelyen elfogadták a már megszállt Erdély egyesülését a Román Királysággal, megalakítva a Román Nemzeti Tanácsot. A lapunk által megkérdezett színészek és történészek bírálják Alföldi döntését. (tovább…)
Csepel.info
91 évvel ezelőtt Horthy Miklós tetemre hívta a magyar nemzetet Budapesten. Miután különvonata reggel negyed 7-kor beért a Kelenföldi Pályaudvarra, a szemerkélő esőben lóhátra ült, és a Nemzeti Hadsereg élén végigvonult a városon. Hivatalos fogadására a Gellért Szállónál került sor.
Beszédét követően a Ferenc József hídon és a Körúton át az Országház elé vonult, ahol Friedrich István miniszterelnök fogadta. Horthy Miklós újonnan szervezett hadseregének budapesti bevonulása egy olyan korszak kezdetét jelentette, amikor mindent az alapoktól kellett újra felépíteni a harmadára összezsugorított és kifosztott országban. (tovább…)
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk