‘Történelem’ kategória archívum

Gyurcsánynak is voltak érzelmei, elhihetik

2010. december 5. vasárnap

Tényleg a székelyek miatt kellett volna többet fizetni a gyógyszerért?

Magyar Nemzet

Hat éve zajlott a kettős állampolgárságról szóló eredménytelen népszavazás. Az évfordulón felidézzük a balliberális holdudvar és az akkori kormány álláspontját és érveit a „felelős választás” mellett, továbbá összefoglaljuk a referendum következményeit és utóéletét, a debreceni kézilabda-Eb erdélyi szurkolóinak üzenetétől kezdve a trianoni emléktörvényig.

Kölcsey Ferenc, II. Rákóczi Ferenc, Ady Endre. Többek között ők szerepeltek azokon a plakátokon, amelyek 2004 késő őszén lepték el Budapest utcáit. „Ők magyarok? Ma nem lennének állampolgárok” – hirdette rajtuk a felirat. Szerepelt azonban egy másik poszter is az utcákon: sötétkék alapon a trianoni békediktátum utáni Magyarország körvonalaival és egy háromtagú családdal – a feleséget egyébként az a Bangóné Borbély Ildikó alakította, aki nem is olyan rég még egyszerű MSZP-tagként szólalt fel Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciójának sátorbontásán. „2 x nem – a felelős döntés” – hirdette a szocilista párt. Ez a két elem jól mutatja annak a kampánynak az átpolitizáltságát, amely a 2004. december 5-i népszavazást előzte meg. (tovább…)

December 1. arcai

2010. december 1. szerda

Háromszék

Iuliu Hossu püspök felolvassa a gyulafehérvári román nemzeti gyűlés határozatát Erdély és Románia egyesüléséről (forrás: Mercuriustour.ro)

December 1. a legnagyobb román állami ünnep. A történelemmel valamennyire is tisztában levő magyaroknak gyásznap, Erdély elcsatolásának napja, mely számunkra legfeljebb a gyulafehérvári ígéretek be nem tartását, a román szószegéseket idézi, hogy finoman fogalmazzunk, mert ha az akkori ígéreteknek 92 év alatt érvényt lehetett volna szerezni, akkor a romániai magyarság ma minden szintű autonómiával rendelkezne.

1918. december 1-je indította el azt a folyamatot, amely az első és a második világháború után a Magyarországra kényszerített békediktátumok révén nemcsak Székelyföldet kebelezte be, hanem etnikailag homogén határ menti országdarabokat is elcsatolt az ott élő lakosság beleegyezése és megkérdezése nélkül. (tovább…)

Államosított munkásosztály

2010. november 30. kedd

Ismétlés holnap és szombaton az Ősök Terében

Magyar Nemzet, Csepel.info

Hány milliós „munkahadseregről” álmodott Gerő? Mennyit keresett egy sztahanovista? Ezeket a kérdéseket feszegette hétfőn a Hír Tv Ősök tere című műsora.

A magyar társadalomtörténet érdekes fejezete a munkásság ki-, majd átalakulása. Az 1848 és 1948 közötti szerves fejlődés száz évét azonban olyan negyed század követte, amely az erőszak és a felülről vezényelt voluntarizmus jegyében telt. Míg ugyanis a polgári forradalomtól a fordulat évéig eltelt évszázadban teljes mértékben kifejlődött a több rétegre tagolódó ipari munkásság, addig a Rákosi-diktatúra kezdetétől a hetvenes évek elejéig teljesen megváltozott és homogenizálódott a gyárakban dolgozók serege. (tovább…)

Az évszázad mérkőzésére emlékeznek

2010. november 25. csütörtök

Nemzeti Sport, YouTube

Az Aranycsapat tagjai a Wembleyben a kezdés előtt (Fotó: Imago)

Ötvenhét esztendeje, 1953. november 25-én történt, hogy a legendás magyar Aranycsapat 6:3-ra legyőzte a Wembleyben az angol válogatottat az évszázad mérkőzésén.

1953. november 25. Ez az az évszám, amelyre minden futballrajongó kapásból rávágja: magyar–angol 6:3! Az ötvenhét esztendeje Londonban megrendezett összecsapást – amely az évszázad mérkőzéseként vonult be a históriás könyvekbe – Sebes Gusztáv szövetségi kapitány legénysége ragyogó játékkal nyerte meg, s bár mindenki kívülről fújja, a rend kedvéért vessük papírra, kik győzték le első nem brit együttesként Anglia válogatottját. (tovább…)

Kádár János papot hívott halála előtt

2010. november 23. kedd

Index

Egy balatonfüredi esten Németh Miklós és Pozsgay Imre mesélt a rendszerváltásról, a felelősségekről, valamint arról, hogy milyen személyes ellentétek nehezítették a munkát. Kiderült az is, hogy Kádár vallásos lett halála előtt.

Úton a rendszerváltás felé címmel rendezett estet Balatonfüreden hétfőn, a Hamvas Béla Asztaltársaság; a fórumnak Németh Miklós, volt miniszterelnök, Pozsgay Imre, egykori államminiszter volt a vendége. A kérdező, beszélgető partner szerepét Szőcs Géza költő, kulturális államtitkár, a társaság tiszteletbeli elnöke töltötte be. (tovább…)

Mégse lesz román ünnep a Nemzetiben

2010. november 17. szerda

A főigazgató lemondta a rendezvényt – nem akarta megsérteni a magyar embereket

MTI, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Csepel.info

Szinte hihetetlen, de az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházban december 1-jén, a román nemzeti ünnepen előadást és állófogadást rendeznek. Nyolc éve hatalmas felzúdulást keltett, amikor Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök ugyancsak ezen a napon Budapesten együtt ünnepelt román kollégájával.

1918. december 1-jén tartották Gyulafehérváron a románok nagygyűlését, amelyen elfogadták a már megszállt Erdély egyesülését a Román Királysággal, megalakítva a Román Nemzeti Tanácsot. A lapunk által megkérdezett színészek és történészek bírálják Alföldi döntését. (tovább…)

„Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost” – 91 éve vonult be Horthy Miklós Budapestre

2010. november 16. kedd

Csepel.info

91 évvel ezelőtt Horthy Miklós tetemre hívta a magyar nemzetet Budapesten. Miután különvonata reggel negyed 7-kor beért a Kelenföldi Pályaudvarra, a szemerkélő esőben lóhátra ült, és a Nemzeti Hadsereg élén végigvonult a városon. Hivatalos fogadására a Gellért Szállónál került sor.

Beszédét követően a Ferenc József hídon és a Körúton át az Országház elé vonult, ahol Friedrich István miniszterelnök fogadta. Horthy Miklós újonnan szervezett hadseregének budapesti bevonulása egy olyan korszak kezdetét jelentette, amikor mindent az alapoktól kellett újra felépíteni a harmadára összezsugorított és kifosztott országban. (tovább…)

1935: Kétéves hajrá után kézrekerült a csepeli gyilkos haramia és bandája

2010. november 13. szombat

Huszadik Század

Egy másik hajnali razzia a Hangyatelepen

Vasárnapra virradó éjszaka a pesterzsébeti Hangya-telep viskói között kisebb embercsoportok surrantak el, halk parancsszavak hangzottak, majd minden újra elcsendesedett.

Éjféltájban az egyik viskó körül füttyjel sivított fel, a következő pillanatban megreccsent az ajtó és maguk elé tartott revolverrel rohantak be a detektívek az alacsony, szegényes szobába, amelynek asztala körül nyájas köreiben vacsorázott a Csepelsziget és környékének hírhedt rablóbandája. (tovább…)

November 11-én Csepel is elesett

2010. november 11. csütörtök

Csepel.info

A főváros belső kerületeiben harcoló fegyveres ellenálló csoportok felszámolása után a szovjet katonai vezetés a pesterzsébeti és csepeli ellenállás lehető leggyorsabb megtörésére törekedett.

A napok óta szovjet tüzérségi támadásoknak kitett és részben romokban heverő, ostromgyűrűbe fogott kerület a november 9-én induló újabb nagy szovjet támadást még sikerrel tartóztatta fel. Két napra rá azonban – az országban utoljára – Csepelen is vérbe fojtották a fegyveres harcot. Ezt követően a politikai ellenállás új formái pár hónapra – felszámolásukig – a munkástanácsok lettek. (tovább…)

Mindennapok szocializmusa: Amikor még a falicsempe is üldözendő volt

2010. november 10. szerda

HVG, Csepel.info

A múltat végképp eltörölni? – Tilos volt az ábrázolása

A világhálón fenn van, de talán nem minden olvasónk figyelt fel erre a megdöbbentő történetre. 1972 májusában a washingtoni magyar nagykövetség jelentette Komócsin Zoltánnak, a KB külügyi titkárának, Gyenes Andrásnak, a KB külügyi osztályvezetőjének, továbbá Nagy János külügyminiszter-helyettesnek, hogy egy New York-i magyar boltban az Artex külker vállalattól vásárolt fali csempékre bukkantak.

Ez még nem lett volna ok a remegésre, ám a jelentésből kiderül: hat fali csempét megfelelő sorrendben felrakva, Nagy-Magyarország térképe rajzolódik ki, sőt, horribile dictu, még a régi koronás magyar címer is! A megdöbbentő következményeket az alábbiakban foglaljuk össze, majd közöljük az internetről is letölthető dokumentumokat. (tovább…)