Mégse lesz román ünnep a Nemzetiben

A főigazgató lemondta a rendezvényt – nem akarta megsérteni a magyar embereket

MTI, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Csepel.info

Szinte hihetetlen, de az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházban december 1-jén, a román nemzeti ünnepen előadást és állófogadást rendeznek. Nyolc éve hatalmas felzúdulást keltett, amikor Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök ugyancsak ezen a napon Budapesten együtt ünnepelt román kollégájával.

1918. december 1-jén tartották Gyulafehérváron a románok nagygyűlését, amelyen elfogadták a már megszállt Erdély egyesülését a Román Királysággal, megalakítva a Román Nemzeti Tanácsot. A lapunk által megkérdezett színészek és történészek bírálják Alföldi döntését.

A 2010-es ünnep hazai helyszínének biztosítása kapcsán sikertelenül próbáltuk elérni Alföldi Róbertet, a Nemzeti Színház vezérigazgatóját. „Sajnos a vezérigazgató úr nem tud a rendelkezésére állni, mert próbál. Főpróbahete van, pénteken mutatjuk be Závada Pál Magyar ünnep című darabját a Művészetek Palotájával együttműködésben” – közölte az intézmény.

Emlékezetes, 2002. december 1-jén Medgyessy Péter miniszterelnök román kollégájával, Adrian Nastaséval koccintott a Kempinski Hotelben. Gál J. Zoltán kormányszóvivő azzal magyarázta a közös pezsgőzést, hogy Medgyessy részvételével azt kívánta jelezni, a magyar kormány politikáját nem a múlt sérelmeire, hanem a jövő lehetőségeire építi. „Nagy jelentőségű ez a szomszédságpolitikában, mert ezzel hozzájárulhat a határon túli magyarok érdekeinek képviseletéhez” – fogalmazott. Az ünnepi fogadáson részt vett Kovács László külügyminiszter, Göncz Árpád volt köztársasági elnök, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség több képviselőházi és szenátusi vezetője is. A szálloda előtt több százan tiltakoztak, elfogadhatatlannak tartották ugyanis, hogy magyar kormánypárti politikusok olyan fogadáson vesznek részt, amely Erdély bekebelezéséről szól. A BRFK a be nem jelentett demonstráción egy főt állított elő rendzavarás miatt, mivel az illető ellenállt a rendőri intézkedésnek a tüntetés feloszlatásakor.

A 2002-es “ünnep” – Adrian Nastase, Medgyessy Péter, Kovács László, Göncz Árpád és Kóródi Mária (fotó: mno)

A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság 2007-ben megállapította, a rendőrség aránytalanul korlátozta a békés tüntetők gyülekezéshez való jogát, és kétezer eurós kártérítés megfizetésére kötelezte a magyar államot. A nemzetközi bíróság kimondta, hogy a magyar bíróságok – köztük a Legfelsőbb Bíróság – nem vizsgálta meg kellő alapossággal, a tüntetés békés céllal szerveződött-e. Jogsértő volt, hogy a feloszlatás okaként azt jelölték meg, az esemény elvesztette békés jellegét, amikor a résztvevők hazaárulónak, ávósnak, munkásőrnek nevezték a rend őreit és egyes politikusokat. Az ítélet szerint a tüntetés békésnek tekintendő akkor is, ha a megjelentek sértő kijelentéseket tesznek.

Fontos volt az előkelő helyszín

„Románia budapesti nagykövetsége eddig minden évben gondosan kiválasztott, előkelő és rangos helyszíneken szervezte meg a nemzeti ünnepei alkalmából tartott fogadásokat” – tájékoztatta a Magyar Hírlapot Zenovia Popa, a román külképviselet sajtóattaséja. Szerinte az idén tekintettel voltak a két ország jó viszonyára is, valamint arra, hogy szomszédos államokról van szó. „Azért is döntöttünk a Nemzeti Színház mellett, hogy ezzel az államközi viszonyokat helyezzük előtérbe” – mondta Popa. December elseje Románia legnagyobb nemzeti ünnepének, Nagy-Románia megalakulásának, illetve Erdély Moldvához és a Havasalföldhöz csatolásának napja. Az egyesülést 1918. december első napján, a román csapatok bevonulása után a Román Nemzeti Tanács gyulafehérvári gyűlésén mondták ki. (KRL)

Raffay Ernő történész: A román nagykövetség részéről provokációnak, a színház részéről pedig egyenesen szamárságnak tartom ezt a helyszínválasztást. Nevetséges! Alföldi Róbert – attól, hogy a kommunista kormány nevezte ki színházigazgatóvá – még lehetne magyarbarát, de sajnos nem az. Sőt kimondottan magyarellenes ember, akit el kellene zavarni a posztjáról. (MH)

Szakály Sándor történész: Bár egyik nemzet sem akadályozhatja meg a másik ünneplését, ez a helyszínválasztás visszatetsző. Kicsit olyan, mint amikor Medgyessy Péter volt miniszterelnök együtt pezsgőzött a román kormányfővel a Kempinskiben. Elsősorban a Nemzeti Színház vezetőségének kellene elgondolkodnia, hogy micsoda döntés volt e célra bérbe adni az épületet. (MH)

Czakó Gábor író: Csak abban az esetben lehetne ez ünnep, ha a Román Királyság, majd népköztársaság, később köztársaság betartotta volna mindazt, amit ígért az ott élő más népeknek, így a magyarságnak is. A románoknak nem tiszta a lelkiismeretük. Más, érdekes kérdés, hogy az ünnepségre a Nemzeti Színháznak nevezett épületet bérelte ki a követség. (PB)

Sinkovits-Vitay András színművész: A fél rokonságom Erdélyből származik, de ettől még nem vagyok román. A színházigazgató szíve joga, hogy engedélyez-e egy ilyen rendezvényt, én nyilván nem tenném. A határok felett átívelő politizálás jó irány, a lényeg, hogy a magyarok magyarok maradjanak. Látni kell, hogy Európa nem foglalkozik a kérdéssel. (PB)

Csurka László színművész: Eszembe jut, hogy amikor 2002-ben mi gyászoltunk, Medgyessy Péter miniszterelnök éppen koccintott a Kempinskiben. Nem lenne szabad ilyen programot a Nemzetiben megtartani, legfeljebb egy magánhotelben, ahogy korábban. Valami jó kis liberális helyet ajánlanék az „ünneplők” figyelmébe, ahol egymásra találhatnak. (PB)

magyarhirlap.hu

Alföldi meghátrált

Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház főigazgatója visszavonja a teátrum bérlésére vonatkozó szóbeli megállapodást a Budapesti Román Kulturális Intézettel.

Ennek következményeként a rendezvény helyszíne nem a Nemzeti Színház lesz – írta Alföldi Róbert az MTI-hez szerda este eljuttatott közleményében. A megállapodás szerint a román nemzeti ünnep alkalmából rendezvényt tartottak volna november 30-án a Nemzeti Színházban.

Alföldi közleményében emlékeztetett: „a Nemzeti Színház vezetőjeként engedélyeztem, hogy a román nemzeti ünnep előestéjén, november 30-án, a Budapesti Román Kulturális Intézet szervezésében ünnepi megemlékezést tartsanak a Nemzeti Színházban, és bérbe vegyék a Nagytermet.” „Tettem ezt azon mély meggyőződésem alapján, hogy a két nemzet viharos történelme után, a román és a magyar nép a kultúra és a művészet segítségével is közeledjen egymáshoz” – jegyezte meg.

„Sajnos rosszul mértem fel azt, hogy ezen döntésem félreérthető, és ezzel sok magyar ember érzését megsértem. Miközben továbbra is hiszek abban, hogy a múlt fájdalmait európai módon és felelősen kell feldolgozni, az egyik legfontosabb kulturális közintézmény vezetőjeként nem hagyhatom figyelmen kívül a kialakult helyzetet” – fogalmazott.

mno.hu

40 hozzászólás “Mégse lesz román ünnep a Nemzetiben” bejegyzésre

  1. Pecás szerint:

    Felháborító!Ezeknek semmi sem szent??Legközelebb március 15-ét az ottani magyaroknak a Román Nemzetiben(ha van olyan) kéne ünnepelni, esetleg a Trianoni döntés évfordulóját is meg lehetne ott ünnepelni!

  2. vermes szerint:

    csepeli,

    ott a helyed!

  3. Gordon szerint:

    Március 15-ét?

    Az semmi.

    Tudok jobbat: a második bécsi döntést (1940.aug. 30.) kellene.

    Nagy muri lenne kint a téren, mert ott jobban tüntetnének ellene mint nálunk.

  4. Jeniszej szerint:

    Devecseriek: “lőjenek akár belénk!”

  5. islander szerint:

    izé…Most ünnepeljük az 1000 éves Magyarország szétesését?
    Esetleg nem hozzuk létre a Maniu Gárdisták Emlékszövetségét? Vagy valami hasonlót?
    Ez egy arculcsapás. Pont azoktól, akik az aradi emlékművet le is akarták bontatni néhányszor.

    Elképesztő…

  6. kontrolcé + kontrolvé szerint:

    – törölve –

  7. Jobb Csepelért szerint:

    Döbbenet, hogy a Nemzeti Színházban ilyen eseményről megemlékeznek… Magában már az is felháborító, hogy Alföldi Róbert lehet a színház igazgatója, aki a darabjaiban melegnek titulálja a 12 apostolt, és homokos vágyainak tárgyává teszi a feszületet, Szűz Máriát, Jézust….. Jobb nem is folytatni!
    Alföldit a lehető legrövidebb úton kéne kirúgni a Nemzeti Színházból!

  8. mégjobb Csepelért szerint:

    Egyetértek Jobb Csepelérttel!

  9. mégjobb Csepelért szerint:

    egyetértek

  10. mégjobb Csepelért szerint:

    bár meg kell jegyeznem… a határon túliak seggnyalását sem helyeslem , pláne a pénzzel tömésüket……. de először a határon belül éljen mindenki megfelelő Nyugat Európai színvonalon , aztán lehet “nyalni” oda is…persze akkor is módjával és nemcsak a szavazatokért!!!

  11. GONDOLKODÓ szerint:

    Ebben a kérdésben (és sok másban)”TÁRSADALOM függő” a Magyar Kormány. Tehát a Társadalomnak kell egyértelmű határozott választ adni, amely által a Kormány döntési helyzetbe kerülhet, cselekedhet!
    A NEMZETBEN gondolkodók, cselekvőek, nyilván tisztában vannak törvényes és kulturált lehetőségeikkel.

  12. GONDOLKODÓ szerint:

    T. Csepeliek!

    “Munkaköri feladat nekik?!”

    Miért nem akarnak a döntés előkészítésében részt venni? Miért teszünk úgy, hogy ez v. az a Kormány feladata, “azért fizetjük őket!” Higgyék el kötelességünk együttműködni segíteni a kormány törekvéseit, a NEMZETÜNK javára. A demokráciának alapvető működtetésének intézmény rendszere hellyel, közzel adott. Ahhoz, hogy az életképessé váljon, a Társadalomban lévő személyeknek kell kulturált és törvényes eszközeivel működésbe hozni, működtetni. A mindenkori hatalomnak ez nem elsőrendű feladata, sőt nem minden esetben van ínyére! Éppen azért állnak e demokratikus eszközök a Társadalom számára, hogy többek között döntési helyzetbe hozzuk a hatalom gyakorlóit. Mindez csak erősítheti a hatalom és a Társadalom közötti kohéziós kapcsolatot, mi több gyakran segítségére is lesz, a döntéshozóknak. Ezért egyértelmű és határozott, vélemény kialakítására van szükség, amelyet a Nemzetnek kell meghoznia bátor vélemény kinyilvánításával, megfogalmazásával!

  13. Tóth Mária szerint:

    mégjobb Csepelért: a határon túli emberek is nemzettestvérek, nem tűnt még fel? Nem tanultál történelmet?

    Alföldi meg egyenesen ehg sz@r alak !

  14. Tóth Mária szerint:

    pardon:..egy sz@r alak!

  15. Jobb Csepelért szerint:

    mégjobb Csepelért!

    Igaza van Tóth Máriának. A határon túli magyarok a nemzettestvéreink, mert egy magyar nemzet van a Kárpát-medencében! Ebből kifolyólag, nekünk anyaországi magyaroknak kötelességünk támogatni azokat, akiket 90 évvel ezelőtt elszakítottak a testvéreiktől! A felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki magyarságot Trianon óta ütik-verik az utódállamok.
    Éltél volna mondjuk Szabadkán 1944-ben, mikor a szerb kommunista partizánok megkínozták a magyarokat, vagy Erdélyben amikor Ceasescu leromboltatta a magyar falvakat. De említhetném a malenkij robotra elhurcolt kárpátaljai magyarságot. Ha mindezeket átélted volna, akkor nem írnál olyanokat, hogy “a határon túliak seggnyalását sem helyeslem” …
    Én meg azt nem helyeslem, hogy állandóan csak a Holokauszt áldozatairól beszélnek, mintha más tragédia nem történt volna!

  16. Jobb Csepelért szerint:

    Ja és megkérlek, hogy ne utánozd a nevemet! Köszi!

  17. Csepel-sziget szerint:

    Alföldi ismét kimutatta a foga fehérjét. Nem is reagálok erre többet, mert nem lennék szalonképes.

  18. lolka szerint:

    Ez a Robi gyerek nekem naponta többször eszembe jut, amikor a WC-n felhajtom az ülőkét és elővillan a fájánszon szép kék bötükkel “ALFÖLDI”, de legalább az egy márka név, és plusz magyar terméket jelent, de a másik alföldi nem kimondottan magyar termék…

  19. vermes szerint:

    lolka,

    😀 😀 😀

  20. Gordon szerint:

    “mégjobb Csepelért szerint:
    2010. november 17., szerda – 15:16

    “a határon túliak seggnyalását sem helyeslem , pláne a pénzzel tömésüket”

    Az elöbbit én sem, az utóbbiról meg egyáltalán nincs is szó (már ha a számok tükrében nézzük a dolgokat). Sőt!

    Az utóbbi 20 évben az ún. anyaország több erőforrást vont el a nemzet határon túli részétől mint amennyit támogatásokkal visszapumpált.

    Persze az is az ún. anyaország problémáiból fakad, hogy ma már nem elsődleges célpont azon határon túli magyar fiatalok számára, akik “dobbantani” akarnak szülőföldjükről.

    Tíz millió alá esett az ún. anyaország lélekszáma. Egyértelmű, hogy saját életképtelenségünket a határon túliakkal sem tudjuk pótolni.

    folyt.köv

  21. Gordon szerint:

    Egyébként a Szlovákiából átjött ún. határon túli magyar Priskin Tamás ma a 30. meccsén belőtte 8. gólját a válogatottban. Anno a szlovák szövetség megkereste, de valamilyen – csepeli félék számára felfoghatatlan – oknál fogva mégis a magyar válogatott mellett döntött, és ezzel valószínűleg lecsúszott egy vb szereplésről is (Szlovákia válogatottja kin voltak idén). Amit természetesen előre nem sejthetett, de azért érdemes megjegyezni.

    Persze a kijutunk és ő is ott lehet, akkor egálban lesz. Sőt, biztos többet jelentene neki, ha a magyar címeresben lehetne ott mint a szlovákban. Bár a kettő a jelképket tekintve részben fedi egymást. 🙂

    Soroljam még hány kiváló sportoló, művész, tudós, tanár, orvos, és egyéb szakembert szívott el az ún. anyaország? Ingyen és “bérmentve”.

    folyt.köv

  22. Gordon szerint:

    Hagyjuk az olyan butaságokat, hogy mi “pénzzel tömjük” a határon túli magyarokat. Ez még a polgári kormány idején se volt így. Főleg hogy ők a szocikkal ellentétben nem adósították el az országot (csökkent a GDP-hez viszonyított államadósság 1998 és 2002 között – de ez egy másik téma). Abban a négy évben a lehetőségek valamivel bővebbek voltak a határon túli szervezetek számára, de nem voltak teletömve pénzzel. Akkor sem és most sem.

    Szerintem a költségvetés 0,1%-át sem teszik ki a határon túli magyarokra fordított összegek (akinek pontos adata van az elmúlt évekről az linkeljen, mert én most nem találtam), holott kb. 2,3 millió ún. határon túli magyar él a Kárpát-medencében és közvetlen közelében.

    A 2,3 millió a 10 millió 23%-a.

    A támogatás meg mennyi is? 0,1%? Vagy az alatt.

    Akkor miről is beszélünk!?

    Nem kell tehát berittyenteni: nem tömi őket pénzzel a parlament és a kormány.

  23. Gordon szerint:

    A “csepeli félék” alatt természtesen a mi “drágajó” – hogy az Isten éltesse sokáig – fórumozótársunkat értem.

    Már csak ezért sem a szigetlakókról írnék ilyet, mert én magam is szigetlakó vagyok.

    Bár az is lehet, hogy csepeli már nem is a szigeten él. Ez megmagyarázná, hogy miért nincs képben a helyi ügyekben. 🙂

    (De ez most csak úgy a margóra írtam.)

  24. reggeli szerint:

    beteg állat roberta

  25. Jobb Csepelért szerint:

    A mai Magyar Nemzetben két nagyon jó írást is találtam erről a témáról. A legjobban Körmendy Zsuzsanna Nemzeti Nyilvánosház című írása tetszett.
    Itt szögezném le, hogy jogos a kérdés, miszerint Alföldi Róbert tett-e már lépéseket a jövő évi március 15-i magyar nemzeti ünnep megszervezésére a Bukaresti Nemzeti Színházban?

    Miért is ne ünnepelhetnénk meg Romániában március 15-ét, október 23-át, vagy augusztus 20-át? Ha a Román Nemzeti Színház élén egy Alföldihez hasonló elvtelen bunkó lenne, aki leköpi a saját hazáját, akkor komoly esély lenne egy hasonló ünnepségre.

  26. Gordon szerint:

    2009:

    “A román illetékes hatóságok eltanácsolták március 15-re tervezett erdélyi látogatásától Sólyom Lászlót”

    http://index.hu/belfold/2009/03/11/solyom_laszlot_erdelyben_sem_latjak_szivesen/

  27. Gordon szerint:

    2009:

    “Sólyom László eredetileg a Vajdaságba látogatott volna, de a szerb államfő kabinetje “jelentős mértékű fenntartással” fogadta a hírt.”

    Forrás: ugyanaz mint a 11:19-esben.

  28. vermes szerint:

    És egy kis adalék arról is, hogy mit tettek a románok 1848-49-ben a szabadságharc ellen:
    http://csibibarna.blogspot.com/2009/01/nagyenyedi-apokalipszis-1849-ben.html

    Elolvasván kitűnik, hogy ez bizony etnikai alapú népirtás volt a románok részéről.

  29. Jobb Csepelért szerint:

    A XVII. század vége felé a törökök alól felszabadított és a Habsburgok által megszállt területekre a bécsi udvar nyugati telepeseket hozott, illetve szemet hunyt a románság erdélyi bevándorlása felett, így próbálta csökkenteni a magyar nemzeti elem szerepét a birodalomban.
    Említést érdemel az 1784. évi Horea, Closca és Crisan vezette parasztfelkelés Erdélyben. A lázadók célpontjai magyar uradalmak, kastélyok, falvak, városok voltak. Abrudbányánál gyakran volt hallható az ,,Öljétek válogatás nélkül azokat a magyarokat, akik nem hajlandók román hitre térni!” felkiáltás.
    A román felkelők 389 magyar falut dúltak fel, egyeseknek teljes lakosságát kiirtották.

  30. mégjobb Csepelért szerint:

    Tóth Mária—nemzettestvérek ? na és? éljenek jobban mint mi, adjunk oda mindent? ( a szavazatokért?) Tudod hogy mennyi ” nemzettestvér él Norvégiában, Dániában Németországban, Kanadában..Dél Afrikában. Ausztráliában? -na és? Románi az románia és a cigányok is mindenütt ott vannak és magyarul beszélnek a ” nemzettestvérek2—na és?… Ezért még nem kell a saját határon belül lemondani sok sok pénzről amire nekünk is nagyon nagy a szükségünk! –ez csak seggnyalás a szavazatokért. Trianont meg hallani sem szeretem….vesztes háborúban voltunk és azt csináltak velünk amit akartak, azt vették el amit akartak…( OLYAN MINT A FIDESZ BANDA MOST)….

  31. Gordon szerint:

    Amit Alföldi csinált az nagy butaság volt. Magam is elítélem emiatt. (2010. november 17., szerda – 10:10 -es hsz)

    De a történelmet épp az teszi érdekessé, hogy az események sok esetben nem jók és rosszak, esetleg feketék és fehérek (még csak nem is vörösök és fehérek 🙂 ) között zajlanak.

    Nem kell azt gondolni, hogy például a románoknak nincs Nemzeti Színházuk, sőt abban is biztos vagyok hogy van színvonalas színjátszásuk, vagy mozgókép kultúrájuk.

    A Mansfeld filmben például Péter édesanyját Maia Morgenstein román színésznő játsza – hitelesen.

    folyt.köv

  32. Gordon szerint:

    De vissza a történelemhez: anno például az emigránsok egy a két román tartomány területéről kiinduló támadással akarták volna felszabadítani Magyarországot a Habsburg uralom alól. Folytattak is róla tárgyalásokat.

    Nem tanácsos a történelmi tények feltárásába belevinni az aktuálpolitikát, vagy az előítéleteket.

    Mert a végén még nem azt (vagy nem csak azt) találjuk amit elképzeltünk, vagy szeretnénk és az frusztráló lehet egy-két folyamatosan aktuálpolitizáló történészünk számára.

  33. nagyapó szerint:

    T. Jobb Csepelért!
    Mindig csípi a szemem a történelem egyoldalú, marxista tárgyalása. A török alól az országot Habsburg-házi magyar királyok szabadították fel, akkora anyagi áldozattal, ami a II. világháború utáni Marshall-segély összértékével egyenlő. Tették ezt annak ellenére, hogy derék kurucaink, Thökölyvel az élen török járom alá akarták rendelni az országot.
    A kipusztult országrészekbe honnan telepítettek volna telepeseket, ha nem a Felvidékről és nyugatról. Ekkor jöttek Csepelre is a svábok és a rácok.
    Erdély más ott a magyar nemesek hívták a románokat, mert olcsóbbak voltak, kevesebb bért kértek.

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.

  34. vermes szerint:

    Kedves mégjobb Csepelért!
    Még jobban beleásod magad ebbe a vitába,
    még nagyobb hülyeségeket írsz!

    Két egymást követő mondatban Trianon és a “Fidesz banda”. Bravó.
    Erről egy vicc jut az eszembe:

    A diszkóban odamegy a fiú egy lányhoz és azt kérdi:
    – Szia! Jössz táncolni?
    – Meg hát…

  35. Jobb Csepelért szerint:

    Nagyapó!

    Akkor kiábrándítalak, hogy ennek köze nincs a marxista történetíráshoz.

    A Habsburg uralkodókat valóban megkoronázták a Szent Koronával, így Magyarország uralkodójának számítottak, de akkor egy kicsit mélyedjünk bele a témába!
    Amikor a törökök Eger ellen vonultak Ferdinánd király magára hagyta Egert, mondván, hogy a magyar föld védelme a magyar nemesek dolga…
    Ha szerinted Thököly török járom alá akarta rendelni az országot, akkor mit mondasz az erdélyi fejedelmekről, akiket szintén támogattak a törökök? Kivéve Rákóczi Györgyöt, akinek baklövése miatt a tatárok elpusztították a Fejedelemséget!
    Szerinted mennyivel volt jobb a Habsburg fennhatóság, mint a török?
    Ha 1699-ben a Habsburg-ház valóban felszabadította Magyarországot, akkor Erdélyt miért kezelték külön és miért nem csatolták vissza Magyarországhoz? És ha 1699-ben a Habsburg-ház valóban felszabadította Magyarországot, akkor miért tört ki később a Rákóczi szabadságharc?

  36. Jobb Csepelért szerint:

    Nagyapó!

    Buda 1686-os visszafoglalása után megkezdődött Magyarország felszabadítása a török iga alól. A Habsburg-ház azonban nem a magyaroknak szabadította fel az országot, hanem azt egy új koronatartományként kezelte. A Thököly- majd a Rákóczi-szabadságharc a nemzeti önállóságot igyekezett visszaszerezni, de mindkettő elbukott.

Itt lehet hozzászólni !