MTI, Népszabadság, Magyar Nemzet, Csepel.info
A Fidesz–KDNP-frakciószövetség kilenc képviselője országgyűlési határozattervezetben kezdeményezte a házszabály módosítását – adta hírül a Népszabadság.
Az ellenzék az utóbbi időben a parlament munkájának akadályozásától sem riad vissza. Céljuk a döntési folyamat megbénítása és a figyelemfelkeltés lehet. A kérdés a Csepel.info kommentelőinek körében is jelentős vitát gerjesztett. (tovább…)
Jedlik Ányos Gimnázium, Csepel.hu, Csepel.info
A Jedlik Ányos Gimnázium munkatársainak az önkormányzat honlapján megjelent emlékező írását – változtatás nélkül – az alábbiakban olvashatják.
Kövesi Sándorné (született Pálfi Györgyi)
Kövesi Sándorné, Györgyi néni nemzedékek tanára, nevelője volt. Diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1948-ban szerezte biológia – kémia szakon. (tovább…)
Origo, Csepel.info
Kelet-berlini utcakép – A videó megtekintéséért kattintson ide!
Kétezer órányi super8-as filmre rögzített múltat rendezett egy weboldal alá egy új kezdeményezés. Kisfilmeken klikkelhető végig közel hatvan év Horthytól a barkón át az NDK-ig.
A super8.hu az elmúlt 11 évben gyűjtött privát, főleg családi filmek archívuma a harmincas évektől a rendszerváltás utáni első egy-két évig. A 2000 órányi összegyűjtött időszak a kézi kamerák elterjedésétől a videó-kamerák megjelenésééig tartó időszakra koncentrál, vagyis a digitális korszak indulásáig. Az oldal csütörtökről péntekre virradóra élesedett. (tovább…)
Dunai Szigetek Blog, Csepel-sziget.hu
1. ábra: Csepel az első és a második katonai felmérés térképein
Az 1838 márciusi jeges áradat számtalan Duna-menti települést elpusztított. Hol több, hol kevesebb ház dőlt össze, voltak akiknek mindenük odaveszett és teljesen elölről kellett kezdeniük mindent.
A levonult árvíz után minden település, közösség kénytelen volt számot vetni és terveket készíteni, hogyan is lehetne az újabb árvizeket kivédeni. Az elpusztult települések közül kétségkívül Csepel német és illír lakosai hozták meg a legnehezebb döntést. (tovább…)
Mohaonline.hu
A Csepel Művek területén a második világháborús légicsapások elől több ezer embert mentettek meg különleges kockaépítmények. Ezek nagy része még mindig áll és most bejutottunk az óvóhelyek egyikébe, ahol még ma is működő légcserélő gépet találtunk, térerőt viszont nem.
Somogyi Leventével, a BudapestScenes túravezetőjével bejutottunk a több ezer embert megmentő csepeli légvédelmi kockák egyikében, ahol még működik a világháborús légcserélőgép és megtudtuk, hogy ha akkori bombákkal támadnának ránk, azt ma is túlélhetnénk.
Csepel.hu, Csepp TV
Baracsi Imrének, az egykori Csepel SC, majd Csepeli Birkózó Club néhai sportolójának, mesteredzőjének, technikai vezetőjének nevét viseli ezen túl a Béke téri nehézatlétikai csarnok. Az ünnepélyes névadót és emléktábla avatást december 9-én tartották.
A családias hangulatú megemlékezésen Baracsi Imre özvegye és lánya mellett, részt vettek az egyesület korábbi sportolói, (többek között Tóth Gábor, Ritter Árpád, Bánkuti Zsolt) vezetői, egykori sporttársak, és a Csepeli BC egy korosztályos csapata is. Tóth Endre, a Csepeli BC elnöke nyitotta meg az avatást, majd Németh Sándor a birkózásról írt versét adta elő. Ezt követően Baracsi Imre lánya, Baracsi Judit és Ábel Attila alpolgármester közösen leplezték le a csepeli birkózó legenda emléktábláját, majd helyezték el a megemlékezés koszorúit, ezzel immáron hivatalosan is Baracsi Imre nevét viseli a Csepeli BC birkózó csarnoka.
Dunai Szigetek Blog, Csepel.info
A Nemzeti Stadion ügye c. könyv mellékleteként megjelent térképvázlat
Időről-időre felvetődik a gondolat, hogy rendezzen-e Budapest Olimpiát. Vannak, akik olyannyira lelkesednek az ötletért, hogy népszerűsítő mozgalmat szerveznek. Nem újkeletű ez az ötlet, visszanyúlik egészen az előző századfordulóig.
A magyar főváros talán sosem volt annyira közel egy olimpia megrendezéséhez, mint a XX. század első évtizedeiben. Kevéssé ismert, hogy Budapest pótrendezése felvetődött Athén pénzügyi nehézségei miatt az első Olimpiai játékoknál. Később a magyar sportvezetők komoly reklámhadjáratot indítottak a magyar fővárosnak, és már biztosra vették az 1920-as megvalósulást, ám a világháború közbeszólt. (tovább…)
Népszabadság
Forradalmi giccs – Kádár és a kommünárok (Fotó: Népszabadság/archív – Mikó László)
1969-ben már kevesen voltak és nagyon öregek. Úgy, mint most az egykori ötvenhatosok: aki felnőttként vett részt a dologban, jóval túl van a hetvenen, aki gyerekként látta, az is hatvanas.
Apám épp ötven éves volt 1969-ben, és azt mondta, ő az anyatejjel szívta magába a Tanácsköztársaságot – egy hétre rá született, hogy Budapesten kikiáltották a kommünt. Az ötvenedik évfordulón már az egész történet meglehetősen mesés volt, annak ellenére, hogy volt még elegendő élő tanú. (tovább…)
TV2-Tények
A Tények riportja
Kőolajmaradékkal szennyeződhet a Duna az alacsony vízállás miatt. A Csepeli Szabadkikötő úgynevezett Petróleum öblében a második világháború után petroleumos hordók maradtak az iszap alatt.
Ha túl alacsony a Duna vízállása ezek elkezdhetnek szivárogni. Ez már 2002-ben egyszer előfordult. A szakemberek azt mondják ez ellen nem tudnak mit tenni.
MTI, HírExtra, Csepel.info
Az északnyugat-lengyelországi Szczecinben felavatták péntek délután azt az emléktáblát, amely az 1956-os magyar forradalom iránt a városban megnyilvánult szolidaritásról emlékezik meg.
Az 1956-os magyar forradalom számára – számos más lengyel városhoz hasonlóan – a Magyarországtól legtávolabb fekvő lengyel városban is gyűjtöttek adományokat, pénzt, élelmiszert, vért, gyógyszert. Szczecin akkoriban Csepel testvérvárosa volt, ezért a több teherautónyi adományt egyenesen oda küldték. A szállítmány a forradalom leverése után indult el és ért Csepelre, amelyet a szovjet csapatok hevesen támadták is az ottani ellenállás miatt. (tovább…)
A(z) Történelem kategória archívumában vagyunk