TV2-Tények
A Tények riportja
Kőolajmaradékkal szennyeződhet a Duna az alacsony vízállás miatt. A Csepeli Szabadkikötő úgynevezett Petróleum öblében a második világháború után petroleumos hordók maradtak az iszap alatt.
Ha túl alacsony a Duna vízállása ezek elkezdhetnek szivárogni. Ez már 2002-ben egyszer előfordult. A szakemberek azt mondják ez ellen nem tudnak mit tenni.
Miből és mennyi van ott az iszapban???
Ha sok, akkor enyém lehet? Megoldom! 🙂 😀 😛 :-;
1944 ben az amerikai légierő több hullámban bombázta Csepelt közte az olajkikötőt. Ami több hétig lángolt ,.
Idősebb Ófaluiak mesélhetnek róla.
Az olajlencse ami kialakult kb 200 000 tonna lehet ez beszivárgott a mederbe és megállt az agyagiszapos zárórétegnél.
Akik az elmúlt negyven évet valóban itt dolgozták le Csepelen és nem csak jöttmentként pofáznak azok biz tudják hogy igen alacsony vízállásnál megindul az oldalirányú szivárgás
.Ez az elmúlt évtizedekben többször előfordult . Igaz télen ritkán . Mint a vasmű energetikusa
A kitermelés gondolata felmerült többször is , költségei azonban kezelhetetlenül magasak voltak . Szerintem ma meg reménytelen . Most szabadságharc van, bár erre van már technológia , pénz soha sem lesz. Ez van.
“elég sokat foglalkoztam vele”
csaba péter!
“alacsony vízállásnál megindul az oldalirányú szivárgás
.Ez az elmúlt évtizedekben többször előfordult . Igaz télen ritkán . Mint a vasmű energetikusa”
Nem mondod komolyan, hogy Ö is ott van eltemetve?! ))) 🙂 (((
A kárelhárítás pedig : Úszó gát- perlites felitatás -lefölözés-begyűjtés.
Kíváncsi vagyok csinál é majd valaki egyáltalán valamit?
Meg kéne kérdezni Illés urat , van e rá pénz. Ja és beperelni az Egyesült Államokat.
Hát erről beszéltem ! Felesleges olyanokkal akár véleményt is cserélni aki csak kötekedik anyázik , komcsizik stb és lövése sincs semmihez.
Milyen mélyen van ez a lötty? Milyen talajrétegben?
Azért kérdezem, mert 200.000t akármi, ma már nem annyit ér, mint amikor odakerült.
A talajmechanikai és rétegződési mérésekre már nem emlékszem de a Duna tengerszint feletti átlagmagasságához képest 5 és 15méteres mélység volt emlegetve , nem homogén eloszlásban a homok , a kavics és az agyagrétegek között több rétgben , a kikötő medence , térsége Ófalu ,Csőgyár utca, Külső csőraktár de még a perem út térsége alatt is, találkoztam vele mélyalapozások készítésekor . Az, hogy esetleg még hordók is vannak elásva az nem volt ismert .Amiről én beszélek azok , a lebombázott tartályok olaja , kerozinja , benzinje volt.
Ha ez így szétterült, mert a kavicsos rétegben miért ne tette volna, akkor ez iszonyatos pénzt jelentene, meg a teljes “takarítás” sem biztos.
Amennyiben elástak hordókat, azok már a korrózió áldozatai lehetnek, így szerintem ezt nem is érdemes kutatni.
Talajmechanikai méréssel a legmélyebb agyagrétegnél lefúrni, onnan valamennyit vissza lehetne a felszínre hozni?
A partfalnál is gondolom, hogy fel lehetne ezt fogni, csak hozzáállás kérdése lenne.
Igazad van , meg pénz. Mi anno csináltuk ezt és mást nem tehettünk vele mint elégettük a Martinba
Azért valljuk be, durva dolog, hogy ez a II. VH óta ott van és senkit nem zavar, senki nem akarta és akarja eltakarítani.
Valami volt Tökölön is, mikor Ivánék megsértődtek, aztán a kerozint lecsapolták.
Valami nem kerek a “csaba-bavária péter” által leírtakban, mert a petróleum fajsúlya kb. 0,8 körül van a vízhez viszonyítva, ezért a hordókból, vagy tartályokból kiszabadult petróleumot a talajvíz és a folyóvíz a felszínre nyomja.
Fentiek miatt a Duna medrében csak a nem szivárgó zárt hordókban vagy tartályokban található petróleum.
A vízoszlop magasságcsökkenése miatt, azaz nyomáscsökkenés miatt nem juthat ki ebben az esetben a folyóba?
Így igaz ! A megoldás már régóta közismert .
Teljes lebontása , a Mol telepnek , Külső csőraktárnak , Ófalunak A Cs.M pályaudvar nak a perem útig és tíz méter átlagmélységben talajcsere, hatástalanítás.
“!?” Ez az a tipikus eset mikor olyanok beszélnek Csepelről akik azt sem tudják , hogy az hol van .
Aztán nem ártana ismerni a történelmet is . Aztán meg a kémiát , a fizikai kémiát , és egyéb szakmákat sem
A kérdés csak az , hogy az átlagos vízszint alá hogy került akkor úgy 5 méterrel az olajszint és a víz miért nem dobja fel a felszínre, valamint az alacsony vízszintnél miért szivárog?
Ha megmagyaráznád kedves bátyám “?!” izé
Szerintem egyszerű az eset, emiatt futottam bele, mert most nagy része “összetakarítható” lenne.
A riport szerint pakurát tároltak, de miért?
( Óceánjárók tankoltak itt??? 🙂 Azok elmennek ezzel a masszával is, de ez pár éves motprtechnológia! )
Az nehezebb ám mint a víz, így biztos, hogy szilárd állapotában sanszos, hogy az nem szivárog cca +5C fokon! 🙂
Hihetőbb a finomított anyag, petróleum, vagy üzemanyag. Egyszer, ha valamit elmondanának őszintén, akkor nem kellene találgatni?
Tisztelt csaba péter!
A talaj-mentesítési ötlet, az nagyon jó üzlet lehetne, inkább ne adj tippet, mert képesek kicserélni a talajt. Ami nem lenne ugyan baj, csak mint tudjuk ez nálunk mindíg rooszul sül el, mint az M6-os alagút beszakadása. Ki számolta, hogy 11, 111, vagy 1111 20m3-es teherautónyi földet kellett kihordani? 🙂
Na ezért veszélyesek hazánkban a nagy munkák!
“1944 ben az amerikai légierő több hullámban bombázta Csepelt közte az olajkikötőt. Ami több hétig lángolt ,.
Idősebb Ófaluiak mesélhetnek róla.”
Nem csak a Csepeliek beszélhetnek erről az örült értelmetlen bombázásról.
Egész Erzsébet civil lakossága is, velem együtt megszenvedte ezt az értelmetlen bombázást, – láncos bombákkal.
Végig szórták a Török Flóris és az Ady Endre utca házait, benne a civil lakóssággal.
Humánus “nyugatnak” most itt volna a lehetőség az általuk okozott környezet szennyezést, megszüntetni..
🙁
Kedves “csaba-bavária péter”!
Most, hogy meghallgattam a riportbeszélgetést, elárulom neked, hogy Ti itt mindannyian másról vitatkoztok, mint ami a riportbeszélgetésben elhangzott.
A riportban a következő hangzott el:
“A II. világháború előtt a Szabadkikötő úgynevezett Petróleum öblében a felszín alatt hordókban pakurát tároltak.
Ezek a hordók a háború után is a felszín alatt maradtak és ezek alacsony vízállásnál gondot jelenthetnek.
A 2002-ben előfordult alacsony vízállásnál megfigyelhető volt egy háttérszennyezés, és ez megismétlődhet.”
A riportban szó nem volt petróleumos hordókról.
Azok csak a szöveges tudósítást író személy képzeletében jelentek meg, ezért felesleges itt petróleum szivárgásról vitatkozni és egymást etetni. (Különösen akkor, ha a vitatkozók különbséget tudnak tenni a petróleum és a pakura között.)
Érted öcsém “csaba-bavária péter”?
Zoli049!
A gőzösök nagy része pakurával üzemelt(fűtötték) !
Légy erős nem nehezebb a víznél!
A kezeletlen maradék is?
Akkor nem hiszem, hogy ezt még tovább desztillálgatták. 🙂
De legyen könnyebb… (nem lenni kémikus) Akkor is szilárd állapotában nem oldódik a vízben, vagyis nem oldódik ki belőle semmi.
T Zoli O49 Nincs mit nagyon találgatni mert ma is ugyan az a töltete a tartályoknak mint 1944 ben csak akkor kagyló volt az embléma.
Pakurát valóban tároltak a térségben csak egyel lejjebb az OFHC rézöntő mű magasságában Gőzfűtéses fedett medencékben a dunai partfalnál.
( A Jártasabbak tudják hogy a pakura min 110 max 140 fokon szivattyúzható 140 fok felett habzik .)
Ezzel fűtötték tisztán 1968 ig a Martin , a Durvahengermű, a Csőgyár , a Nagykalapács a Rézmű izzító és olvasztó kemencéit. És akkoriban még néhány gőztermelő kazánt .
( Aki ismeri Csepelt az tudja , hogy a földgáz tüzelést 1968 ban vezették be , a Cs.M be)
A pakura is szét lett anno bombázva mesélték égett is rendesen , olyan füsttel , hogy hetekig mindenkinek csak a szeme világított . de aki ismeri ezt a tüzelő anyagot ,
(“!?” biztosan) az tudja hogy a dermedési pontja minőségtől függően 80 tól 40 Celsius emiatt ez nem szivárog le mélyen a talajba . Akkoriban az évszázad egyik leghidegebb tele révén sok talajt nem kellett felszedni .
Egyébként mínuszban már csákányozni kell
Hát erről kedves “?!” bátyám pont annyit tudsz mint a “szerv” de hát neki ez nem dolga
De hogy te sem tudsz többet mint egy szerv ? nahát,?
Egyébként kedves “?!” szerv , mi a bánatnak tárolták volna a kőkemény pakurát hordóban a föld alatt ? Mikor úgy nem jó semmire?
És ha föld alatt van hogy a bánatban folyik .
Zoli0049!
Üsd be a gugliba a “pakura” szót!
Szépen elmagyarázza jobban mint a botcsinálta szakértők! 🙂
csaba péter szerint:
2011. december 03., szombat – 22:19
Én láttam pakurát a kikötő kövezetén odakötve, Rotterdamban, de ezt láttam 80C-on “folyékényan” és láttam tárolva 68C-on erőműben trároltan. Na ez a talajból nem tud szivárogni és szerintem semmi nem oldódik ki belőle. Szerintem…
?! ! Szerintem itt a léányeg az, hogy ha valami szivárog, akkor miért és mi?
A miért egyszerű. Nincs vízszint, így nincs a talajra (mederfal) ható több kt erőhatás.
A Google igen tágan taglalja a pakurát.
Valahol a bitument írja le annak. Itt biztos a legrosszabb minőséget tárolták, mert miért finomítottat tároltak volna? Elégetni minden jó. 🙂
Akkor Uraim a téme kivesézve? 🙂
A pakura biztos nem tud szivárogni, ezzel mindenki tisztában van, gondolom?!
Akkor valami más üzemanyag van ott a talajban, amit vagy bevallanak hogy mi, vagy nem. Egy biztos, hogy ott is marad. 🙁
hogy lehet órákig ragozni a semmit….
Úgy van .Ámen
benfentes!
Jó lassan és jó hosszan! 🙂
Témazáró “csaba-bavária péter” részére!
1.) A fenti vita és okoskodás annak köszönhető, hogy egy szélhámos tudósító az “Olajriadó a Dunán” címet adta a riportnak annak ellenére, hogy nincs semmiféle olajriadó a Dunán.
2.) Egy másik szélhámos annak ellenére írt petróleumos hordókról (amelyek az alacsony vízállás miatt szivároghatnak), hogy a vízszint alatt nem petróleumos hordók vannak, hanem pakurát tartalmazó hordók, amelyek nem szivárognak, hanem csak szivároghatnak.
Tehát az “olajriadóról” szóló tudósítás csak egy szenzációhajhászó hazugság.
Érdemes viszont megkérdezni a bejegyzést közlő szerkesztőtől az alábbiakat:
1.) Miről akarta elterelni a figyelmet, ennek a hazugságokat tartalmazó bejegyzésnek a közlésével?
2.) Ha tudják a környezetvédelmi szakemberek, hogy pakurával telt hordók vannak a Petróleum-öbölben a víz alatt, akkor azokat miért nem távolítják el onnan?
3.) Miért várják meg, hogy a hordók teljesen el korrodálódjanak, és utána a vízállástól függetlenül tényleg szennyezhessék a környezetet?
Szerintem az a legvalószínűbb, hogy pakurás hordók sem találhatók az öbölben, mert azok csak a szélhámos tudósító és “csaba-bavária péter” képzeletében léteznek?
Szenzáció hajhászó cím?!
Nemzethalál! Ezt kapd ki!
http://www.origo.hu/itthon/20111202-magyar-koztarsasag-magyarorszag-torvenymodositasok-az-alaptorveny-ertelmeben.htm ))) 🙂 (((
…és ettől valaki most remélem már kielégül?
Beteg ez az ország!
Igazad van! “?!” A második világháború sem történt meg , te meg egy fasz vagy
csaba péter!
Írod fentebb:
“Az olajlencse ami kialakult kb 200 000 tonna lehet ez beszivárgott a mederbe és megállt az agyagiszapos zárórétegnél”
Megjegyzem matekból mindig gyenge voltam, de unokám segített!
200 000 tonna olaj egy millió 200 literes hordónyi nafta, ami ugye 200 000 000 liter!
Ha ezt szorozzuk a 400 forint/literes gázolaj árral akkor máris megvan durván néhány Manitu-ra rúgó elsíbolt közpénz!
Ehhez a Vátesz milliárdjai, ami ugye csak virtuális pénz, nincs is benne! Ennyire gazdagok vagyunk, hogy milliárdok hevernek parlagon?!
Ennyi töketlenkedés után csoda, hogy még mindig nyomokban és romokban hereverő kerület vagyunk?! ))) 🙂 (((
benfentes!
“hogy lehet órákig ragozni a semmit”
Neked semmi ennyi olajkincs, amire akár egy olajkút hálózatot is lehetne alapítani?!
Csak Kanada meg ne tudja mert rögtön megveszi!
Ki kellene hívni a sámánt, még mielőtt megtudják és rácsapnának! 🙂 🙂
„Kedves Látogatóink!
Több, mint 1200 bejegyzés, és majdnem 6000 hozzászólás után a csepelinfoplusz.hu blog oldal határozatlan időre felfüggeszti a működését.”
Nagyon sajnálom, hogy megszűnt az oldal.
Mert az a sok Rákosi, Rajk, Biszkú, Kádár,Gyurcsányi hívő ezen az oldalon fejti ki káros eszméit.
Axor!
Van a Csepel újság is! 🙂
Hallgatag egy oldal…
Valami gond van. A Vacuum és Shell csepeli lepárlójának kapacitása évi 130 000 t volt. Ebből egy bombázással 200 000 t-t föld alá juttatni? Inkább több évtizedes trehányságra gondolok.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
Az biztos, hogy a ’60-’70-s években amikor hasonlóan alacsony volt a vízállás, mint most a Duna-parton Rózsa ú.-l lefelé, mint egy agyag darab, de ha ráléptünk a belseje fekete olaj volt. És ilyen darabokkal volt tele a part. Gondolom lejjebb is voltak ilyenek…Valamelyik évben a szakemberek arról is beszéltek, hogy az alacsony vízállás miatt a használaton kívüli régi csatorna hálózatból húzódik ki a temérdek olajos sár és kerül a folyamba…
lolka ez most is van. Sétálj csak a parton!
Egy cikk szerint, amit most találtam egészséges a petróleum.
“Hogy jöttek rá egyáltalán, hogy a petróleum megiható? Nos, Bakuban, az olaj orosz-országi fővárosában, gyakran előfordult, hogy az olajkutaknál dolgozó munkások olajos kezükkel a szájukhoz értek és a kutaknál keletkező finom olajpárát is önkénte-lenül beszívták, amely aztán a gyomrukba került. A rutinszerű orvosi vizsgálatok so-rán megállapították, hogy az olajkutaknál tevékenykedő munkások egyáltalán nem betegedtek meg rákban, sem daganat sem áttét nem volt a szervezetükben. Kutatták e jelenség okát, és csodálkozva jöttek rá arra, hogy ennek oka nem lehet más, mint a szinte naponta nem szándékosan szervezetükbe jutó kis mennyiségű petróleum; ez sokak számára érthetetlennek tűnt. De mégis így volt, és manapság ismételten sok hírt kapunk a petróleum bizonyított gyógyító erejéről.
Az orosz kutató, Leonyid Olschwang, figyelmét azerbajdzsáni kutatók arra hívták fel, hogy kátránnyal, amely nyersolaj-maradványokkal vegyített tiszta aszfalt, ösztönözhető a növények növekedése.
Mikor állatoknak kátrányt adtak, meglepő eredményre jutottak. Ez a teheneknél olyan megnövekedett tejhozamot jelentett, amely minden várakozást felülmúlt. Ten-geri malacok, melyeknél mesterségesen rákbetegséget idéztek elő, ismét egészsége-sek lettek.
Kátránnyal beoltott patkányok, melyek koruknál fogva fáradékonyak és kimerültek voltak, frissekké és élénkekké váltak.”
http://www.lorincz-veger.hu/magyar/documents/Petroleum.pdf
Azért jó lenne ha eltakarítanák. Legalább a partfalból, ami kifolyik nem igaz hogy nem lehetne valahogy összegyűjteni nagy részét és ártalmatlanítani. Egyrészt mivel a Duna Natura 2000 élőhely védelmi terület. De azért az se elhanyagolható, hogy több sérülékeny ivóvízbázis található pár km-rel lejjebb.
No sok hozzáértő Nézzük a tényeket :
Ma 27 db kb 8000 m3 es tartály van az inkriminált területen ez akár hogy is számolom 216 000 m3 azaz kb 173000 tonna , ha mind tele van.
1944 ben azt hiszem valamivel több volt , úgy 250 000 tonnányi A többi agyrém zsibbasztás .
Azért ezt a témát egy csepelivel szívesen áttekinteném , már ha van ilyen itt egyáltalán.
Persze ha vaki erre a történetre tényleg kíváncsi illene egy autentikus helytörténész
Dr Bolla Dezső professzor úr történész véleményét kikérni.
“csaba-bavária péter”!
Ne erőlködj, mert nincs itt semmiféle olajriadó és nincs itt petróleum szivárgás sem.
Istenem te “?!” kedves balfasz elvtársam , mire pampogsz még? Hát hülye vagy hozzá!
Magas ez neked “?!” mint malacnak a zsebóra , hajdúnak a harangöntés……
Kedves “csaba-bavária péter”!
Ne röfögj, hanem szokásod szerint igyál inkább!
Az ivás legalább meglátszik rajtad, és könnyebben tudsz elaludni.