MTI, Magyar Nemzet
Fotó: Wikipédia
Januártól nem emelkednek a BKV jegy- és bérletárai – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerdán.
Már az elmúlt évek tarifaemelései sem hozták meg a közlekedési vállalatnak a várt bevételt, 2008 óta a sorozatos tarifaemelések ellenére sem nőtt a cég bevétele, ezért 2011 januárjában a BKV jegy- és bérletárai változatlanok maradnak – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. (tovább…)
MTI, Magyar Nemzet
„Szenzációsnak” nevezi a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerdai írása a január 1-jétől hatályba lépő 16 százalékos szja-kulcsot, amivel egyidejűleg 10 százalékra mérséklődik a társasági adó. A budapesti keltezésű cikkből az is kiderül, hogy Orbán Viktor szakítani akar azzal a kormányzati gyakorlattal, amelynek értelmében a politikának úgy kell táncolnia, ahogy a gazdaság fütyül.
Reinhard Olt, a konzervatív újság bécsi tudósítója számos idézettel támasztja alá Orbán Viktornak azt az elsődleges célját, hogy kivezesse az országot az adósságcsapdából. A csapdából kivezető ajtó megnyitásához egy év áll a kormány rendelkezésére, és 2015-ig a GDP 70 százaléka alá csökkenhet az államadósság mértéke – idézte Olt a miniszterelnököt. Jövőre máris csökken a költségvetés hiánya, köszönhetően a pénzügyi szektorra, valamint a konszernekre és kereskedelmi üzletláncokra kivetett rendkívüli adóknak. Orbán ezáltal akarta elkerülni a bérből és fizetésből élőkre nehezedő anyagi terhek növelését, ami egyik választási ígérete volt – mutatott rá Olt. (tovább…)
Magyar Nemzet, Csepel.info
Hány milliós „munkahadseregről” álmodott Gerő? Mennyit keresett egy sztahanovista? Ezeket a kérdéseket feszegette hétfőn a Hír Tv Ősök tere című műsora.
A magyar társadalomtörténet érdekes fejezete a munkásság ki-, majd átalakulása. Az 1848 és 1948 közötti szerves fejlődés száz évét azonban olyan negyed század követte, amely az erőszak és a felülről vezényelt voluntarizmus jegyében telt. Míg ugyanis a polgári forradalomtól a fordulat évéig eltelt évszázadban teljes mértékben kifejlődött a több rétegre tagolódó ipari munkásság, addig a Rákosi-diktatúra kezdetétől a hetvenes évek elejéig teljesen megváltozott és homogenizálódott a gyárakban dolgozók serege. (tovább…)
Népszabadság
A Népszabadság 2009-es karikatúrája
A PSZÁF adatai szerint 466 milliárd Ft-ot vesztettek 2008-ban a magánnyugdíjpénztárak. Valamennyi tag számláján kevesebb pénz volt az év végén, mint egy évvel korábban, s kevesebb, mint amennyit az évek során befizettek. Felvetődik a kérdés: mi hasznuk van akkor a magánnyugdíjpénztáraknak?
Magyarországon előfordul, hogy az ellenzék és az ellenzéki sajtó vehemensen, ész nélkül támadják a kormány munkáját. Ilyenkor igazat írni nem szabad, amit a kormány tesz, az rossz és gonosz. Sőt, egy-két pillanatra még adócsalókból, okirat-hamisítókból, tolvajokból is összeállhat az “ellenzéki hősök” szapora kórusa. Már csak ezért is érdemes figyelmesen elolvasni, hogy mit írt a Népszabadság a magánnyugdíjpénztárakról 2009-ben, amikor még nem volt kötelező imádni őket. Akkor még az igazat is meg lehetett írni a pénztárak által okozott kárról. Az alábbiakban a Népszabadság egy 2009. április 30-i cikkét olvashatják. (tovább…)
MTI, Magyar Nemzet
A kormány által szerdán határozatba foglalt új nyugdíjszabályokat pénteken két törvényjavaslatban terjeszti a kormány a parlament elé, így a magán-nyugdíjpénztári tagoknak 45 napjuk marad arra, hogy válasszanak a magán-, illetve az állami rendszer között – mondta Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.
A parlament december 13-án végszavaz a törvényekről, és aki maradni akar a magánpénztárban, annak január utolsó napjáig kell nyilatkoznia erről. A maradás azt jelenti, hogy a munkaadói 24 százalékos befizetésről az érintett lemond, és csak a saját 10 százalékos befizetése után jut nyugdíjhoz – mondta Selmeczi. Hozzátette: a 24 százalékos munkaadói járulékot egyúttal adóvá alakítja a törvényjavaslat. (tovább…)
Csepel.hu
Pályaválasztási kiállítást tartanak november 17-19 között 9.00-16.00 óráig a Csepeli Munkásotthon Kulturális Központban (1215 Budapest, Árpád utca 1.).
A kiállítás támogatói: BKIK XXI. kerületi Tagcsoport, Csepel Vállalkozás-fejlesztési Közalapítvány, Csepeli Munkaadók és Gyáriparosok Egyesülete. (tovább…)
MTI, Magyar Nemzet
A magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal adóznak, miközben az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken – többek között ez áll az Országgyűlés által kedden elfogadott jövő évi adó- és járuléktörvényekben.
Az Országgyűlés 259 igen és 104 nem, valamint egy tartózkodás mellett fogadta el az adó- és járuléktörvények módosítását; a kormánypártok támogatták, az ellenzék elutasította a javaslatot. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől. A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik. (tovább…)
Világgazdaság Online
A hazai gazdaság éves alapon 1,6 százalékkal bővült nyers adatok alapján, és naptárhatástól megtisztítva is.
A gazdaság növekedési üteme Magyarországon 1,6 százalékos a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A GDP növekedési üteme kiigazítás nélkül, és naptárhatástól megtisztítva is egyaránt 1,6 százalékos növekedést mutat. Az előző negyedévhez képest a harmadik negyedben 0,8 százalékkal bővült a gazdaság. (tovább…)
MTI, M1
Schmitt Pál szerint az Alkotmánybíróságnak joga és kötelessége volt döntését meghozni az indokolatlan végkielégítések megadóztatását célzó törvényről, az Országgyűlés ugyanakkor a választópolgárok akaratának igyekszik eleget tenni a 98 százalékos különadóról szóló jogszabállyal.
A köztársasági elnök a Magyar Televízióban péntek este elmondott nyilatkozatában úgy fogalmazott, Magyarországon működnek az egymástól független demokratikus intézmények, és mindegyik teszi a maga dolgát.Az államfő azt mondta, bizakodással tölti el, hogy egy nehéz pillanatban, amikor komoly dilemma elé került az ország, mindenki azt teszi, amire a megbízatása kötelezi. Nagyon fontosnak nevezte, hogy “ne bizonytalanodjunk el a nehéz pillanatokban”. (tovább…)
Magyar Hírlap
Míg 1998 végén a magánnyugdíjpénztárak befektetéseinek mintegy nyolcvan százalékát tették ki a magyar állampapírok, addig 2010 közepére mindössze az ötven százalékát, amikor pedig a pénztárak elkezdtek részvényeket vásárolni, kitört a világgazdasági krízis.
A magánnyugdíjpénztárak portfólió-összetételét tekintve, a közvetlenül állampapírokban megtestesülő vagyon részesedésének fokozatos csökkenése figyelhető meg – szakértői vélekedések szerint éppen ezért nem fenyegeti „veszély” közvetlenül az államot, ha nem vesznek majd részt a pénztárak vásárlásaikkal az államadósság finanszírozásában. (tovább…)
A(z) Gazdaság kategória archívumában vagyunk